Kisgyerek

Mikor maradhat el a délutáni alvás?

Óvodáskorban előbb-utóbb minden gyerek tiltakozni kezd az ebéd utáni lefekvés ellen. Az éjjeli alvás időtartamától, a gyerek egyéni alvásigényétől, fáradtságától, napirendjétől, az alvás körülményeitől is függ, hány éves koráig alszik délután.
2008. Január 27.

Évekig nagy szüksége van a gyereknek a délutáni alvásra

Nehezebb lefektetni, ha reggel jól kialudta magát, ám ekkor talán felesleges is, hiszen akkor az esti ágyba bújás tolódna túl későre. A nagyon mozgékony, tevékeny gyerekeknek biztosan szükségük van nyugalomra, bár éppen ők ellenkeznek leginkább. A túl fáradt, túlpörgött gyerek nyűgös, nehezen viseli a kudarcot, könnyebben éri baleset.

Egyrészt hagyatkozhatunk a kisgyerek jelzéseire: ha nem alszik el az addig megszokott időben vagy csak nagyon hosszú idő után, megpróbálhatjuk pihenésre cserélni az alvást. Ebéd után a megszokott időben kísérjük a szobájába vagy az ágyba, meséljünk, énekeljünk, beszélgessünk egy kicsit, majd hagyjuk magára. Válasszuk ki előre, mi az, amivel csendben, egyedül is tud foglalkozni: képeskönyv-nézegetés, rajzolás, gyöngyfűzés, babázás, zenehallgatás… Húsz-negyven perc csendes, visszavonult tevékenység elegendő.

Hogyan vegyük rá az alvásra? Ha úgy döntünk, mindenképpen szüksége van rá, tegyünk engedményeket. Nem kell például az ágyába mennie, ledőlhet a nappaliban vagy a játékai mellé egy matracra (ám rögtön ebéd után, mindennap ugyanabban az időben). Ha időnk engedi, feküdjünk mellé, és szundikáljunk kicsit. Gondoskodjunk fárasztó délelőtti programról! Győzzük meg róla, hogy semmi érdekes nem történik ebéd után: ne kapcsoljuk be a tévét, szűrjük ki a mozgást és zajt.

Kapcsolódó anyagok:

Forrás: Kismama magazin