Hogyan zajlik le a bárányhimlő?
Lássunk minderre egy példát!
A bárányhimlő nagyon gyakori, kellemetlen, viszketéssel járó, ragályos betegség. Cseppfertőzéssel terjed. Ha a gyerekünk belép egy bárányhimlôs szobájába, szinte biztosan megfertôzôdik. A vírus szép csendben szaporodni kezd (ez az első szakasz, a lappangási idô). Egyelőre semmiféle panasz sem tapasztalható. A lappangási idôszak hossza minden betegségnél más és más. A bárányhimlőnél rendszerint két hét. Ezt követôen kezdôdik a második szakasz, amikor levertnek látjuk a gyereket, s már a láz is jelentkezhet. Ekkor még nem tudjuk, mi lehet a baj, hiszen a betegségek többsége így indul. A bárányhimlô esetében ez egy-két napig tart.
A fertőzés továbbadása szempontjából ez a legveszélyesebb szakasz, hiszen a kis beteg már fertôz, de senki sem tud róla. Ekkor egy vérvétellel már kimutatható lenne a gyulladás és a vírus, de a mindennapos gyakorlatban nem végezzük el ezeket a beavatkozásokat, hiszen mégiscsak szúrással, kellemetlen percekkel jár, s egyébként sem tudhatjuk, mi lesz a betegségbôl. Talán csak egyszerű nátha? A harmadik szakaszban jelennek meg az első egyértelmű tünetek. Először a kiütés, majd néhány óra múlva a sok apró hólyag, ami a bárányhimlô legjellegzetesebb tünete. Ezek a hólyagok három-öt nap múlva pörkösödnek, ekkor már nem fertôz a beteg, elkezdôdik a lábadozás idôszaka.
Túl van a nehezén
A kicsi már nem lázas, látszik rajta, hogy jobban van. Mikor menjen vissza a bölcsibe vagy az óvodába? Erre a legnehezebb válaszolni, hiszen ez nem csak a betegségtôl, hanem az alkattól is függ. Példánknál, a bárányhimlônél maradva addig semmiképpen ne menjen közösségbe, amíg fertôz. A bárányhimlô a pörkösödés befejezôdéséig fertôz, vagyis a kiütés megjelenése után még egy hétig. A gyakorlatban általában még egy további hétig otthon marad a gyerek, hiszen a pörkökkel fedett arc ijesztô lehet, sokan pedig nem tudják, hogy ekkor már nem fertôz. A legfontosabb szempont azonban a szervezet legyengült ellenálló képességének helyreállítása.
Mi történik a lábadozás idején?
A láz, a kórokozók, a felgyorsult alapanyagcsere megviseli a kis betegek szervezetét. Az immunrendszer sokszor utolsó tartalékát is beveti a betegség sikeres leküzdése érdekében. Ha nem adunk elegendő időt arra, hogy a megterhelt keringés, veseműködés, emésztés és az immunrendszer “visszatérjen a régi kerékvágásba”, akkor újabb betegségnek tesszük ki a gyereket. Minél komolyabb a betegség, annál tovább tart a teljes gyógyulás.
A mindennapi gyakorlatban a felsôlégúti huruttal (torokgyulladás, krupp, nátha, légcsôhurut) és a hozzá kapcsolódó betegségekkel (arc- és melléküreg-gyulladás, középfülgyulladás), valamint bélhuruttal (hányás, hasmenés) találkozunk a leggyakrabban. Enyhébb esetben a láz és a panaszok megszűnte után még két napig maradjon otthon a gyerek. Ha ez péntekre esik, akkor toldjuk meg a hétvégével. Az ismétlôdô fertőzések jelentôs részét meg lehetne elôzni azzal, ha nem siettetnénk az idô elôtti visszatérést a közösségbe.
A súlyosabb betegséget arról is felismerhetjük, hogy a gyerek bágyadt, nem kíván hancúrozni, inkább az ágyban gubbaszt. Ha a kis betegnek nincs kedve feküdni, mert nagy a mozgásigénye, ne erőltessük a pihenést. Ellenben egy felsôlégúti hurutnál, ha nem akar ágyban maradni, akkor nem kell ezt erôltetni.
Arra viszont figyeljünk, hogy magas lázzal ne rohangáljon, mert ez csak fokozza a testhômérsékletet, és rontja a vesék működését. Néha az is elôfordul, hogy a lázas gyerek cseppet sem bágyadt, inkább úgy jellemezhetnénk állapotát, hogy felpörög. Ilyenkor üljünk oda az ágya mellé, és tereljük el a figyelmét mesével, rajzolgatással, sok érdekes, kisebb tárgyat, játékot tartalmazó dobozkával, esetleg magnóról hallgatott mesével.
Nem fertôz, de még köhög…
A kérdést bonyolítják az olyan kellemetlen kísérô tünetek, mint az adenovírus-fertôzés után néha két-három hétig is eltartó köhögés. Gyakran tapasztalom, hogy a felsôlégúti fertôzéshez akár egy hónapig tartó ingerköhögés társulhat. Ekkor már nem ürít kórokozót a gyerek, következésképp nem fertôz. Mehet óvodába, bölcsôdébe, nem kell megvárni a teljes tünetmentességet. Mi lenne a bölcsődékkel, ha például februárban nem engednék be a náthás piciket? Bezárhatnának!
Természetesen jobb lenne, ha csak a teljesen egészséges, “náthamentes” csöppségek mennének közösségbe, de a valóság sajnos nem ez. Viszont az is igaz, hogy aki az adott bacilussal, vírussal találkozik, azt legközelebb megvédi az immunrendszere, és nem alakul ki újból a betegség.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
