Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Testvérek: Így neveld a legkisebbet!

Szerző: Sződy Judit pszichológus

2011. március 6. | Frissítve: 2016. január 13.

Forrás: Kismama magazin

Hogyan alakítja gyerekünk életét, hogy van-e testvére vagy nincs, vagy hogy hányadik a testvérsorban? Olvasd el, mi jellemző a legkisebbekre!

Ő az, akinek a fényképeivel már nem telnek meg albumok, aki a többiektől "levetett" ruhákat hordja, aki már ömlesztve kapja a legót, nem külön dobozokban. Mégis általában ő a legvidámabb, leglazább, legkevésbé szorongó gyerek. Nem is lehetne másképp, hiszen a szülők már annyira belejöttek a gyerekgondozásba, gyereknevelésbe, és olyan találékonnyá, kreatívvá váltak, hogy alig van olyan helyzet, ami kifogna rajtuk.

Mire ő megszületik, addigra már nagyon jól tudják, hogy a gyerek sok mindent elvisel, még azt is, hogy a nagytesó rálép a kezére, elveszi a játékait, vagy a fülébe trombitál. Minden gyerek azon a területen erősödik meg, amely felé a környezete - akár akaratlanul is - terelgeti.

A legnagyobbal szemben komolyak az elvárások, így őt akkor ismerik el, jutalmazzák, ha okos, ügyes. A legkisebb azzal szerzi a legnagyobb örömet a családtagoknak, ha babás, bájos, kedves, és nem nő fel túl gyorsan. Hiszen ő az utolsó picike, az utolsó lehetőség, akit dajkálni, támogatni lehet.


A legkisebb "az utolsó lehetőség"

Nos, a legtöbb kicsi nagyon jól tudja, hogy mivel bűvöli el a környezetét, és élvezi is ennek előnyeit. Ám amellett, hogy kedvessége, lazasága, közvetlensége felnőttkorában is megmaradhat, azt is megtanulhatja, hogy a munkát, a döntéseket és a döntés felelősségét is a "nagyokra" hagyhatja, hiszen ő "még" kicsi. Sok pedagógus állítja, hogy a suliban sokszor a "legkisebbekkel" a legnehezebb.

Segíts!

A fentiekből ugyanis az következik, hogy a legkisebb gyerek gyakran nem túl önálló. Elvárja, hogy a felnőttek vagy a nagyobb testvérek mindenben segítsék, sőt, ha eleget nyafog, meg is csinálják helyette, ami valóban az ő dolga lenne. Ez nemcsak a cipőkötéssel, öltözéssel, rendrakással, hanem a lecke megírásával is így van. Ez a kívülálló szemében lustaságnak, kényelmességnek tűnhet, de valójában önbizalomhiányt takarhat.

Ha a gyereket világéletében kiszolgálták, mindent készen kapott, vajon miből gondolná, hogy egyedül is képes komoly teljesítményekre, és jó döntéseket tud hozni? Ráadásul van még valami, ami hátráltatja: a legnagyobb testvér produkciója. Ha a nagyot kiáltják ki a család okosának, akkor bizony már nincs mit tenni, ez a pozíció foglalt. Utolérni kilátástalan lenne, fölösleges erőlködni. Inkább bohóckodással, rosszalkodással vagy valami más területen elért extrém teljesítménnyel érdemelheti ki a figyelmet.

De mi a helyzet a különlegesen jól vagy legalábbis szorgalmasan tanuló kicsikkel? Ők másik stratégiát választanak: úgy gondolják, mindenáron utol kell érniük a nagyokat, hogy elfogadja őket a család és a tágabb környezet. Ez fantasztikus eredmények elérésére sarkallhatja őket, de az is megeshet, hogy felnőttkorukra is megmarad maximalizmusuk, állandó elégedetlenségük önmagukkal szemben.

Közösségi lény

Mivel pici korától szinte sosincs egyedül, valaki mindig szórakoztatja, valódi közösségi lénnyé válik. Hiába van külön szobája, mindig ott nyüzsög, ahol a többiek. Ez néha a nagyobb tesók számára terhes, ami aztán ismétlődő csetepatékhoz vezethet.

A pici nem érti meg egykönnyen, hogy míg szülei a tenyerükön hordozzák, addig a nagyobb testvérek nem túl elnézőek, sőt, sokszor kifejezetten ellenségesek vele. Ő is kifejleszthet testvérbosszantó trükköket, amelyeket mindaddig sikeresen alkalmaz, amíg az összetűzés verekedéssé fajul. Ebben a helyzetben a legnehezebb megmondani, hogy ki kezdte. Jobb nem is próbálkozni ezzel.

Mire figyelj?

Adj neki feladatot! Néha ne úgy gondolj rá, mint legkisebbre, hanem nézd tudatosan az életkorát! Adj neki olyan feladatokat, amelyeket a kora szerint meg tud oldani: kétévesen fel tudja húzni a zokniját, háromévesen tud söprögetni, négyévesen segíthet teríteni - még akkor is, ha ott vagy te, vagy ott van a nagyobb.

Külön társaság

Ne hagyd, hogy a nagy(ok)ra rátapadjon. Szervezz neki külön társaságot, külön programokat is. Lehet, hogy szeret idősebbek társaságában lenni. Ezt tedd is lehetővé, de csak akkor, ha a nagy(ok)at ez nem zavarja.

Egy szülinap, egy ajándék

Mindig csak az kapjon szülinapi ajándékot, akinek szülinapja van. A kicsinek el kell viselnie, hogy néha nem ő van a középpontban, nem őt ünneplik, tehát nem kap ajándékot. Ne legyen kötelező megosztani az ajándékokat: amit a szülinapos kap, az az övé! Ő dönti el, hogy megosztja-e a kicsivel.

Okosítók

Játsszatok olyan játékokat, teremtsetek olyan helyzeteket is, ahol megmutatkozik, miben ügyes. Nem arról van szó, hogy engedni kell nyerni egy szerencsejátékban! Hanem arról, hogy bizonyos helyzetekben valóban, saját jogán nyer. Ha gyors, futóverseny, ha ügyesen bánik a szavakkal, szójátékok, ha furfangos, akkor bújócska is legyen a repertoárotokban.

Nevelési tippjeink a többi gyerkőchöz:
  • Testvérek: Így neveld a középsőt!
  • Testvérek: így neveld a legnagyobbat!
  • Testvérek: Így neveld az egykét!
  • Így neveld a fiútestvéreket!
  • Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

    Legjobb cikkeink a témában

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék