Terhesség

Érzékeny egyensúly

Nem elég az estig tartó "reggeli" émelygés, még a legkisebb nátha is lever a lábamról! - több ezer kismama ébred ezzel a hervasztó gondolattal nap mint nap.
2008. Január 29.

A legtöbb nő kivirul a boldogságtól, amikor a terhességi teszt “igent mond”, s egészen az első hányingerek beköszöntéig hegyeket tudna megmozgatni. Aztán jön az aluszékonyság, fáradékonyság, és még ki tudja hány kismama-tünet. Ha eközben megkezdődik az influenza szezon, vagy más kórokozó indít támadást, nagy az esély, hogy a várandós szervezetet birtokba vegye. Vajon mi az oka az immunrendszer változásának? És mi a teendőnk?

A kis betolakodó

Ha genetikailag idegen szövet kerül a szervezetbe, az immunrendszer azonnal intézkedik, eltávolítja, “kilöki” amit veszélyesnek tart. Ezért nehéz megfelelő donort találni szervátültetéshez vagy vérátömlesztéshez. De mi a helyzet a fejlődésnek induló embrióval? Hiszen fele részt idegen (az apától származó) genetikai anyagot hordoz. Az anyai immunrendszernek komolyan alkalmazkodnia kell ehhez a különleges helyzethez, hogy a baba biztonságban növekedhessen a méh védelmében. Szerencsére van megoldás. A méhlepény azon területén, ahol az anya és a magzat sejtjei érintkeznek, hiányoznak azok a magzati antigének, amelyek figyelmeztetnék az immunrendszert az “idegen szövet” jelenlétére.

Valójában éppen az anya és a magzat minél nagyobb különbözősége az ideális a további fejlődés szempontjából, hiszen így kisebb az esély az öröklődő genetikai hibák (rendellenességek, betegségek) továbbvitelére. A magzat “kilökődését” tehát ügyesen kijátszotta a természet. De vajon egyáltalán nem vesz tudomást az anyai immunrendszer a piciről?

Hormonális segítség

Bár kilökődéstől nem kell tartani, más veszély is fenyeget! A szervezet valódi kis gyilkológépeket, úgynevezett natural killer sejteket, küld a betolakodók ellen. Ennek köszönhetjük, hogy bizonyos mértékig védettek vagyunk a vírusok és a daganatos sejtek elszaporodásától. Ám ugyanezek a sejtek a magzatot sem kímélnék – ha nem lenne “kéznél” a progeszteron nevű terhességi hormon. A progeszteron jelentősen gátolja a szervezet sejtes immunválaszait. Így megmenti a babát, de könnyen lehet, hogy a kismama szervezetében fellángolnak bizonyos vírusos betegségek. A gyilkológépeinkre tehát nem számíthatunk. Ám immunrendszerünk más módszerekkel is él, ezeket mi is támogathatjuk mama- és magzatbarát módon!

Töltsük fel vitaminkészleteinket!

Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem kell félnünk, hogy a baba kiszipolyozza szervezetünket. Ám ha a sok émelygés, hányinger, hányás megakadályoz abban, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ételt-italt vegyünk magunkhoz, nem árt vitamin- és ásványianyag-pótlás után nézni. Ilyenkor csak várandósok számára összeállított vitaminkészítményt fogyasszunk, így előzhetjük meg a vitamin-túlterhelést!

Hasonlót a hasonlóval

Bizonyos homeopátiás szerek a baba veszélyeztetése nélkül erősíthetik a betegségekkel szemben az ellenálló képességünket. Kérjük homeopata orvos segítségét!

Szelíd gyógymódok

A gyógynövényteák, illóolajok, sóbarlangkúrák, pakolások, borogatások, fürdők, akupresszúrás és akupunktúrás kezelések segíthetnek a beteges időszakokban – de kizárólag szakember jóváhagyása és felügyelete mellett!

Ideje a pihenésnek

A betegeskedő kismamának a szokásosnál is több pihenő jár, így tud elegendő energiát fordítani a felépülésre. Különösen így van ez azoknál a nőknél, akik várandósan sem lassítanak a tempón, és saját – vagy mások – elvárásainak megfelelve erejükön felül teljesítenek. A betegséggel a szervezet megálljt parancsol – és jó esetben gondoskodásra készteti a kismama környezetét.

Gyógyszerstop?

Ma már közismert, hogy egyes anyagok károsíthatják a magzat fejlődését. Néhány évtizede rémisztő fényképek járták be a világot a “Contergán bébikről”, akik anyjuk napi betevő nyugtatója miatt születtek súlyos fejlődési rendellenességgel. Ez az eset figyelmeztette a világot arra, hogy az esztelen gyógyszerszedés áldozatokat követelhet. A körültekintő gyógyításnak azonban a várandósság nem lehet akadálya.

Ma, az orvostudomány fejlődésével szinte minden esetben választható olyan hatékony gyógymód vagy gyógyszer, amely könnyít a beteg kismama állapotán, ezáltal a magzatot is megóvja a betegség terheitől. A magzat az első négy-hat héten a legérzékenyebb a kémiai hatásokra, ez után az időszak után kicsi az esély a károsodásra. Ellenben ha a kismama betegségét nem kezelik, romolhat a baba tápanyag- és oxigénellátása. Ma már olyan gyógyszerek is rendelkezésre állnak, amelyek hosszan, elhúzódóan biztosítják a hatóanyag felszabadulását (retard készítmények), így nem terhelik hirtelen magas dózisokkal a szervezetet.

Jó lehetőség a kismamák számára minden módszer, amely közvetlenül a beteg területre juttatja a hatóanyagot, így jóval kevesebb gyógyszer szükséges, amiből többnyire alig valami jut el a méhlepényig, és innen a magzatba. Ilyenek az orr- és szemcseppek, a vizes oldatban vagy por alakban turbuhaler, nebuhaler vagy porlasztó segítségével a tüdőbe vagy orrüregbe juttatható allergiaellenes, gyulladásgátló vagy hörgőtágító szerek.

Asztma és terhesség

A várandósság alatti immunológiai változások a krónikus autoimmun betegségekre is hatnak. Reumathoid arthritis esetén a sejtes védekezés fordul a szervezet saját szövetei ellen. Ez a betegség kifejezetten enyhül várandósság alatt, hiszen a progeszteron csökkenti a sejtes immunválaszt. Azonban ahol a nem-sejtes immunválaszok okozzák a betegséget (ilyen például az SLE és a myastenia gravis), többnyire rosszabbodik a beteg állapota várandósság alatt.

A leggyakoribb autoimmun betegség az asztma, talán ennek lefolyását vizsgálták legrészletesebben. A kutatók meglehetősen összetett eredményeket kaptak. Az asztmás nők 25 százalékának javult az állapota, 25 százalékának romlott, míg 50 százalékának nem változott. Honnan ez a sokféleség?

A nehézlégzés bizony becsapós dolog. Maga a testsúly növekedése, illetve az, hogy a terhes méh kiszorítja az anyából a szuszt, egy asztmás számára a valódi asztmarohamhoz nagyon is hasonló érzést, illetve valódi asztmás tüneteket is okozhat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy nagyon sok asztmás nő a babáját féltve jelentősen csökkenti a saját gyógyszeradagját, újra a tünetek rosszabbodásánál kötünk ki. Várandósság alatt hajlamosabbak vagyunk a felső és alsó légúti fertőzésekre – erre sok asztmás súlyos nehézlégzéssel válaszol. Nehéz megjósolni, kinek javul, és kinek romlik az állapota a várandósság alatt. Néhány törvényszerűség azonban felfedezhető:

  • a rosszabbodás a 24. és a 36. hét között szokott jelentkezni,
  • ha korábban nem, szülés után három hónappal biztos, hogy visszatér a várandósság előtti állapot,
  • az asztma minden egyes terhességnél ugyanúgy “viselkedik” – ha az első gyereknél csökkentek a tünetek, a másodiknál is így lesz.
  • A kezeletlen asztma ronthatja a magzat állapotát, akár koraszülést is okozhat. Nagyon fontos, hogy a szülész és a tüdőgyógyász együttműködjön a várandósság alatt.

    Sződy Judit

    Forrás: Kismama magazin