Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Gyermekkori szívbetegségek

2002. november 11. | Frissítve: 2016. március 17.

Forrás: Anyák Lapja

Még hogy gyermekkori infarktus nem létezik! Való igaz, nem éppen a kicsik jellegzetes betegsége a koszorúerek trombózisa, elzáródása, és az ennek következtében kialakuló szívizomelhalás.

Vigyázz a szívére!

De hát az orvostudományban, mint tudjuk, nincs lehetetlen. Az alábbiakban olyan érdekes - szerencsére ritka - érbetegségekről lesz szó, melyek súlyosabb formái bizony a felnőttek infarktusára emlékeztető tüneteket okoznak.

Rossz csatornázás

A koszorúerek finom hálója egy bonyolult és rendkívül sérülékeny szerkezetet alkot. Minden egyes fő- és mellékcsatornájának megvan a maga feladata, a maga vérellátási területe. Mint a szervezet méhen belüli kifejlődése során annyi mindenben, az emberi test már e hálózat kiépítésénél is követhet el szarvashibát. Magyarán, a koszorúereknek is lehetnek veleszületett rendellenességei, de mint a bevezetőnkben már említettük, szerencsére ritkán.

Előfordulhat, hogy a két fő koszorúér közül az egyik, a bal nem az aortából (a szívből kilépő legnagyobb verőérből) ered, hanem a kisvérkört ellátó, a tüdőbe menő másik fontos érből, az artéria pulmonalisból. A jobb koszorúérrel sosincs baj, az az aorta kezdeti szakaszából indul és normálisan is fut le, oszlik kisebb ágakra, és látja el vérrel a szív jobb felét.

Ez, a három felfedezőjéről Bland-White-Garland szindrómának nevezett kór a méhen belül még nem okoz bajt. Ám a megszületést követően a szívüregben úgy alakulnak a nyomásviszonyok, hogy a kórosan eredő bal ér nem képes elegendő vért passzírozni a szívizmot ellátó kis erekbe. Ennek következtében - már csecsemőkorban - tönkremehet, elhalhat a szív ezen ér által vérrel rosszul ellátott szakasza.

Diagnózis érfestéssel

E súlyos betegség tünetei nem látványosak - és ezért bizony gyakran rosszul vagy későn állítják fel a diagnózist. Nem egyszerű e betegséget felfedezni, mert a szív vizsgálata, hallgatódzása nem elég informatív, és bár a mellkasröntgen és az EKG-vizsgálat valamivel közelebb visz, de még az ultrahanggal sem olyan könnyű pontosan megállapítani a bajt.

Néha csak a katéteres, érfestéses eljárások segítségével lehet felállítani a pontos diagnózist. Ráadásul, ha kis számban is, az orvosi szakirodalomban az évek során ismertettek számtalan más fajta koszorúér fejlődési rendellenességet, így például a közös törzzsel eredő bal és jobb koszorúér ágakat, az egyik oldali, ki sem fejlődött szíveret, a rendellenes lefutású koszorúereket. Ezek mind hasonló tünetekkel (is) járhatnak. És hogy még komplikáltabb legyen a helyzet, a koszorúerek eltérései összefonódhatnak más szívhibákkal, billentyű-rendellenességekkel, a szívüregek kóros anatómiájával.

Szívbetegség gyerekkorban


Ezeket gyógyítani sem könnyű. Először is időben fel kell ismerni a kórt, még mielőtt a vérellátási zavar miatt jóvátehetetlenül sérül a szív. Ezt követően bonyolult érsebészeti eljárásokkal próbálkoznak, váltakozó sikerrel.

Öröklődő és szerzett

Bár kétségtelenül nem tartozik szorosan a gyermekkori koszorúér betegségek témájához, de nem hagyhatók figyelmen kívül a különböző öröklődő és szerzett zsír-anyagcserezavarok sem.

A kóros vérzsír értékekről számtalan vizsgálat során bebizonyosodott, hogy már gyermek- és kora felnőttkorban felelőssé tehetők a korai érelmeszesedésért és annak következményeiért, a magas vérnyomásért és a szívinfarktusért. Fiatal felnőttkorban infarktuson átesett szülők gyermekeit vizsgálták nagy számban, és kiderült, hogy az ő vérükben jelentős százalékban magasabb bizonyos kockázatot jelentő zsírfajták koncentrációja.

Egyes vérzési és alvadási zavarok is hajlamosítanak trombózisképződésre. Ezek kétségtelenül orvosi ritkaságok - de azért előfordulnak. Ritkán, de baj lehet. Vigyázni kell a szívre - időben és rendszeresen kell ellenőriztetni. Még gyermekkorban is.

Egy rejtélyes kór

Csak az utóbbi évtizedekben került a figyelem központjába egy olyan kór, melyről egyre többet, de még mindig nem eleget tudunk: ez a Kawasaki-szindróma. Japánban írták le először a II. világháború után, máig ott betegszenek meg Kawasaki-szindrómában a legtöbben. Pontos okát nem ismerik, vírusfertőzést és kóros immunológiai folyamatokat sejtenek a háttérben. A lázzal, a nyirokcsomó-duzzanattal, a változatos bőr- és nyálkahártyatünetekkel, valamint az egyéb szervek érintettségével járó betegségről azért ejtünk most szót, mert aránylag gyakran kíséri érbetegség - elsősorban a koszorúerek elváltozása.

Vaszkulitis (érgyulladás), aneurizma (helyi értágulat) és trombózis (vérrög okozta érelzáródás) lehet a betegség részjelensége - tehát akár valódi infarktust is okozhat. Megjegyzendő, hogy más szervek artériáit, például a vese ereit is megtámadhatja, de tapasztaltak már szívizom- és belhártya-gyulladást is. Nem csak az okát, de a pontos ellenszerét sem ismerjük.

Bizonyos, immunrendszert erősítő szereket és gyulladáscsökkentőket adnak, melyek csak akkor hatásosak, ha időben elkezdik (tehát időben felismerik), és kellő ideig folytatják a kezelést. Amennyiben a betegség a koszorúereket is megtámadja, akkor igen komoly károsodással, az esetek mintegy két százalékában halálos kimenetellel kell számolni.

Ezek is érdekelhetnek:
  • A szívinfarktus gyerekkori előfutárai
  • Örökölhető-e a cukorbetegség?
  • Egyél halat, jót tesz a babának!
  • Koleszterinkérdés gyerekkorban
  • Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

    Legjobb cikkeink a témában

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék