Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Fiúkat nevelni művészet

2011. október 19.

Forrás: Nők Lapja Egészség

Ibolya és István három fiút nevel. Nagyon fiatalon váltak szülővé, mégis meg tudtak birkózni a fiúk adta kihívással.


Djuroska István (42) ipari-alpinista, programozó
Rózsa Ibolya(39) laktációs szaktanácsadó, elsősorban anya
Djuroska István (18)
Djuroska András (14)
Djuroska Gergő (10)
- Eleinte igyekeztünk olyan környezetet biztosítani a gyerekeink számára, ami biztonságos volt és nem kellett tiltani őket mindentől- mondja Ibolya. - Ugyanakkor bizonyos helyzetekben nem volt vita: az úttesten például nem hagytuk őket átrohanni, hanem megfogtuk a kezüket még akkor is, ha ez nem tetszett nekik. Szerintem ez egy társasjáték, amiben mindenkinek megvan a maga feladata. A gyereknek az, hogy próbálja feszíteni a határokat, megtapasztalja, mit szabad. A szülőnek pedig az a dolga, hogy megmutassa a gyereknek, meddig mehet el. Gyakran tapasztalom, hogy ha a szülő nem helyezkedik bele ebbe a szerepbe és túl korán enged meg bizonyos dolgokat a gyerekének, akkor a gyerek elveszíti a talajt a lába alól. Átmenetileg irtó boldog persze, hogy neki mindent szabad, de aztán nagyon elveszett lesz a világban.
- Az én trükköm az, hogy a kicsi értelmének fejlődésével összhangban tudjam engedni a pórázt- mondja István.- A szintlépés jeleit felfedezni a legnehezebb. Ráadásul a gyerek értelme hullámokban fejlődik. Van, mikor az bosszantja az embert, hogy bamba a gyereke (többet vártam el, mint indokolt lett volna) és van, amikor az, hogy szemtelenül átlát a szülőkön (lemaradtam a szintlépés felismeréséről). Ezeket a szintlépéseket a hisztis korszakok jelezték számomra. Mintha a gyerek agya újraorientálódna, mert időről-időre összekeverednek az irányok. Ezek a pillanatok azok, amikor hatékonyan lehet helyretenni a szerepeket, jókor jött iránymutatással vagy konfrontációval. Amikor jól kezeltem, mindig harmonikusabb lett a kapcsolatunk. Amikor rosszul, azt mindannyian megszenvedtük.

Önálló véleményük van

- Most hogy a fiúk nagyok, gyakran vitába szállnak velem, elmondják, ők mit szeretnének - beszél Ibolya a jelenlegi helyzetről. - Öntudatos, gondolkodó gyerekek, hatalmas igazságérzettel. Éppen ezért nem is könnyű velük, bevallom, irtó fárasztó mindig mindent megmagyarázni! Előfordult már nem egyszer, hogy elszakadt nálam a cérna és azt mondtam, ennek márpedig így kell lennie és kész! Akkor persze duzzogtak egy darabig, nem volt kellemes a hangulat.
- "Sajnos" mindhárom gyerekünk túl értelmes ahhoz, hogy ostobaságokkal lerázzuk az érveiket, kritikáikat- mondja az apa. - Pedig néha milyen kényelmes volna. A középső fiunk, Andris (14) a legnyugodtabb jellem, a nem túl gyakori büntetéseket is felháborodás nélkül veszi tudomásul, szívesen segít. A legnagyobb, Isti (18) és a legkisebb, Gergő (10) két érvelőgép, akik áthajtanak a szerintük gyengén tákolt érveinken és néha még vissza is tolatnak. A felállított határokat is gyorsabban szeretnék kitolni, mint mi. Őket gyakrabban kell szankcionálni, több a vitatkozás, amit néha a "fogd be a szádat, fiam!" végső érvvel lehet csak berekeszteni. Ez persze csak egy pillanatkép, általában azért béke van.

Hozzászólások

A család kedvenc robotja (X)

Gyerekkoromban imádtam a Mikrobi című rajzfilmet. Mindig arról ábrándoztam, hogy milyen szuper lenne, ha Terka nénikénk helyett ránk is egy ilyen robot-dadus és tanár vigyázna.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék