Fleming doktor kicsit hanyagul kezelte laboratóriumi eszközeit. Hétvégi pihenéséről visszatérve penészfoltot talált az egyik baktériumtenyészetre használt Petri-csésze táptalaján. A tudós szerencsére nem dobta ki, hanem vizsgálgatni kezdte a tálka tartalmát, és észrevette, hogy a penészgombák környezetében elpusztultak a baktériumok. Már csak egy évtized kemény munkája kellett ahhoz, hogy eljusson az első antibiotikum előállításához. Ez a csodás felfedezés hatalmas változásokat hozott. Tíz évvel meghosszabbította a várható élettartamot, számtalan betegség gyógyíthatóvá vált. Az antibiotikum használata hamar elterjedt. Arra csak később derült fény, hogy emiatt bajba is kerülhetünk.
Kórokozók álruhában
Az antibiotikum a baktérium okozta betegségek gyógyszere. Vírusos fertőzésre nincs orvosság: csak a türelem és a tünetek enyhítése segít. Ám első látásra nem könnyű megállapítani, mi is okozza a bajt, ezért a biztonság kedvéért gyakran a vírusfertőzésre is antibiotikumot ír az orvos. Száz lázas gyerekből hatvan kap antibiotikumot, pedig csupán tíznek van bakteriális fertőzése. Vagyis százból ötven feleslegesen kap gyógyszert. Az antibiotikum nem játék, megterheli a szervezetet, a hasznos baktériumok egy részét is elpusztíthatja, és ez átmeneti emésztési zavarokhoz vezethet.
A fölösleges antibiotikum-használat valódi veszélye, hogy a baktériumok egy része ellenállóvá (rezisztenssé) válik, és végül a módosult kórokozóval szemben hatástalan lesz a gyógyszer. A nem rezisztens baktériumok elpusztulnak, ezzel szabad teret adnak az ellenálló törzseknek, amelyek így gátlástalanul szaporodhatnak.
A baktériumok az utóbbi évtizedekben keményen harcba szálltak az antibiotikumokkal. Ma már ez nem csupán feltételezés, hanem kísérletekkel bizonyított tény. Az antibiotikum-kúra egy hónapon belüli megismétlése kétszeresére növeli a rezisztens kórokozók kialakulásának esélyét, ezekre már nem fog hatni a “szokásos” gyógyszer, újakat kell keresni. A baktériumrezisztencia a világ számtalan gyógyszerkutató laboratóriumának ad folyamatos munkát, újabbnál újabb antibiotikumokat kell kifejleszteni. A kutatók nehezen tudnak lépést tartani, egyes törzsek ellen ma már egyszerűen nincs hatásos gyógyszer.
Segíts az orvosnak!
A kicsi kétségbeejtően elesett lehet, köhögés, torokfájás gyötörheti. Ilyenkor a szülő gyors megoldást szeretne, sokszor ő maga kéri az “erős” gyógyszert, hogy a gyerek hamar meggyógyuljon. Pusztán a láz vagy a sűrű orrváladék még nem igazolja, hogy baktérium fertőzte meg a gyereket. Jobb, ha a betegség fajtájának megállapítását az orvosra bízod, hiszen ő hallja, mi folyik a hörgőkben, ő látja a mandula, a torok, a dobhártya állapotát, ő tudja kikövetkeztetni, de csak a te segítségeddel, hogy mi zajlik odabenn.
A döntéshez nagyon fontos, hogy pontosan el tudd mondani, mi történt az utóbbi napokban. Mikor vetted észre az első tüneteket, mikor volt lázas a kicsi, milyen magas volt a láz? Panaszkodott-e fájdalomra, vagy ha kisebb, viselkedéséből lehet-e fájdalomra következtetni (például sokat nyúl a füléhez, fekvő helyzetben felsír). Hogyan változott az étvágya? Csillapítható-e a láza? Amikor éppen nem lázas, milyen a közérzete? Játékos, élénk, vagy akkor is levert? A vizsgálat és a beszélgetés alapján szépen összeáll a kép. Ha mégsem, létezik további segítség.
Egy pici szúrás
Lilla három fia még soha nem kapott antibiotikumot. Nem mintha a szülők bármelyike vagy a háziorvos ragaszkodna a gyógyszermentességhez.
– A gyerekgyógyászunk mindig alapos vizsgálat és beszélgetés után dönt. Néhány alkalommal előfordult, hogy egy csepp vér vagy torokváladék-minta kellett ahhoz, hogy a doktornő egyértelműen megállapítsa a kórt, de pár perc múlva megvolt a pontos diagnózis. Szerencsés a település, ahol a gyerekorvos saját zsebből áldoz arra, hogy korszerű eszközei legyenek – állapítja meg Lilla.
Dr. Korausz Etelka pomázi gyermekgyógyász meggyőződése, hogy csak az indokolt esetekben szabad antibiotikumhoz nyúlni. Ezért vásárolt CRP-készüléket, és folyamatosan tart a rendelőjében strepteszt-készletet is.
– A CRP-gyorsteszt egy csepp ujjbegyből vett vérből képes kimutatni azt az anyagot (a C-reaktív proteint) amely bakteriális fertőzéskor nagy mennyiségben termelődik a szervezetben.
A teszt a láz kitörése utáni 24 órával kezdődően mutatja a legpontosabb eredményt, azt megelőzően, az első lázas nap folyamán téves eredmény születhet. A strepteszt a garat váladékából pár perc alatt kimutatja, hogy sztreptokokkusz baktérium okozza-e a torokgyulladást, ellenkező esetben szükségtelen az antibiotikum.
A CRP-készülék több mint kétszázezer forint, amit a háziorvosoknak kell megvásárolniuk, valamint folyamatosan kell biztosítanunk saját gazdálkodásunkból a vizsgálathoz szükséges anyagot is. Az orvos személyes döntése, hogy beszerzi-e a készüléket vagy sem. Egy CRP-vizsgálat, illetve strepteszt költsége közel ezer-ezer forint. Ezt a költséget az orvos nem háríthatja át a betegre. Tudomásom szerint nagyjából százhúsz CRP-készülék “dolgozik” országszerte háziorvosi rendelőkben.
Fontos tudni azonban, hogy a készülék és a teszt nem a szülők kérése alapján, megnyugtatásra használandó eszköz, hanem az orvos saját diagnózisának megerősítésére szolgál. Ha az orvos számára egyértelmű, hogy a betegség eredete vírusos vagy bakteriális fertőzés, nincs szükség erre az önellenőrzésre.
Mit tehetsz, ha támad a vírus?
A vírusos megbetegedések alaposan ledöntenek a lábukról kicsit, nagyot egyaránt. A legtöbb, amit ilyenkor tehetsz, hogy gondoskodással, szeretettel és évszázadok alatt kialakult módszerekkel enyhíted a tüneteket.
Nátha ellen beválik:
– sós vizes orrcsepp
– az ágy fej felőli részének megemelése
– pihenés, fekvés
– C-vitamin, meleg leves, sok folyadék, tea
A köhögő kisgyereken segíthet:
– párásítás
– meleg folyadék, hurutoldó szirup, mellkaskenőcs
Torokfájásnál segít:
– sós vizes gargarizálás
– kakukkfűből mézes tea
– helyi érzéstelenítő cukorka, spray
Érdekes tények
Az arc- és a homloküregek, valamint a felső légutak összeköttetései évek alatt alakulnak ki. Kétéves kor előtt nem beszélhetünk arcüreggyulladásról, ötéves kor előtt nincs homloküreg-gyulladás.
Svédországban, Norvégiában, Hollandiában a gennyes középfülgyulladást sem gyógyítják antibiotikummal egyéves kor felett, míg nálunk szinte mindenkinek adnak ilyenkor antibiotikumot.
Nincs “erős” és “gyenge” antibiotikum. Egyik az egyik, másik a másik baktériumcsoportra veszélyes. Ha két nap alatt nem mutat javulást a beteg, érdemes szert váltani.
A penicillinről itt olvashatsz bővebben!
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
