Kisgyerek

Fél Európa lelki beteg!

És ez nem is olcsó mulatság! Bár a rászorulóknak csupán egyharmadát kezelik, a költségek évente 386 milliárd euróra rúgnak. Gyerekkorban még tehetünk ellene!
2011. Szeptember 13.

Úgy látszik, nem kedvez az európai légkör a léleknek, derül ki egy kutatásból. Az adatok riasztóak: kis túlzással az emberek negyven százaléka nevezhető többé-kevésbé súlyos lelki betegnek.

A leggyakoribb a pánikbetegség, mely a lakosság 14 százalékát érinti. Ezután következik 7 százalékkal az alvászavar és a depresszió, az emberek több mint 4 százaléka pedig alkohol- vagy drogfüggő. A 85 éven felüliek 30 százaléka demens, a 17 éven aluliak 5 százaléka figyelemzavaros. Pont ez az utóbbi adat az, amely a megelőzés szempontjából érdekes lehet. Mert a lélek betegségei nem csak a felnőtteket sújtják, és nem is előzmények nélküliek.

A legérdekesebb és legelőremutatóbb kérdés az, hogy mi tűnik fel ezekből a betegségekből már gyermekkorban, mi az, ami hajlamosító tényezőnek számít. Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának kutatócsoportja ezt a kérdést is vizsgálta, mégpedig több évtizedes utánkövetéssel, 1000 új-zélandi és 500 brit ikerpár adatai alapján.

Eredményeikből kiderül, hogy már háromévesen feltűnhet, ha valami nincs rendben. A későbbi pszichiátriai betegek körében ugyanis az átlaglakosságnál jóval gyakoribb a kisgyerekkori figyelemzavar, a hiperaktivitás és a nehezen kezelhető, agresszív viselkedés. Amikor ezek a gyerekek felnőnek, gyakrabban küzdenek anyagi nehézségekkel, többször kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, gyakrabban vannak egészségügyi problémáik, sokszor túlsúlyosak, és köreikben még az eladósodás és a szenvedélybetegség is gyakori.

Az első figyelmeztető jel

Már a kicsi babák sem egyformák. Míg az egyik remekül tűri a gyűrődést, és békésen nézelődik a világban, a másik alaposan kikészíti a szüleit: rengeteget sír, hiperérzékenyen reagál a napirend legkisebb változásaira, nyugtalanul, kapkodva eszik, alig alszik. A kutatók szerint pontosan ezek azok a jelek, amelyek már a kezdet kezdetén alaposabb figyelmet érdemelnének, ugyanis arra utalhatnak, hogy a gyerek tűrésküszöbe különösen alacsony.

Később az tűnik fel, hogy nem tud türelmesen, kitartóan foglalkozni azokkal a játékokkal, amelyek hosszabb odafigyelést, kitartást igényelnének, az egyéb játékokban pedig könnyen vadulásba csap át a játék öröme.

Az én gyerekem is ilyen!

Lehet, hogy máris a szívedhez kaptál, mert a kutatók vészjósló leírásában a saját gyerekedre is ráismertél? Azért nem eszik ilyen forrón a kását! Az élet elég bonyolult ahhoz, hogy kicsit hosszabban elgondolkodj az okokon. Fontos, hogy ilyen helyzetben jó tanácsadókat, szakembereket találj, akik segítenek a nehéz helyzetek kezelésében. Az máris nagy előrelépés, ha tudatosítod magadban, hogy a gyereked nem szándékosan bosszant, nem direkt készít ki.

Kiabálással, erőszakkal csak még inkább elmélyíted a válságot, amely neki is sok szenvedést okoz, akkor is, ha vigyori arccal hajtja végre „gaztetteit”. A szakemberek szerint az első lépés az önkontroll elsajátítása lehet. Ehhez itt, a Babaszobán is találsz segítséget, játékosan is gyakorolhatjátok a gyerekkel.

A kis vadócoknak már az is sokat segít, ha a szokásos ingerült reakció és ordítozás helyett kiszámítható nyugalom veszi körül őket, így megszakad az ördögi kör, amely amúgy újabb rosszalkodás felé sodorna.

Ezek is érdekelhetnek:

  • Pszichológushoz csak a “dilisek” járnak!
  • A depressziós anyák babái stresszesebbek
  • Vadócok szelídítése
  • Miért stresszes a gyermekem?
  • Forrás: spiegel.de