Terhesség hétről hétre

Magához nyúl, mit csináljak?

Szerző: Svraka Júlia

2010. július 22.

Forrás: Kismama magazin

Szinte minden szülő nehezen barátkozik meg a gondolattal, hogy gyereke is szexuális lény. Hát még akkor, ha szinte csecsemő az illető.

Az asztalon gőzölög a húsleves, a család épp most köszöntötte fel a nagymamát. Az egész rokonság áhítattal figyeli az ünnepeltet. A tortaillatú idillt azonban furcsa hangok zavarják meg. Mindenki az etetőszék felé fordul, amiben az alig másfél éves kislány olyan vehemenciával dörgölődzik a keresztpánthoz, hogy a kis rózsaszín csat majd kiesik a hajacskájából. Édesanya fülig pirul, apuka zavartan habog, rokonság heherészik, a nagyi félrenyel. Már csak egyetlen ember érzi jól magát a buliban. A kislány...

Természetes

Bár felvilágosult társadalomban élünk, a legtöbb szülő első reakciója, ha maszturbáláson kapja alig pár éves gyerekét, a döbbenet. Mert a csillogó szemű, ártatlan gyerkőc és a szexualitás "mocskossága" valahogy nem fér meg egy lapon. Rögtön vad kombinálásba kezdünk ("Ha már most ezt csinálja, mi lesz tizenöt év múlva?"), és azon morfondírozunk, vajon melyik fehérmájú rokontól örökölte a kicsi ezt a "rossz szokást". - A gyerekek ugyanolyan ösztönös lények, mint mi - magyarázza Frank Zsuzsa klinikai gyermek-szakpszichológus. - A természet úgy rakott össze minket, hogy jó érzés legyen, ha a nemi szervünket ingereljük. Ezért (is) szaporodunk.

Korán kezdi?

Minden gyerek felfedezi magát egyszer, és ebben nincsen semmi kóros. Van, aki már csecsemőkorban játszik magával, más csak óvodásan, kisiskolás korában. Az előbbi esetben a picik általában "véletlenül" találnak az érzékeny pontra, mozdulataikat a kíváncsiság vezérli. A szó klasszikus értelmében nem is nagyon beszélhetünk maszturbálásról. Inkább csak "erotikusan" mozgatják, ringatják magukat. Általában a kislányokra jellemzőbb, hogy ebben az életszakaszban izgatják magukat. Nem céljuk, hogy orgazmust éljenek át, bár a szakirodalom szerint képesek rá.

Három év körül már mindkét nem tudatosan keresi ezt a fajta örömforrást. Még az a gyerek is, aki korábban amúgy sosem simogatta magát, ebben az életkorban titokban vagy mások előtt néha magához nyúl. A kisgyerekkori önkielégítésben nincsen semmi rossz. A serdülő- vagy felnőttkori önkielégítéshez képest csak annyi a különbség, hogy a picik még nem kötnek hozzá erotikus fantáziákat. Nem tesz kárt bennük, és attól sem kell félnünk, hogy gyerekünk szexmániás felnőtt lesz. Ez csupán természetes fejlődési folyamat.

Mennyi a sok?

Van gyerek, aki elvonul, csak akkor csinálja, ha senki sem látja, más pedig akár társaságban, mindenki előtt maszturbál. Egyes gyerekek csak elalvás előtt, alkalomszerűen, más kicsik szinte megállás nélkül. Ebben is különbözőek vagyunk.

Nagyon fontos, hogyan reagálunk. Ha a kicsi néha-néha eljátszik magával, és nem viszi túlzásba, vagyis van más örömforrása is, a legjobb, ha egyszerűen nem veszünk tudomást róla, és hagyjuk, hadd tegye. Ha azonban túl sok időt tölt ezzel a foglalatossággal, más nem is érdekli, és társaságban is izgatja magát, nagyon finoman ugyan, de közbe kell lépnünk.

Csak diszkréten!

Kedvesen, minden indulat nélkül kérjük meg, hogy csak akkor csináljon ilyesmit, ha mások nem látják. Próbáljuk meg elterelni valamilyen játékkal a figyelmét.

Ha megszidjuk, sőt mások előtt megszégyenítjük, a kezére csapunk, vagy túl nagy feneket kerítünk a dolognak, sokat árthatunk vele. Nem szabad azt éreznie, hogy amit tesz, az valami gusztustalan, bűnös dolog lenne. Hosszú távú érzelmi sérülés alakulhat ki, ha a nemiség és a bűntudat fogalma összefonódik a fejecskéjében. Arról nem is beszélve, hogy ha valamit ennyire hevesen tiltunk, az még inkább felkelti a gyerkőc figyelmét. Szakemberhez akkor érdemes fordulni, ha a kicsi "egyfolytában" magával játszik. Ha semmi más nem érdekli, és nem bírjuk rávenni, hogy mással foglalkozzon. Ilyenkor meg kell keresni a viselkedés okát. A kicsi valószínűleg másféle törődést igényel, mint amit eddig kapott. A szakszerű segítség hamar kivezetheti a családot a kellemetlen helyzetből.

Nálunk így történt

Én legfeljebb kétszer szóltam emiatt, és azt mondtam, azért ne tegyék mások előtt, mert ez az ő magánügyük. Ezt felfogták, megértették, és voltaképpen egyet is értettek vele. A mi kultúránkban nem szokás ezt mások előtt csinálni, ez elég indok egy csomó más dologra is. Persze az enyémek már ovisok voltak. Más kérdés, ha ezt egy másfél éves csinálja. Biztosan figyelemeltereléssel próbálkoznék, a potenciálisan pedofil nézőközönség miatt is.
Az tény, hogy figyelmet érdemel a probléma, ha egy gyerek egész nap egyvalamit csinál, és nem a világ felfedezésével van elfoglalva. Ez a természetellenes, nem a maszturbálás önmagában.
Kriszta, három fiú édesanyja

A cikket - további izgalmas képriportokkal és szövegekkel együtt - megtalálja a Kismama magazin júliusi számában. Keresse az újságárusnál, vagy legyen előfizetőnk!

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

Legjobb cikkeink a témában

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Legkeresettebb címkék