Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Örökölhető-e a cukorbetegség?

Szerző: Dr. Csécsei Gyöngyi

2002. november 8. | Frissítve: 2016. március 16.

Forrás: Egészségtükör

Az öröklődés jelentősége vitathatatlan, azonban a cukorbetegség nem egységes betegség, több formája is létezik. Két fő típusának előfordulási gyakorisága, kialakulásának oka, öröklődési hajlama is különböző.

Az I. típusú cukorbetegség, vagy másképpen inzulinfüggő cukorbetegség általában gyermek vagy ifjúkorban kezdődik. A tünetek gyorsan, napok, hetek alatt fejlődhetnek ki. A legfontosabb tünetek: a megnövekedett vizeletürítés, szájszárazság, szomjúságérzés, fogyás, acetonszagú lehelet. A betegek általában soványak. A betegség lényege az inzulin hiánya, a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulása. A kezelés fő eleme az inzulinpótlás.

Annak ellenére, hogy az I. típusú cukorbetegség kialakulásában az öröklés szerepét már évtizedek óta számontartják, genetikai hátterének problémái a legutóbbi időkig a genetikusok "rémálmaként" szerepeltek. Csak az elmúlt évek során került megválaszolásra néhány probléma genetikai vizsgálatok, sorozatos család- és ikervizsgálatok révén.
Az I. típusú cukorbetegségre való hajlam fokozott a betegek elsőfokú rokonaiban. Egypetéjű ikerpár tagjaiban 30-50 százalék gyakorisággal fordul elő mindegyiknél a cukorbetegség, testvérek esetén 2-20 százalék az előfordulás valószínűsége. Amennyiben az anya cukorbeteg, a gyermek esélye a cukorbetegségre 1-2 százalék, míg az apa betegsége nagyobb kockázatot jelent, az öröklődés valószínűsége 4-6 százalék. A kockázat mértéke az érintett családokban további vizsgálatok elvégzésével pontosítható.
Többféle fogékonysági gént is felismertek már, a genetikai faktorok azonban önmagukban nem biztos, hogy diabéteszt eredményeznek, a cukorbetegség kialakulásában környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak. Genetikailag fogékony egyedekben egyes vírusfertőzések (pl. mumpsz), valamint bizonyos toxikus anyagok (pl. nitrátszármazékok) cukorbetegséget okozhatnak.

Örökölhető a cukorbetegség?


Az utóbbi időszakban derült ki, hogy a korai tehéntejtáplálásnak szintén szerepe lehet az I. típusú cukorbetegség kialakulásában. Hat hónapos kor alatti csecsemőnek adva a tehéntej az I. típusú cukorbetegség kockázatát kétszeresére növeli a hat hónapos korig anyatejen táplált csecsemőkhöz képest.
Felmerül a kérdés, meg lehet-e előzni az I. típusú cukorbetegség kialakulását. A genetikai hajlam érvényre jutásának kockázata csökkenthető. A tehéntejfehérje feltételezett szerepe alapján azt ajánlják, hogy legalább a fokozott kockázati csoportba tartozó csecsemők ne kapjanak tehéntejet hat hónapos korukig. Az anyatejes táplálás védő hatású.
A másik fő kórforma a II. típusú, vagy nem inzulinfüggő cukorbetegség. A cukorbetegek több mint 90 százaléka ebbe a típusba tartozik. Hazánkban jelenleg mintegy félmillió beteggel kell számolnunk, és a gyakorisága egyre nő. Ez a típus túlnyomó részt a 45-50. életév után fejlődik ki, a betegek 80-90 százaléka elhízott. Gyakoriak a társbetegségek, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, a köszvény.

A betegség oka kezdetben az inzulin kisebb hatékonysága, ami a kövérséggel függ össze. A kevésbé hatékony inzulin miatt a hasnyálmirigy az inzulintermelés fokozásával kíván eleget tenni a szükségletnek, az állandó inzulintermelés miatt azonban kimerül, így megjelennek a tünetek.

A betegség tünetszegényen is kialakulhat, ennek ellenére a veszélyeztetettség nagy, hiszen a betegség felismerésekor már szövődmények állhatnak fenn (pl. szemfenéki eltérés, érbetegségek stb.). A betegség kezelése kezdetben csak diétából áll. Később a diéta mellett vércukorszint-csökkentő tabletták szedésére is szükség lehet, illetve a betegség felléptét követő 5-15 évben egyre nagyobb arányban szükségessé válhat az inzulinkezelés bevezetése.
A betegség ezen típusának genetikai meghatározottságát az egypetéjű ikrek vizsgálata bizonyította, gyakorlatilag 100 százalékos valószínűséggel egy cukorbeteg egypetéjű ikerpárja ugyancsak diabéteszes lesz. A II. típusú cukorbeteg testvéreiben, gyermekeiben a betegség valószínűsége 40-50 százalék is lehet. Ha mindkét szülő diabéteszes, ez a valószínűség akár 80 százalékra is felmehet. A betegség kialakulásához valószínűleg többszörös génhiba szükséges, a felelős gének kutatása már évek óta folyik.

Az öröklődés lehetősége ellenére a gyermekáldásról nem kell lemondani, azt azonban érdemes tudni, hogy a betegség az örökletes hajlam talaján ártalmas külső hatások provokálására jelentkezhet. A fokozott energiafelvétel, az elhízás, a csökkent fizikai aktivitás hozhatják felszínre a cukorbetegségre való hajlamot.
Jelenleg a betegség megelőzésének járható útja az életmód-változtatás. Egyre több adat gyűlik össze a kalóriaszegény étrend, a nagyobb fizikai terhelés cukorbetegséget kivédő hatásáról. Az elhízás lehető legteljesebb csökkentése a cél, a szénhidrát-anyagcserezavar megelőzése a szív- és érrendszeri veszélyeztetettség mérséklése céljából.

A megelőzés hatékony eszköze lehet a helyes életmód tanítása, a korszerű táplálkozás és a mozgás fontosságának hangsúlyozása már gyermekkorban is, különös tekintettel a veszélyeztetett családok gyermekeire.

Ezek is érdekelhetnek:
  • A "csodadiéták" nem gyógyítják a cukorbetegséget
  • Egy alattomos várandóssági kór - a terhességi cukorbetegség
  • Erről is a cukor tehet!
  • Hozzuk egyensúlyba!
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék