Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A burokrepedés izgalmai: mikor, miért pont akkor, mit jelent?A vajúdás kezdetétől a kitolásig

Szerző: Máriáss Márta

2008. május 9. | Frissítve: 2016. január 25.

Forrás: HáziPatika.com

Mire kell számítani, és mire nem, amikor megindul a szülés? A tágulás nem mindenkinél jelentkezik fájdalommal, de aztán egyszer eljön a rendszeres fájások ideje. A tágulás izgalmas pillanatai belülről, azaz: mi zajlik a baba körül?

A vajúdás kezdetétől a kitolásig


A szülés szakaszai

A szülés első szakasza a vajúdás, a méhszáj tágulásának időszaka egészen annak eltűnéséig. E szakasz kezdetének pontos meghatározása a legnehezebb, s maga a tágulás is több jellemző szakaszra osztható. A második nagy szakasz a kitolási szak, a méhszáj eltűnésétől a baba megszületéséig tart. Végül az újszülöttet a méhlepény megszületése követi. A lepényi szak a baba megszületésétől a méhlepény távozásáig tart. A szülés folyamatát a lepény utáni szak zárja, ez alatt csillapodik a vérzés, és megindul a méh összehúzódása.

A vajúdáson belül a szülés kezdetének meghatározásában a ma elfogadott definíciók sem egységesek, mivel az élet sokféle kezdetet produkálhat. Lehet kötni a rendszeres időközönként jelentkező fájásokhoz, de a magzatburok megrepedése is lehet a szülés nyitánya. Mások a fájások tényleges jelentkezésétől függetlenül a méhszáj állapotára, annak nyitottságára helyezik a hangsúlyt.

Nem egyértelmű kezdet

A fájások, a méhnyak rövidülése és a méhszáj kinyílása már azt jelzik, a szülés biztosan elindult, de maguk a fájások is oly különbözőek, ahány asszony csak érezheti őket. A folyamat törvényszerűségei miatt természetesen vannak gyakori jelek, hasonló tendenciák.

A szülés megindulásának első jelei a terhesség utolsó heteiben mutatkozó jóslófájások, rendszertelenül, olykor napokat kihagyva, óránként legfeljebb néhány alkalommal érezhetők. Sokszor riadalmat okoznak, de ha zuhanyzástól, sétától, alvástól vagy másnap reggelre elmúlnak, egyelőre még van idő. Melyek a szülés megindulásának azon jelei, amelyek már tényleg azt jelzik, a baba nemsokára megérkezik?

Csak a nők mintegy kétharmadánál kezdődik a szülés rendszeres keresztcsont- vagy deréktáji fájásokkal. A méhnyak rövidülése és a méhszáj megnyílása fájások nélkül is megtörténhet, ilyenkor csak a szülést kísérő szakember tudja kezével kitapintani a tágulást. Sok vajúdó nő éppezért a nyákdugó távozását észleli elsőként. A nyákcsap vagy nyákdugó a tágulás miatt szabadul ki, és távozik a méhnyakból. Ez közvetlenül a baba világrajövetele előtt, de akár 8-10 nappal korábban is megtörténhet. A nyákcsap a hüvelyen keresztül zselés állagú, színtelen vagy rózsaszín, kissé véres váladék formájában ürül (tágulási vérzés).

A szülő asszonyok mintegy tíz-húsz százaléka érzi a szülés kezdetét a magzatvíz elfolyásából, amikor is a magzatburok minden előzmény, fájás nélkül reped meg. A magzatvíz néha csak szivárog, máskor bő, meleg sugárban visszatarthatatlanul folyik el. Ha a baba feje lejjebb száll, és beékelődik, elzárhatja a magzatvíz útját, s noha a burok nyitva van, a csurgás elapadhat. A burokrepedés után a babának nagyjából egy napon belül világra kell jönnie, mert nyitott buroknál fennáll a felszálló fertőzések veszélye. A burok megrepedése prosztaglandin hormonhatáson keresztül felerősítheti a meglevő gyenge fájásokat, ahogy erről még szó lesz.

A vajúdás

A vajúdás a szülés leghosszabb szakasza. A medence bemenetébe csaknem mindig - 95%-ban - a baba feje illeszkedik be, a farfekvés vagy más elhelyezkedés sokkal ritkább. A fej és a burok elülső része, a buroksapka a méhösszehúzódások közreműködésével kitágítják a méhszájat. A méhszáj tágasságát a cm-ben vagy ujjszélességben határozzák meg. A vajúdás a méhszáj teljes - benyúlva kitapintható - eltűnéséig tart, illetve addig, míg a gyermek koponyájának legnagyobb kerületű része át nem halad a medence-bemeneten.

A 19. században a születésnek még öt szakaszáról beszéltek. Friedman 1954-ben definiálta a vajúdás átmeneti vagy látens fázisát, ami a méhszáj említésreméltó kinyílásától a szabályossá váló fájásokig tart. Ebben az időszakban méhszáj lassan és folyamatosan 1-ről 2,5 cm-esre, 1-2 ujjnyira tágul. Először szülő nőknél 20-21 órába, többszörös anyáknál mintegy 2-15 órába telik ilyen mérvű tágulás. A tágulást kísérő érzések nem feltétlenül kellemetlenek, kínzóak, de idővel valódi fájásokká erősödnek, és a medence alapjától induló és a keresztcsonti irányban kisugárzó húzó érzéssel, derékfájással párosulnak.

A méhnyak hormonhatásra történő felpuhulása és érése már a várandósság utolsó napjaiban kezdetét veszi, és később s a megfelelő tágulás feltétele.

Méhösszehúzódások

A vajúdás következő szakasza a szülés kezdetét jelző rendszeres fájásoktól a méhszáj eltűnéséig tart. E tágulási szakasz az először szülőknél 6-12 óra, többedszer szülőknél 4-8 óra hosszú. Az összehúzódásokat alhasi feszülés, hasmenés, hányinger kísérheti. A fájások idején a hasfal megkeményedik, majd 15-60 másodperc múlva megint ellazul. Kezdetben a fájások között 8-10 perc telik el. A kismama mellett mindenképp legyen avatott segítség, ha ezek 5 perces rendszerességgel követik egymást. Nagyjából ezzel egy időben enyhe vérzés, nyákos folyás jelezheti a nyákcsap távozását.

Ahogy a fájások idején a méhizom-rostok megrövidülnek, rövidebbé válik a méhnyak is. Az összehúzódások a méhszájhoz nyomják a magzat fejét, erre annak nyílása tovább tágul. A méhnyak különleges, számos ráncot vető hámja fokozatosan kisimul. A méhszájban lévő mechanoreceptorokon jelentkező nyomás a hipothalamuszban oxitocinképződést serkent (Ferguson-reflex).

Burokrepedés, erősödő fájások

A fájások alatt nyomás alá kerül a magzatburok. A kontrakciók a magzatvizet az egyre nyíló méhszáj felé áramoltatják, így az bedomborodik a méhszájba, s ezzel egyben hozzájárul a méhszáj tágításához. A négyujjnyira tágult méhszájon át már kitüremkedett a magzatburok, alsó, fej alatti vége (fejvíz) szinte pukkadásig feszül a magzatvíztől. A burok spontán repedése általában akkor következik be, amikor a méhszáj már csaknem teljesen kitágult. A baba arca a keresztcsont alatt van, vállai a medencében keresztben helyezkednek el. A burokrepedés időzítése lehetővé teszi, hogy a magzatvíz az utolsó pillanatig védhesse a baba fejét a méh szorításától.

A szülési láncreakció jelentős lépése a magzatburok megrepedése, következmény és jel egyben, ami a magzatvízben megemeli a prosztaglandin hormonok koncentrációját. (A prosztaglandinok a terhesség végén és a születéskor a méhlepényben képződnek. A méh által termelt prosztaglandin hormon felelős többek között a méhszáj éréséért, felpuhulásáért is.)

A prosztaglandin-termelés növekedése közvetetten azt eredményezi, hogy a méhizomzat érzékenyebben reagál az oxitocinra, mely egyébként ritmikusan, pulzálva kerül a vérkeringésbe. Az oxitocin és prosztaglandin a sejtközötti kapcsolatokra hatva együttesen nagyobb összehúzódásokra teszik képessé a méhizomzatot, mint amilyeneket eddig valaha is produkált. Mintha egy motorba hirtelen több üzemanyagot porlasztanánk. Innen a fájdalmak erősödése.

Ahogy a fájások közti szünetek rövidülnek, a fájások hossza nő; eleinte 15-20 másodperc, a tágulás vége felé már 30-45 másodpercesek, és egyre erőteljesebbek. Amikor két összehúzódás között egyáltalán nincs fájdalom, ilyenkor a méhnyak elsimul és tágul.

Jó, ha a mamák a fájások idején kedvükre mozoghatnak, vagy pihenhetnek, hogy a lehető legjobban eső testhelyzetet vegyék föl. Hogy miért is olyan fontos ez, rövidesen kiderül.

A vajúdás olykor szünetelhet, testi és lelki okai egyaránt lehetnek, de valami banális akadály is közbe jöhet, s aztán magától újra indulhat.

Babasegítő mozdulatok

A baba a fejénél és vállainál a legszélesebb. E részek átjutása a szűk nyílásokon szinte lehetetlennek látszik, normál lefolyású szülésnél mégis minden további nélkül megtörténik. A szeméremcsont fölső vége és a medence hátsó fala között a távolság ülő vagy guggoló testhelyzetben mindössze 1,5 cm, felegyenesedve viszont 6,5 cm. Ha tehát az anya felegyenesedett testhelyzetben van, a gyermek fejének több helye van, ami azért is célszerű, mert így a gyerek haladását a szülőcsatornában a gravitáció is segíti.

Mindenesetre felegyenesedett testhelyzeten nem állást kell érteni. Az anya úgy is érzi, hogy kényelmesebb behajlított térdekkel, enyhén előrehajolva, vagy félig ülve vajúdnia. Az a jó, ha az anya a vajúdás idején szabadon mozoghat, mindig az épp legkényelmesebb, leghasznosabb pozíciót, olykor ülő, térdelő netán négykézlábra ereszkedő testhelyzet választva. Ezzel egyben enyhítheti fájdalmait. Ha pihenésre van szüksége, le is fekhet, bár nem ez lesz a természetes szülő testhelyzet.

Átmeneti fellélegzés

A kitolási szakot egy viszonylag rövid, 1-2 órás olyan fázis előzheti meg, amikor az összehúzódások nem erősödnek, hanem 2-3 percenként sűrűn követik egymást. Ez a szülés legtöbb erőt, legnagyobb testi erőfeszítést igénylő szakasza. E szakasz végére a maradék 2-3 cm legyőzésével a méhszáj teljesen kitágul, majd eltűnik. Ezután rövid szünet következik a fájásokban, hogy az anya kifújhassa magát, kissé megpihenjen, és erőre kapjon.

A következő szakasz ugyanis mozgalmas, és megterhelő lesz, hiszen a teljesen, immár tíz centiméteresre - ötujjnyira - kinyílt méhszájon át a baba feje lassan elindul kifelé. A tágulás rövid, de igen aktív szakasza, a kitolási fázis következik, melynek végén meg fog születni a baba.

Kapcsolódó cikkeink:
  • A születés nagy pillanata
  • A szülés csalhatatlan jelei
  • 4 tipp a könnyebb vajúdásért
  • Autogén tréninggel a könnyebb szülésért
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések