Kisgyerek

Tépd ki azonnal a kullancsot!

Te már mindent tudsz a kullancsokról? Ha sokat vagytok a szabadban, a játszótéren, a kertben, ha nem aszfalton és futópadon edzel, hanem terepen, nem árt, ha frissíted a tudásod! Érhetnek még meglepetések...
2012. Április 11.

Ezekben a hónapokban a legaktívabbak a kullancsok. Magyarországon két aktivitási csúcsot figyelhetünk meg: az első március végétől június elejéig tart, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és eltávolítjuk, akkor nem kerülhetnek a kórokozók a szervezetünkbe, ugyanis az állat jellemzően csak a beszúrás után néhány órával juttatja fertőzött nyálát az emberbe. A legfontosabb tehát az, hogy hazaérve mindenképpen tartsunk kullancsvizitet!

Mekkora veszélyt jelent?

Az emberre a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás és a Lyme-kór jelent veszélyt, nem maga a kullancscsípés. Lássuk, milyen gyakoriak ezek a fertőzések! 2011-ben 43 kullancsenkefalitiszként diagnosztizált megbetegedést jelentettek az Országos Epidemiológiai Központnak. Ez a 2009-ben (70) és a 2010-ben (50) regisztrált esetszámhoz viszonyítva is csökkenést jelent. 2011-ben 1681 Lyme-kóros esetről szereztünk tudomást, ami szintén kevesebb a megelőző két évben regisztráltnál (2009: 1738 eset, 2010: 2355 eset).

Hol les a kullancs az áldozatára?

A kullancsok, amelyek közül hazánkban mintegy kéttucat faj honos, általában a levelek, fűszálak végén kapaszkodnak meg, itt lesik az alkalmas pillanatot arra, hogy az arra járók tollazatára, bundájára, ruházatára felkapaszkodjanak. Rendszerint hajnalban és napnyugta után, a talajtól jellemzően 50-80 centiméteres magasságban várnak „áldozatukra”. A közönséges kullancs legnagyobb számban a gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordul elő, de megtalálható városi parkokban, játszótereken, kiskertekben is.

Az ÁNTSZ egyik korábbi sajtótájékoztatóján dr. Lakos András infektológus szakorvostól, a Kullancsbetegségek Ambulanciája vezetőjétől hallhattuk a legfontosabb gyakorlati tippeket.

A kullancs eltávolítása

Ehhez a művelethez hegyes végű, patikában kapható, rugós, acélból készült csipeszt használjunk. A műanyagból készült „kullancskanállal” az eltávolítás csak kivételesen ritkán sikerült a pácienseimnek – állította dr. Lakos András. – Fontos, hogy a kullancsot a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg, és a testét ne nyomjuk össze.

A kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatók, így minden olyan manipuláció, amely öklendezésre készteti a kullancsot, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű például szemöldökcsipesszel próbálkozni. Ne fertőtlenítsük a csípés helyét, a fertőtlenítőszer ugyanis nem éri utol a véráramba jutott kórokozókat.

Vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk-e meg a kullancsot?

Biztosan hallottál már arról a lehetőségről, hogy a bőrből kiszedett kullancsot beküldheted vizsgálatra, hogy kiderüljön, van-e értelme további lépéseket tenni egy esetleges fertőzés megelőzésére. Dr. Lakos András azonban nem ajánlja! A vizsgálatnak szerinte nincs értelme, mert:

1. A kullancsok nagy része (akár 50 százaléka, de egyes vizsgálatokban 100 százaléka is) fertőzött lehet Lyme-baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni.

2. Sok-sok betegünk volt már, akinek a negatív kullancslelet ellenére a csípés helyén megjelent a Lyme-folt, tehát a kullancs vizsgálatának negatív eredménye sem jelent biztonságot.

3. Ha a kullancsban Lyme-baktériumot mutatnak ki, akkor is csak alig 2 százalék a veszélye annak, hogy megfertőzi az embert, megtapad a szervezetben, és betegséget okoz.

4. A pozitív kullancslelet viszont pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat pedig antibiotikumkezelésre ösztönözheti. A felírt/beszedett antibiotikum azonban többnyire kevés a borreliák elpusztításához, hiszen kinek lenne kedve a teljes terápiás dózist – 98 százalékos valószínűséggel feleslegesen – beszedni? Ugyanakkor a kisebb dózisban alkalmazott antibiotikum megakadályozza a jellegzetes klinikai tünet, a Lyme-folt kialakulását, késlelteti az immunválasz kimutathatóságát, miközben valószínűleg nem pusztítja el a kórokozókat. Ilyen helyzetben évekig rejtve maradhat a fertőzés!

5. A pozitív kullancslelet után szerológiai vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban téves pozitív eredményeket ad, tehát itt is jön – az egyébként felesleges – antibiotikumkezelés.

Tépd ki azonnal a kullancsot!

Melyek a kullancseltávolítás során elkövetett leggyakoribb hibák?

A kullancseltávolítást követően ne tegyünk semmit! Ne menjünk orvoshoz! Dr. Lakos András tapasztalatai szerint a kötelességtudat az orvosokat felesleges és káros ténykedésekre ösztönzi:

  • Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint azt tévesen mondani szokták), a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy el nem távolítja. A szájszerv azonban egy háromlábú szék lábaihoz hasonlóan, szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel szinte reménytelen vállalkozás eltávolítani. Túl a kellemetlenségen, a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakulhat ki, felmerül a Lyme-betegség lehetősége, amit törvényszerűen antibiotikumos kezelés követ.
  • Még orvosi tankönyvekben is szerepel, hogy a kullancscsípés után adjunk tetanusz elleni oltást. Ugyanakkor kullancs által terjesztett tetanuszról nincs tudományosan megerősített információ, az oltás beadásának kényszere mégis beivódott az orvosi köztudatba.
  • Az orvosok előszeretettel adnak kullancsenkefalitisz megelőzésére szolgáló oltást a csípés után. Ez azonban csak akkor hatásos, ha az illető már korábban kapott ilyen védőoltást. A csípés után egy hónapon belül nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe.
  • Gyakran rendelnek – biztos, ami biztos alapon – antibiotikumot a kollégák. Ez kevés ahhoz, hogy a Lyme-baktériumot elpusztítsa, de elegendő arra, hogy a klinikai tüneteket elnyomja, a laboratóriumi vizsgálatokat értékelhetetlenné tegye.
  • Ha elmarad az antibiotikum felírása, akkor legalább valamilyen helyi fertőtlenítőszert, antibakteriális krémet biztosan rendelnek. Ezek helyi irritációt, allergiás reakciót okozhatnak, amely azután felveti a Lyme-betegség lehetőségét. Súlyos hiba, ha gyulladásgátlás céljából szteroidot tartalmazó krémet alkalmaznak. A szteroidtól a borreliák ugyanis megvadulnak.
  • Szinte törvényszerű, hogy kullancscsípés után laboratóriumi vizsgálatra is sor kerül, rendszerint a Lyme-kór igazolására. Mivel a kereskedelmi forgalomban lévő tesztek legalább 25 százalékos álpozitvitással dolgoznak, a páciensnek ekkora esélye van arra, hogy hetek múlva, amikor a lelet végre megérkezik, antibiotikumot rendelnek számára. Ráadásul a csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Az a doktor, aki e tekintetben tájékozottabb, hetekkel későbbi időszakban kéri majd a vizsgálatot, de az álpozitivitás aránya ettől még nem változik.
  • Ezek is hasznosak lehetnek:

  • Hogyan védekezzünk a kullancs ellen?
  • Kullancsos tévhitek
  • Kullancsok, hanyagoljatok!
  • Kullancs-encephalitis elleni védőoltások
  • Forrás: ÁNTSZ OTH Kommunikációs Főosztály