babaszoba.hu


Egyik pici, másik kicsi

A kis korkülönbség jobb, vagy az, ha sok év telik el a következő testvér születéséig? Örökzöld kérdés, ám ezúttal nem a vita kedvéért ültünk le beszélgetni három édesanyával a tapasztalataikról.

"Most más formában élem meg a nőiséget"

Névjegy

Király Éva (29) modell, diák (Egészségügyi Főiskola, dietetika szak)
Párja: Szabó Szilárd (39) filmrendező
Gyerekek: Szabó-Király Blanka hároméves lesz júliusban, Olivér kétéves lesz decemberben

- Szándékos tervezés vagy véletlen hozta a kis korkülönbséget a gyerekek között?
- Olivér nagyon akart jönni, hiszen védekeztünk, amikor megfogant. Kicsit meg is ijedtem, amikor megtudtam, hogy ilyen gyorsan jön a második baba, de néhány hét alatt megbékéltem vele, utána ugyanolyan örömmel vártam őt is, mint Blankát. Mindenképpen három éven belül szerettünk volna kistestvért. Most 17 hónap van a két gyerek között, és ezt egyáltalán nem bánom.
- Vagyis most már jónak találod ezt...
- Mindenki azt mondta, hogy az elején, amíg nagyon kicsik a gyerekek, nehéz lesz, de aztán könnyebb, mint akinek csak egy van, vagy nagyobb a korkülönbség. Valóban, az első hónapokban strapás volt a két picivel, de most Olivér kezd partnerré válni Blanka számára, már együtt játszanak. Ezek az első évek tele vannak alázattal, önmagamra gondolok utolsóként a sorban, de nem baj, mert a gyerekek teljesen megváltoztatták az értékrendemet. Csodálatos, hogy nevelhetünk két kis lelket, akikért felelősséggel tartozunk.
- Marad időd magadra?
- Hetente háromszor iskolába járok, ez az én külön időm, ilyenkor besegítenek a nagymamák, az édesapám, aki átmenetileg nálunk lakik, péntekenként egy kedves bébiszitter vigyáz a gyerekekre. Ha itthon vagyok, nincs számomra elvonulás, de nem is igénylem. Ilyenkor teljesen az övék vagyok.
- Miről kellett végleg lemondanod?
- Csupa olyan dologról, amiről le lehet, bár az olvasás hiányzik. Nem tehetem meg, hogy ledőlök a kanapéra, és nem csinálok semmit, mert mindig van tennivalóm. Lemondtam a rendszeres testedzésről, nem végleg, de nekünk a baba-mama tornák nem váltak be, mert Blanka nagyon sírt. A női programokra, fodrászra, kozmetikusra félévente egyszer jut időm, akkor jólesnek. Nekem ennyi elég, farmert, pólót veszek, és megyünk a játszótérre. A nőiség egy más formáját élem most meg.
- Mik voltak a legnehezebb helyzetek a gyerekekkel, és mi jelentett segítséget számodra?
- Az első három hétben még nem volt nehéz, hiszen Olivér csak evett, aludt. Amikor kinyílt a világra, felborított minden addigi rendet. Először hagytam, hogy rátaláljon a maga ritmusára. Teljes volt a zűrzavar. Két-három hét után leültem, hogy kialakítsak egy napirendet, melyik baba mikor eszik, szopik, mikor alszanak, mikor sétálunk. Ez még nekem is új volt, mert amíg egy gyerekem volt, nem tudtam azonosulni azokkal, akik szigorú napirend szerint éltek.
A második nehéz időszak akkor következett, amikor nagyobb házba költöztünk, és én is akkor kezdtem iskolába járni. Reggel héttől este kilencig szinte le sem tudtam ülni néhány percre. A nagymamák segítettek át ezen az időszakon, Szilárd édesanyja eljött hozzánk hetente három napra, főzött, vasalt, sétált a gyerekekkel - csodás volt.
Lelkileg a saját átváltozásom adta a legtöbb erőt, hogy el tudtam engedni azt az életformát, ahogy a gyerekek előtt éltem. A türelem, a rugalmasság és a lazaság segített át a nehézségeken, ezekre mindig szükség van a gyerekek mellett.
- Amikor Olivért szoptattad, Blanka nem akart visszaszokni a cicire?
- Nem tudott mit kezdeni vele, az eltelt fél év alatt elfelejtette a szopizást. Olivérrel is szépen fokozatosan elválasztódtunk egyéves korában. Most már lassan a cumiról is szeretném leszoktatni.
- Hogyan alakult a munkád a gyerekek mellett?
- Mióta megszülettek a gyerekek, velük vagyok itthon. Előttük főleg külföldön modellkedtem, azóta ha vállalok is munkát, csakis Magyarországon vagy a gyerekekkel együtt. Egyre kevésbé igénylem az ilyen jellegű munkákat, mert a gyerekek után nem modellként, hanem mint dietetikus szeretnék visszatérni.
- Milyen hatással volt a házastársi kapcsolatotokra, hogy ilyen gyorsan érkeztek a gyerekek?
- Amíg ketten voltunk, addig is harmonikus volt a viszonyunk, de most már összeköt bennünket két kisgyerek, és ez érezhető többlettöltetet ad a párosunknak. Persze előfordulnak köztünk kisebb nézeteltérések, a fáradtság miatt néha ingerültebb vagyok Szilárddal. Kevesebb a kapcsolatunkban a szabad rögtönzés, ez kihat az intimebb dolgainkra is. Ha tehetjük, miután a gyerekek elaludtak, sokat beszélgetünk, de érzem, hogy kisebbek az energiatartalékaim. Nappal anya vagyok, feleség, szakácsnő, diák, estére elfáradok, de azért próbálok Szilárdra is odafigyelni. Néha azért viccesen megjegyzi, hogy ő az utolsó a sorban.

Évi tippje
Amikor a gyerekeimmel vagyok, együtt kúszom-mászom velük a földön teljes átéléssel, és nem nyűgként élem meg a velük járó élethelyzeteket. Megpróbálok újra visszatalálni a gyermeki énemhez, és élvezni a játékot. Ha tényleg élvezem, azt a gyerekek is megérzik. Az ilyen játékpercek lendületet adnak a nap folytatásához, a vidámabb pelenkacserékhez, főzéshez.


Hat hónap az első császármetszés után

Névjegy


Név: Borbélyné Soproni Emőke (29)
Foglalkozása: anya
Párja: Borbély Tamás (24)
Foglalkozása: fordító
Gyerekek: Édua és Csongor közt 15 hónap a korkülönbség

- Szándékosan történt, hogy ilyen hamar kövesse a kislányt az öcsi?
- Amikor Édua megszületett, azt terveztük, hogy hároméves kora előtt szeretnénk, ha jönne a kistestvér. Kis korkülönbséget akartunk, de nem ennyire. Édua hat hónapos múlt, amikor éreztem magamon, hogy nem stimmel valami. A teszten már ott virított a két csík. Amikor megláttam, sírva fakadtam. Elég rossz anyagi helyzetben voltunk, egyszobás lakásban hárman, Édua akkor kezdett rendesebben aludni, még tanultuk egymást, és a császárélmény is túl friss volt bennem. Bebotorkáltam a szobába, kezemben a pozitív teszttel, és sírva tettem le az asztalra Tamás elé. Ő rám nézett, és könnyek gyűltek a szemébe, de ezek az öröm könnyei voltak. Pár perc múlva már Dudukát magunkhoz ölelve szeretgettük egymást, és bennem az új babát, miközben félig sírósan, félig nevetősen azt találgattuk, vajon fiú lesz-e vagy lány.
- Ha újra kezdhetnéd, akkor is így alakítottad volna az életed?
- Igen. A nehézségek dacára nagyon jónak találom ezt a helyzetet. Mikor Csongor megszületett, Éduában még nem alakult ki az önző én. Soha nem tapasztaltuk, hogy ellenséges lett volna az öccsével, azóta meg szinte összenőttek. Mindkét gyerek imádja a társaságot, a gyerekekkel is türelmesebbek, mint az egykék. Csongor fejlődése gyorsabb, mint a "nagylányé", egyértelműen úgy érzem, Dudu húzta őt magához. Ráadásul nagyon jó, hogy már régóta eljátszogatnak együtt, közös szórakozásaik vannak, együtt tudjuk vinni őket táncházba vagy akár kirándulásra.
- Mit éreztél tehernek, és hogyan birkózol meg a mindennapokkal?
- Ha Csongort szoptatom, Éduának biztosan halaszthatatlanul kell egy pohár víz vagy a bili. De ha épp Éduát babusgatom, Csongor nyűgösködik és igényel engem. Ráadásul mindkettő nagyon rossz alvó, így tizenöt hónapja nem aludtam ki magam. A háztartással folyamatosan elmaradásban vagyok, állandóan megy a mosógép és tornyosul a szennyes a mosogatóban is, minden házimunkát csak részletekben tudok elvégezni. A legnagyobb segítségem az, ha valaki pár órát vigyáz a gyerekekre.
- Mi az, amiről ebben a helyzetben végképp le kell mondanotok?
- Végképp semmiről, de amíg ilyen kicsik, addig a párommal a közös szórakozásról. Míg csak Édua volt, eljutottunk egyszer moziba meg egyszer biliárdozni is, hiszen egy gyereket rábízhatunk még a barátainkra is, de kettőjüket már nem. Inkább itthon próbálunk kettesben lenni, ha nem zuhanunk félholtan az ágyba éjfél után.
Na és persze a mozgás szabadságáról: nincs már olyan, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve elmegyek ide meg oda. Minden egyes nap kész útvonaltervvel indulok el itthonról. Szerintem nem én vagyok az egyetlen anyuka Budapesten, aki betéve tudja, merre mennek azok a járművek, amelyekre fel lehet szállni babakocsival, melyik az a bevásárlóközpont, ahova "alacsony padlós" visz.
- Hogyan oldod meg a gyerekek szállítását?
- Nagyon ritka, hogy csak egyikük tart velem. A piacra is együtt megyünk, de ügyintézni is, legtöbbször testvérkocsival. Ha olyan helyre kell mennem, ahova nem visz alacsony padlós, vagy gyalog több óra lenne a megközelítése, akkor Csongort hordozókendőbe rakom, Édua meg sportkocsiban ül. Ez azért jó, mert ha Dudu sétálni akar, akkor Csongort beültethetem helyette. Ha elindulunk itthonról, mindig úgy nézünk ki, mint valami vándorcirkusz, mindig van nálunk víz meg valami ennivaló, gyümölcs, váltás ruha, pelenka, játék és még sorolhatnám.
- A saját kedvteléseidre jut-e időd? Aktív sportoló voltál.
- A heti ötven perc, amit a pszichológusnál töltöttem, meg az oda- és visszaút nagyon sokat jelentett, egy kis szabadságot, pihenést. Azért fordultam szakemberhez, mert képtelen voltam földolgozni, hogy nem szülhettem természetesen. Ezzel együtt úgy éreztem, a meghaladja képességeimet, ami a nyakamba szakadt, folyton levert voltam és kedvetlen. Egy ideig csak ennyi volt, amit magamra fordíthattam. Mikor Csongor egyéves lett, elkezdtem újra sportolni, íjászkodni. A heti egyszer vagy kétszer két óra a lőtéren kikapcsol, ellazít. Szinte meditációs állapotba kerülök, feltöltődve érek haza.
- Alaposan megváltozott az életetek az utóbbi két és fél év alatt. Mennyire befolyásolja ez Tamáshoz fűződő kapcsolatodat?
- Odafigyelünk egymásra, ha rossz napja van, nem zaklatom azzal, hogy fürdesse meg a gyerekeket, de ha én járok az erőim végén, akkor ő veszi át a munkámat. A folyamatos kialvatlanság, fáradtság miatt gyakran levert voltam. Éppen Tamás beszélt rá, hogy menjek el itthonról, foglalkozzam magammal, és ő küldött pszichológushoz is. Mindkettőnknek van saját kimenője, ő is heti rendszerességgel jár edzésekre, így van időnk kicsit feltöltődni.

Emőke tippje
Azt tanácsolom minden friss szülőnek, hogy tartsa készenlétben a humorérzékét. Megtörténik majd, amíg kiszaladsz a felmosórongyért, hogy feltöröld a kiöntött kakaót, addig a kisebb leszereli magáról a pelenkát (esetleg a nagyobb segítségével), és szétkenik a falon a tartalmát... Ilyenkor csak nevetni szabad!


Csak kezdetben rázós


Névjegy

Tőzsér Berta (30) orvos
Párja: Fodor Győző (32) minőségügyi vezető
Gyerekek: Helena (4 éves), Győző (25 hónapos) Emma (3 hónapos)

- Véletlen vagy tudatos választás eredménye a kis korkülönbség?
- Olyan családból származunk, ahol kis korkülönbség van a testvérek között, ezért úgy terveztük, hogy nagyjából két év lenne az ideális a mi születendő gyerekeink között is. Mivel már három csemeténk van, tapasztalatból tudjuk: a kezdeti rázósabb időszak is szép lassan megszelídül. Ez a hozzáállás az, ami nekünk a legnagyobb segítséget nyújtja, amikor egy pici és egy kicsi igényeit kell egyszerre kielégítenünk.
- Hogyan befolyásolja a testvérféltékenységet, hogy alig két év van a gyerekek közt?
- Nagy segítség az érzelmi feldolgozásban Győzőnek, hogy ő is igény szerint szopizhat még Emma mellett. Annak idején Helena is tandem szopizhatott az öccsével, és vele is tapasztalhattuk ennek áldásos hatását. Érdekes, mert most már ahhoz is van erőm, hogy éjszaka is szoptassak kettőt. Sajnos Helenát le kellett szoktatnom az éjjeli szopiról, mert akkor ez még erőmön felül volt.
A másik "mankóm" a hordozókendő. Emmát mindenhová abban viszem: sétálni, játszótérre, vásárolni, táncházba. Sőt gyakran akár a házi teendőket is úgy végzem, hogy ő rajtam üldögél vagy alszik a kendőben. Ennek köszönhetően a nagyoknak sem kell lemondaniuk szinte semmiről.
- Hogyan lehet állandóan odafigyelni három ennyire kicsi gyerekre?
- Úgy alakítottuk ki a lakást, hogy ha szeretnék Emmával elvonulni a hálószobánkba, hogy nyugodt körülmények között tudjam őt megszoptatni, elaltatni, akkor is viszonylag nyugodt lehetek a nagyobbak miatt. Az is nagyon jó, hogy már ketten vannak nagyobbak, mert ilyenkor rendszerint elég jól eljátszanak együtt. Ha mégsem, akkor segít a mese, főleg az, amit én találok ki, mert akkor még azzal sem kell bajlódnom, hogy a könyvet tartsam.
Néha rákényszerülök arra is, hogy DVD-ről nézessek velük mesét. Ilyenkor szigorúan csak rövid ideig és csak olyat, amelyet már együtt is megnéztünk. Sokat számít a családi segítség is. Ha valakinek olyan segítőkész anyósa van, mint a mi Nagyink, akkor az bátran vállalhat kis korkülönbséggel babát. Kincset ér nekünk és a gyerkőcöknek is a vele eltöltött idő.
- Hogyan birkózol meg a kicsik mellett a házimunkákkal?
- Tíz-tizenkét hónapig csak a legszükségesebbet végzem el: egyszerű ételek, tiszta ruhák, gyors rendrakások, mosogatások, hetente-kéthetente portörlés, porszívózás, vasalás. Ilyenkor csak olyan vendégeket hívunk, akikről tudjuk, hogy nincsenek túl nagy elvárásaik ezzel kapcsolatban.
- Hogyan befolyásolta a munkádat és a férjed munkáját a három kicsi gyerek?
- A férjem munkahelyén nagyon megértőek, és ha például betegség miatt szükség van rá, akkor szinte bármikor vehet ki szabadságot. Az én főnököm is rendkívüli, mert eddig még mindig szívből gratulált, amikor bejelentettem neki, hogy újabb két évig nem megyek vissza dolgozni, mert ismét kisbabát várok. Azt viszont még neki sem mertem elmondani, hogy nagy valószínűséggel nem is megyek már vissza, mert ha meg is állnánk három gyereknél (de nem így tervezzük), akkor sem tudnék úgy dolgozni, hogy ennek ne lássa kárát vagy a családom, vagy a munkám. Azért, hogy valami módon mégis a pályámon tudjak majd maradni, olyan tanfolyamokat végzek el, amelyekkel később ismét dolgozhatok, amikor már a legkisebb is elmúlik három-négy éves, de családbarátabb módon.
- Hogyan befolyásolja a kapcsolatotokat, hogy az életetek most szinte csak a gyerekek körül forog?
- Nagyon hiányzik a férjemmel kettesben eltöltött idő, meg az is, amit csak magamra szánhatok. De mindketten tudjuk, hogy ez csak átmenet, hamar eljön az az idő, amikor ismét kettesben sétálhatunk a környéken, vagy beugorhatunk egy kávézóba beszélgetni, elmehetek tanfolyamokra, vagy esténként kedvenc könyveimet bújhatom. Addig is ragaszkodom ahhoz a tíz-tizenöt perchez a forró zuhany alatt, amit garantáltan gyerekmentesen tölthetek el, és bár még csak három hónapos Emma, már egyre több az olyan este, amikor van erőnk ébren maradni és kettesben beszélgetni, filmet nézni, egyáltalán együtt lenni.

Berta tippje
Amikor már nagyon fáradt vagyok, és azon kapom magam, hogy már megint sokat türelmetlenkedem velük, akkor megpróbálok kikapcsolni, és velük együtt alszom délután egyszer-kétszer. Van úgy, hogy az is elég, ha csak az első fél órában fekszem mellettük, majd kiosonok a nagyágyról, és máris újult erővel vetem magam a házimunkába.
Címkék:
humorérzék,
fáradtság,
napirend,
kis korkülönbség

Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Babanaplók

Mi ajánljuk

Legfrissebb

Vezess naplót Te is!

A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2014 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva