Kisgyerek

Ne kínálgassuk más gyerekét!

Képzeljük el, hogy ülünk a játszótéren, éppen kis harapnivalót osztunk meg a gyerekeinkkel. Egy másik kislány nagy szemekkel nézi, mit esznek a többiek, az anyukája viszont a nagyobb testvérrel foglalkozik. Mi a jó megoldás? Kínáljuk meg a lánykát?
2008. Január 29.
Ne kínálgassuk más gyerekét!

Ne tegyük! Bármennyire is mást diktál a szívünk, ne kínáljunk meg idegen gyereket! Hogy miért? Soha sem lehetünk biztosak benne, hogy nem szenved-e a gyerek olyan betegségben, amelyben tilos egy adott ételt fogyasztani.

A péksütemények ártatlan ételnek tűnnek, pedig korántsem azok. Sok péksütemény (még a legegyszerűbb kifli is) több összetevőt tartalmaz, mint gondolnánk. A lisztérzékenyek a búzaliszt gluténjára, a tejfehérje-érzékenyek, illetve a tejcukor-érzékenyek a tésztába kevert tejre, a tojásallergiások a tojásra vagy tojásporra, a candidiázisos betegek az élesztőgombára, a cukorbetegek a cukor fogyasztására válaszolhatnak heves tünetekkel. Van olyan is, aki egy-egy gyakori fűszerre, adalékanyagra vagy színezékre reagál rosszul. 

De nem csak a péksütemény veszélyes! Egyes betegek olyan különleges diétára szorulnak, melybe nem illik bele szinte semmi, amit az átlagos halandó fogyasztana. Sok kismama emlékszik arra az apró szúrásnyomra az újszülött sarkán, amit a néhány napos korban esedékes vérvétel okozott. Ez a vizsgálat egyes ritka anyagcserezavarok kiszűrésére hivatott, ezek közé tartozik például a fenilketonuria. Ez az öröklött kór azt eredményezi, hogy a gyermek szervezetében a táplálékkal felvett fenilalanin nevű aminosav nem bomlik le, hanem folyamatosan mérgezi a szervezetet, és végül a vizelettel ürül. Fenilalanin pedig szinte minden táplálékban található, ezért ezek a gyermekek speciális ételeket vagy tápszert kapnak.

Szigorú diétára kényszerít a galaktozémia nevű betegség is. Ha a beteg laktózt (tejcukrot) tartalmazó ételt kap, szintén mérgező hatású bomlástermékek keletkeznek a szervezetében. Bármilyen hihetetlenül hangzik is, gyümölcscukor-érzékeny kicsik is élnek köztünk, tehát még az ártatlan alma is gondok forrása lehet. Arról nem is beszélve, hogy allergiás reakcióval válaszolhat valaki szervezete a szőlőre, a barackra, a körtére, az eperre vagy éppen a sárgarépára is.

A diétára kényszerülő gyerekek – helyes életmód mellet – többnyire beilleszkednek társaik közé, sokszor semmi külső jel nem utal betegségükre, a legkisebbek pedig még nem is tudják (vagy éppen nem tudják elmondani), hogy valamiből nem ehetnek. Mielőtt bármivel kínálnánk tehát egy idegen gyermeket, kérdezzük meg édesanyját, szabad-e a kicsinek az adott ételből ennie.

Ezt is érdemes elolvasni:

Forrás: Kismama magazin