Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Ismerkedés az énnel

2003. augusztus 16. | Frissítve: 2016. február 3.

Forrás: Baba Magazin

A beszéd és az emlékezet szorosan összefügg, ezért a kisbaba nehezen emlékszik vissza az eseményekre.

Ismerkedés az énnel

Beszéd nélkül nehéz visszaemlékezni a korábban történtekre. Leginkább a nyelv segítségével vagyunk képesek előásni az emlékeinket, és más szituációkban látni magunkat. A beszélni még nem tudó kicsik a környezetük fogódzóiba kapaszkodva emlékeznek. A gyermek csak akkor emlékszik a játszótérre, amikor másnap újból elmegy oda.

Nyolc-kilenc hónapos koráig a baba elfelejti, hogy a világ akkor is létezik, amikor ő nem látja, és ha egy tárgy emlékezteti őt valamire, amint elfordul, elfeledi az emléket.

Mit csináltam éppen?

Valamikor röviddel a kicsi első születésnapja előtt észrevesszük, hogy képes felnézni, amikor a szülei a szobába lépnek, majd visszatérni a korábbi tevékenységhez. Egy kicsivel hosszabb ideig tartja fejében az eseményeket.

A tudatos tapasztalásra nyíló ablaka egy kicsivel szélesebbre tárult. Míg a kép tünékeny volt, nem jött rá, hogy a vele történő események folyamatosak. Egyik pillanatról a másikra elfelejtette, mi történt. Minden azon múlt, hogy merre nézett és mit hallott.
Amikor kommunikálni kezd, az ablak még szélesebbre tárul. Át tudja hidalni az események közti távolságot, össze tudja kapcsolni a dolgokat.

Egyre többet ért meg abból, amit mondanak neki, egyre több dolgot tud közölni. Mire képessé válik szavakkal kifejezni a szándékát vagy leírni tevékenységét, rájön, hogy ez a tapasztalásra nyíló ablak nem passzív.

Az élményei közepén még mindig ugyanaz a személy áll. Egy kis ember, akinek van egy neve, aki gyakran visel egy bizonyos kabátot. Ez a személy az "én". Én, aki játszott, én a kabátjában és én ivás közben. Körülbelül ugyanebben az időben a kicsi kezdi felismerni magát a róla készült fényképeken és a tükörben. Mostanáig a tükörben látható kisgyermek érdekelte, fogalma sem volt róla, hogy az ott ő maga. Ha egy pöttyöt rajzolunk rúzszsal a kisbaba homlokára, és a tükör elé ültetjük, az üveget fogja dörgölni. 21-23 hónapos korában a homlokát dörzsöli meg.

Ismered azt a kislányt?

A hároméves gyakran úgy beszél, mintha mások is ugyanazt élnék át, amit ő. Ha ő lát valamit, a többieknek is látniuk kell.

Úgy mesél a szüleinek az oviról, mintha ők is ott lettek volna, azt várja, hogy a mamája is emlékezni fog a hazafelé látott kiskutyára, bár a nagyi volt az, aki érte ment. Valamikor négy és fél vagy ötéves kora körül a gyerek kezdi másképp látni a dolgokat. Rádöbben, hogy el kell magyaráznia az érzéseit és a szándékait.

Mások nem feltétlenül tudják, mit gondol és érez. Ha elmozdít egy tárgyat, mikor senki sem látja, azt várja, hogy ott fogják keresni, ahol korábban volt, nem pedig ott, ahová ő tette. Megérti, hogy mások is fájdalmat éreznek, talán sír is a szomorú történeteken. Röviden tudja, hogy a világra néző ablaka csak az övé, és hogy másoknak is van ilyen ablakuk. Ezt nevezik a pszichológusok gondoskodáselméletnek.

Megtévesztés

Amikor a gyermek megérti, hogy mindenkinek saját elméje van, sokféle lehetőség nyílik meg előtte. Nemcsak el kell magyaráznia az eseményeket azoknak, akik nem voltak jelen, hanem olyasmit is mesélhet nekik, ami nem igaz. Ki ette meg az utolsó kocka csokit? Senki se látta őt, nyugodtan mondhatja: nem én voltam. Mi volt ma az iskolában? Semmi különös, de ez nem valami izgalmas történet, ezért kitalál valamit.

ő azt hiszi, hogy én azt hiszem...

Amikor elindulunk ezen az úton, nyilvánvalóan messzebb jutunk a másik különálló nézőpontjánál. Azt is tudjuk, hogy hozzánk hasonlóan a többi ember is képes számításba venni mások szempontjait. A "tudom, hogy azt fogja hinni, hogy..." helyébe a "tudom, hogy azt fogja hinni, hogy azt hiszem" lép.

Ez a lehetőségek sokkal szélesebb skáláját nyújtja a többiek gondolatainak és tetteinek kialakításához, illetve mások érzéseinek és cselekedeteinek a megértéséhez. A hazugságokkal kapcsolatos megérzésekkel való játék olyan izgalmas a Ki volt a tettes? típusú könyvekben és filmekben.

Dorothy Einon: A tanulás kezdetei, Novum kiadó nyomán VI.évf./7.sz.

Kapcsolódó cikkeink:
  • Szó, szimbólum, érzelem, kommunikáció
  • Időablakok a fejlődésben
  • A gyermeki gondolkodás sajátosságai
  • Mindent a kisgyermekkori beszédfejlődésről
  • Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

    Legjobb cikkeink a témában

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék