Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Lisztérzékenység

2007. november 11. | Frissítve: 2016. február 12.

Forrás: Kismama magazin

Nehéz úgy elképzelni az életünket, hogy soha nem ehetünk boltokban kapható kenyeret, zsemlét, nem térhetünk be a sarki cukrászdába egy franciakrémesre.

Ráadásul a szokásos rántással, habarással készülő főzelékekről, levesekről is lemondhatunk, legalábbis azokról, amelyek búza, rozs, árpa vagy zab felhasználásával készültek. A felszívódási zavarok közé számos betegség tartozik, közülük az egyik legjelentősebb és leggyakoribb kórkép a lisztérzékenység, orvosi nevén: cöliákia (glutén-intolerancia).

A lisztérzékenység tünetei



A gabonafélékben található fehérjére (glutén) a szervezet allergiás reakcióval válaszol, ennek köszönhető a bélnyálkahártya sorvadása és az ennek következtében fellépő felszívódási zavar. A gyermek levert, étvágytalan, haspuffadás és hasmenés jelentkezik, súlyfejlődése elmarad az egészséges kortársakétól. Újabban már csak ritkán találkozunk ezzel a klasszikus tünetegyüttessel.

Sokkal gyakoribb, hogy "csak" hasfájás, vérszegénység, növekedési zavar lép fel. Fontos, hogy gyanú esetén mielőbb felderítsük, nem lisztérzékenység okozza-e a panaszokat. (Manapság egy néhány évvel ezelőtt kifejlesztett módszerrel viszonylag egyszerűen, egyetlen vérvétel segítségével választ kaphatunk erre a kérdésre). A beteg panaszai megszűnnek, ha étrendjéből elhagyjuk a glutént tartalmazó gabonaféléket.

A pontos diagnózis nagyon fontos, hiszen a cöliákia velünk született, életre szóló betegség, éppen ezért vigyázni kell, nehogy olyasvalakinek írjunk elő diétát, aki nem is beteg. Szerencsére ma már kaphatók kukorica- és rizslisztből, burgonyapehelyből készült speciális lisztkeverékek, s a késztermékek választéka is egyre szélesebb. (A köles és a hajdina is gluténmentes gabona).

Mikor kaphat kiflicsücsköt?

Néhány évvel ezelőtt még azt hirdették a gyermekorvosok, védőnők, hogy a liszt- (glutén-) tartalmú ételeket, mint a kenyérféléket, kekszet, babapiskótát, rántást, habarást csak a csecsemő tíz-tizenkét hónapos korától szabad adni. Az elmúlt években változott ez a javaslat, hiszen az ilyen ételeket már hat hónapos kortól fokozatosan beépíthetjük a baba étrendjébe.

A változást azt indokolta, hogy a lisztfélék későbbi bevezetése semmiféle előnnyel nem jár, viszont a gyerek számos jótékony hatástól (összetett szénhidrátok, vitaminok, elsősorban B-vitamin) esik el. Korábban azért javasolták a lisztfélék későbbi bevezetését, mert úgy gondolták, ha csak egyéves kor után kap glutént a csecsemő, akkor elkerülhető lesz a cöliákia. Más ételallergiáknál, például a tehéntej-allergiánál ugyanis a tehéntej későbbi bevezetésével elkerülhető lehet az allergiás megbetegedés. Ez a cöliákiára sajnos nem igaz.

Nyomra vezetett az éhezés

Egy holland orvostanhallgató, Dicke vette észre, hogy a cöliákiás gyerekek a II. világháború ideje alatt jobban lettek. A tartós kenyérhiány idején - a krumplit és tulipánhagymát tartalmazó étrend hatására - a lisztérzékeny gyerekek állapota sokat javult. Amikor aztán a háborút követően Hollandiában megjelentek az első svéd kenyérszállítmányok, újra fellángoltak a tünetek.

A jéghegy csúcsa

A szakemberek a cöliákiára jellemző tüneteket jéghegyhez hasonlítják, melynek csúcsát a jól látható tünetek (haspuffadás, hányás, növekedési zavar, hasmenés, bizonyos esetekben nagyjából hároméves kortól viszkető kiütések a nyakon és a kézen) jelentik. Ahogy "lejjebb" haladunk, egyre több gyereknél tapasztalunk kevésbé jellegzetes tüneteket. A hasfájós, gyengécske, gyakran levert, vérszegény kisgyerek vizsgálatakor ritkán gondolnak arra, hogy a panaszok mögött a cöliákia állhat. Az igazi problémát a jéghegy víz alatti része jelenti, vagyis azok a betegek, akiknél még semmilyen vagy csak igen enyhe panasz mutatkozik.



A lisztérzékenyeknek speciális kenyeret kell ennie

Érdemes-e szűrni?

A betegség gyakorisága miatt felmerülhet az egész lakosságra kiterjesztett szűrés szükségessége. Erre jelenleg nincs lehetőség, ám azoknál a gyerekeknél mindenképpen indokolt, akiknél hosszabb időn keresztül tapasztaljuk az eddig ismertetett tüneteket. Nem árt tudni, hogy azoknak a nőknek a jelentős része, akiknél gyerekkorban nem ismerik fel a cöliákiát, nem esik teherbe. A felnőttkori csontritkulás is a fel nem ismert cöliákia következménye lehet.

Korszerű vizsgálati módszerek

Az elmúlt években a cöliákia felismerését nagymértékben megkönnyítette, hogy egyetlen vérmintából is ki lehet mutatni a betegségre jellemző autoantitesteket. Orvosi értesítőkön, zárójelentéseken az EMA, újabban a TTG rövidítésekkel találkozunk. Az EMA az endomíziális antitest, a TTG pedig a tissue-transglutaminase betűszava. Az EMA kimutatása bonyolult, nagy szakértelmet kíván, csak néhány centrumban (I. sz. Gyermekklinika, Heim Pál és Madarász Utcai Gyermekkórház) elérhető.

TTG-meghatározást a nagyobb gasztroenterológiai szakrendeléseken végeznek, így a cöliákia igazolására nem kell már a nagy centrumokat felkeresni. Akinél cöliákiát igazol a vérvizsgálat, annál általában bélbiopsziára is szükség van (mintavétel a vékonybélből), mert ennek segítségével állapítható meg a jellegzetes szövettani kép, a bélbolyhok elsorvadása. Bianka olyan cöliákiás, akinél viszkető, sebes bőrgyulladása is kialakul, ha lisztfélét eszik. Amennyiben betartja a szigorú gluténmentes étrendet, tünet- és panaszmentes. Bianka azért jelent meg a rendelésen édesanyjával, mert két hete újra megjelentek a viszkető bőrelváltozások. Hosszasan beszélgettünk az étrendjéről, kerestük, hol csúszhatott be a hiba.

Így derült ki, hogy két hete olyan jégkrémet evett naponta egyszer, aminek az előállító cége pár hónapja gazdát cserélt. Az új tulajdonos a jégkrém korábbi receptjéhez kis mennyiségű kekszfélét tett hozzá, s ez elegendő is volt ahhoz, hogy a kóros immunfolyamatot újból elindítsa. Amennyiben tehát nem pontos a diéta, és az ételbe glutén is kerül, újra visszatérnek a tünetek, újra pozitív lesz a szerológiai vizsgálat (EMA, TTG)

Búzaallergia vagy cöliákia?

A kisfiamnak gluténmentes diétát írtak elő kétéves korában, mert lisztérzékenységre gyanakodtak. Állandó hasmenés, gyakori felsőlégúti hurutok miatt vizsgálták ki, a súlya sem gyarapodott valami fényesen. A diétától elmúltak a panaszai, két év múlva pedig terheléses kontrollvizsgálat következett. Ez azt jelentette, hogy újból fogyaszthatott búzából, rozsból, zabból és árpából készített ételeket, majd vérvizsgálatot végeztek, amely negatív lett. Ezek szerint kinőtte a lisztérzékenységet?

Örültünk persze, hogy abbahagyhatjuk az otthoni kenyérsütést, de csodálkoztunk is, mert úgy tudtuk, életre szóló betegségről van szó, melynek csak a tüneteit szünteti meg a diéta.
K. F., Budapest

A lisztérzékenységet nem lehet kinőni. Az Ön kisfiánál valószínűleg inkább búzaallergiáról lehetett szó. Ez a betegség a cöliákiához hasonlóan allergiás tüneteket (kiütést, hasfájást, hasmenést) okozhat, ha búzalisztből készült ételt eszik a beteg. Búzaallergia esetében viszont az EMA- vagy a TTG-vizsgálat negatív lesz, így könnyen megkülönböztethető a cöliákiától.

A búzaallergia elkülönítése a cöliákiától azért nagyon fontos, mert a búzaallergia kinőhető allergiás kórkép, ráadásul a gyógyulás érdekében nincs is szükség olyan szigorú diétára, a búza kivételével a többi gabonaféleség gond nélkül fogyasztható.

Hasznos információk a lisztérzékenység kapcsán

Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete
Cím: 1025 Budapest, Palánta u. 11. Koltai Tünde elnök
Tel.: 06-1/326-0770, 06-30/9529-965
Ugyanennek a társaságnak Szolnok Megyei Csoportja:
5002 Szolnok, Jubileum tér 1/a, Pf: 104.
Tel.: 56/ 514-317
E-mail: szivcsmk@matavnet.hu
- Hasznos könyvek:
A szolnoki társaság által kiadott könyv: Teljesen gluténmentesen
Ez kapható például az Első Pesti Malom és Sütőipari Rt.-nél, Budapest IX ker., Soroksári u. 44.
Itt számos glutenmentes termék is megvásárolható.
T. Fodor Zsuzsanna-Dr. Tokodi István: Lisztérzékenység és lisztallergia. Diétás receptkönyv


Csak felnőttkoromban derült ki

Első szülésem után két hónappal kezdődtek a panaszok, elsősorban hasmenés. Eleinte gyomorrontásra gyanakodott az orvos. A panaszok nem szűntek, ezért két hónap múlva kórházba kerültem kivizsgálásra. Ekkor már elég rossz állapotban voltam, mivel kiszáradtam. A hiánybetegségek különböző tünetei jelentkeztek. Még fehérjehiányom is volt, ami miatt ödémásodott a lábam.

A kórházban heteken át kaptam az infúziót, különböző vizsgálatokat végeztek el, de nem derült ki, mi a bajom. A kerületi kórházból átkerültem a klinikára, ahol vékonybél-biopsziával tudták diagnosztizálni a betegséget. Hat hét múlva jöhettem haza, amikor a diéta eredményeként már javulást láttunk. Testileg-lelkileg kikészültem, mivel a kisfiamat ez idő alatt nem is láthattam. Négy hónapos korában kellett tőle elszakadnom. Rettenetes volt.

Gyerekkoromban nem voltak hosszantartó hasmenéseim, de mindig vékony, hasfájós, vérszegény gyerek voltam. Ennek dacára versenyszerűen sportoltam, igen jó eredménnyel. A testalkatom sportos, egészséges volt.

Egy bulgáriai utazást követően hetekig voltam kórházban hasmenés miatt, de akkor rendbe jöttem. A Belgyógyászati Klinikán, ahol diagnosztizálták a betegségemet, arról tájékoztattak, hogy bélfertőzés vagy szülés is kiválthatja a lisztérzékenységet. Jelenleg egyik gyerekünknél sem tapasztalunk hasonló tüneteket. Egyikük tizenkét éves, a másik másfél, a picit még mindig szoptatom. A családban egyébként van egy lisztérzékeny kislány, így azért mégiscsak úgy gondolom, öröklődő betegségről van szó.

A diétát szigorúan betartom, így semmiféle panaszom sincs. Meg lehet szokni ezt az életvitelt annak ellenére, hogy eleinte nagyon nehéz volt, a tészták és a kenyerek egyáltalán nem ízlettek, a sütemények pedig sohasem sikerültek. Mára már megtanultam a kenyérsütést és egy-két süteményt is el tudok készíteni. De az alapanyagok sajnos rendkívül drágák.
F. Gy., Érd

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

Legjobb cikkeink a témában

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék