Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Játékos beszédfejlesztés másfél-kétéves korban

Szerző: Dr. Takács Bernadett

2002. október 5. | Frissítve: 2016. április 5.

Forrás: Anyák Lapja

Néhány játékszert ajánlunk, melyekkel segíthetjük a kisgyermek beszéd- és kommunikációs képességeinek fejlődését.

Játékos beszédfejlesztés

Sok kisgyermeknél szinte robbanásszerű a változás: minden napra jut egy-egy új szó, kifejezés, esetleg két szó egybefűzése, sőt, egyszerű mondatok is. A beszédkedve megnő, ahogyan egyre árnyaltabban tudja magát kifejezni, észreveszi, milyen óriási hatással van ezáltal a környezetére. Örömmel nyugtázza az elért eredményeket (a mama végre megértette, hogy nem kiflit kért, hanem piskótát).

A beszéd- és kifejezőkészség fejlődésével tehát jelentősen megnövekszik a gyermekben személyes hatékonyságának érzete. Önérzetesen megy felfedezni a világot, új ismereteket szerezni, érdekes jelenségeket megtapasztalni. Jó beszéd- és nyelvi szintje tehát fejleszti megismerő(értelmi)képességeit is.
Kifejezetten beszédfejlesztő játékok ezért nincsenek is. Minden játék, mely fejleszti a beszédet, minden esetben hat az értelmi és szociális fejlődésre, valamint a figyelemre és az emlékezetre. Alapvetően három területre érdemes figyelni: a beszéd tartalmi, formai és nyelvtani megjelenítésére. Még nem érdemes azzal foglalkozni, hogy túlságosan pösze vagy raccsol a gyermek.

Felfigyelhetünk viszont súlyos artikulációs hibákra, amikor szinte egyáltalán nem érteni, mit mond a kicsi, mert nagyon sok hangot egyáltalán nem tud tisztán kiejteni. Ilyenkor mielőbb keressünk szakembert. A nyelvtani szerkezetek csak ezután alakulnak ki, így ezzel sem kell még komolyabban törődnünk, csupán arra ügyeljünk, hogy mi mindig helyesen, tisztán, "egyszerűen" beszéljünk. Ebben az életkorban egy átlagosan fejlődő gyerek esetében főképpen a beszéd tartalmi oldalának fejlődését segíthetjük a megfelelő játékszerekkel való közös játékkal. Nem kell megijedni, ha a gyermek keveset beszél.

Ami fontos, hogy legyenek meg a kellő ismeretei a világról, és értse meg a körülötte zajló cselekvéseket, történéseket, ismerje a szavak, a fogalmak jelentését, ha ő maga még látványosan nem is gyakorolja.
Belső tudása legyen meg, és ezután pedig bízzuk rá, hogy tudását mikor óhajtja majd megosztani a nagyközönséggel. A lényeg: ne legyen kötelező! Hagyjuk meg azt a belső örömöt a gyermeknek, amellyel megjutalmazza magát! Ha sikerült kifejeznie valamit, nem kell külső jutalmakkal (csokival) elrontani, mert akkor szinte cirkuszi produkcióvá tesszük a szóbeli megnyilatkozásokat.

Hajasbaba

Függetlenül attól, hogy fiú-e vagy lány a gyermekünk, jó, ha van a játékai között baba. Erőltetni ezt sem tudjuk, de szerencsés esetben igen jól felhasználhatjuk az apróság kommunikációjának fejlesztésére a szerepjátékok elemeinek első megjelenése során. Sok kisgyerek szinte "beleszeret" egy-egy babába, és azt aztán hurcolja magával mindenhová, ölelgeti, becézgeti, majd nevet is ad neki. Önmagát is jelképezheti a baba, ilyenkor saját nevét adja neki.

Az ember testképének, testvázlatának megismeréséhez is alkalmazhatjuk a babát játék közben: megkérdezzük hol a szeme, a szája, a füle, a karja, a lába stb. Először megint a passzív szókincset fejleszthetjük: mutasd meg a babán, hogy hol van. Ezután kérjük, hogy mutassa meg saját magán is, majd hogy rajtunk is mutassa meg. Ha öltöztetjük, vetkőztetjük a babát, szintén kísérjük folyamatos beszéddel a játékot, mikor melyik testrészéről húzunk le valamit, melyiket kell "odanyújtania", és így azonosíthatjuk az egyes ruhadarabokat a nekik megfelelő testrészekkel. Ha a baba kedvenc lett, és a nap nagy részében velünk van, akkor folyamatosan lehet arról beszélni, hogy a baba most reggelizett, most alszik, most ezt vagy azt csinál.

A cikk folytatódik:

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék