Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mi vagyunk a legkövérebbek Európában, a gyerekek közül minden negyedik túlsúlyos

2017. szeptember 12.

Forrás: MedicalOnline

Az OECD egy 2016-os felmérése szerint a magyarok a legkövérebbek Európában, a népesség 30 százaléka túlsúlyos, a gyerekek esetében ez az arány 20-25 százalék az életkortól függően.

Mi vagyunk a legkövérebbek Európában, a gyerekek közül minden 4. túlsúlyos

Világviszonylatban is súlyos a probléma: a túlsúlyos gyermekek száma 110 millió és ami aggasztó, hogy napjainkra kétszer annyi a kövér gyerek, mint az 1980-ban. Az elhízás okainak vizsgálata ezért is került a tudomány fókuszába.
Az elhízás vizsgálatakor ma már meghaladott nézet, ha kizárólag a bevitt és felhasznált energia egyensúlyának felborulását tekintjük oknak. A jelenség sokkal komplexebb ennél. Már a terhesség alatti táplálkozás is befolyásolja, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A magzati kortól egészen a kamaszkorig tart az úgynevezett metabolikus imprinting vagyis azoknak a mintáknak a bevésődése, amelyek meghatározzák a felnőttkori anyagcserét.
Az első 1000 nap, vagyis a fogantatástól az első két évig terjedő időszak alapjaiban befolyásolja a felnőttkori elhízást. Ha az anya a fogantatáskor túlsúlyos illetve a terhesség alatt túlzottan is hízik, akkor ez 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. Azok a csecsemők, akik túlsúlyosan születnek, később is nagy valószínűséggel lesznek elhízottak. A kutatások alapján az is megállapítható, hogy azok, akiket minél tovább tápláltak kizárólag anyatejjel, kisebb valószínűséggel híztak el később. Ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer is csökkenti az elhízás kockázatát.
Az anyatejes táplálással kapcsolatban dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika professzorát idézi a Medicalonline: az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a csecsemőnek, a fehérjetartalma ugyanis kiválóan alkalmazkodik a baba változó igényeihez. Ha az anya nem szoptat, akkor érdemes alacsony fehérjetartalmút választani.
A legújabb kutatások arra is rávilágítanak, hogy összefüggés van a gyermekkori alvászavarok, az elhízás, a korai kamaszodás, a mozgásszegény életmód, az inzulinrezisztencia és a helytelen táplálkozás között. De még mindig nem tudnak eleget a területet kutatók ahhoz, hogy megfékezzék a világszerte óriási mértéket öltött elhízást. Ezért további kutatásokra van szükség, azért, hogy nem csupán az elhízástól szenvedőknek, hanem a gyereket vállaló szülőknek is megoldást tudjanak adni.

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék