Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Fejfájós gyerekek

Szerző: Kiss Éva

2007. december 19. | Frissítve: 2015. június 21.

Forrás: HáziPatika.com

A gyerekkori fejfájás nagyon gyakori. Sok kellemetlenséget, bajt okoz, érdemes hát utánajárni, mi okozza. A gyermekneurológiára érkezők legnagyobb részét a pszichés eredetű fejfájással kínlódó betegek teszik ki.

Ritka a szervi ok

A pszichés eredetű gyermekkori fejfájásról Kiss Enikő Hajna gyermekpszichológussal beszélgettünk. - A legtöbb betegnek minden lelete negatív, többnyire így érkezik az "utolsó bugyorba", meg nem értett betegként a pszichológushoz - mutatta be gyermekneurológián szerzett tapasztalatait. A neurológiai betegforgalom legnagyobb részét a pszichés eredetű fejfájással kínlódó betegek teszik ki. A szülők szeretnének választ kapni a kérdésre, miért fáj a gyerek feje, rossz a bizonytalanság. Járnak hát orvosról orvosra vele, vastag papírköteggel jelennek meg a rendeléseken, de ha "csak" a pszichés ok marad, úgy élik meg, mintha egyáltalán nem találtak volna okot. Ehhez képest megkönnyebbülést jelent, ha például magasnak bizonyul a gyerek vérnyomása - hiszen kaphat rá gyógyszert és rendben van...
Sokan azt szeretnék, ha úgy lenne kezelhető a pszichés eredetű fejfájás, mint pl. a megfázás, de ez nem így van. Ha valamilyen kis testi elváltozást is találnak, az tulajdonképpen még nehezebbé teszi a fejfájás hátterének feltárását, mivel nem lehet biztosan tudni, valóban az-e az oka. A szülők többsége viszont megnyugszik, ha valami "kézzelfogható" testi okot talál, és hajlamos utána nem foglalkozni a problémával. Az is gyakori, hogy a szülők hárítanak, nem fogadják el, hogy az ő "tökéletesen rendben lévő" gyerekükkel is előfordulhat szorongás, iskolai kudarc stb. Van olyan is, aki épp ellenkezőleg: érzékeny antennákkal érzékeli a gyerek lelkiállapotát, és rögtön pszichológushoz hozza.
A testi okok kizárásáért neurológushoz menjenek el először! Különösen sürgős ez, ha hirtelen támadó, erős, látászavarral, szédüléssel is járó fejfájásról van szó. Megnyugtatásul: csak nagyon kis százalékban van testi elváltozás a fejfájás mögött.

Nem elég egy pirula

Gyakori a krónikus gyerekkori fejfájás, van, akit évekig, akár a felnőttkoráig elkísér. Megfigyelhető, hogy eleinte minden gyógyszer használ, aztán "telítődik" - ilyenkor váltanak új gyógyszerre - az új is használ egy darabig, utána az sem. A fejfájás-csillapító ideig-óráig könnyít, enyhíti a problémát, de nem szünteti meg. Ha adnak is gyógyszert, akkor is utána kell járni az okoknak. "Többfrontos" elindulás ajánlatos: fejgörcsre akut problémaként azonnali megoldás is kell, a gyerek feküdjön le, kapjon gyógyszert, de el kell kezdeni emellett a pszichés háttér feltárását is, különösen, ha nincs testi ok. Márpedig 98 százalékuknál nincs! Érdemes hamar utánajárni, mert minél tovább fennáll egy probléma, annál nehezebb megszüntetni és a rendszeres fejfájás tanulási zavarokat is okoz. Sok szülőben felmerül az is, hogy igazat mond-e a gyerek, valóban fáj-e a feje, vagy netán rájátszik, hogy ne kelljen iskolába menni. Van, akin látszik is: sápadt, kerüli a fényt, de ha netán tényleg szimulálná a bajt, annak is megvan az oka, emögött is szorongás, fóbia, szeretethiány állhat.

Gyakori a krónikus gyerekkori fejfájás, van, akit évekig, akár a felnőttkoráig elkísér

Mit éreznek a gyerekek?

Két elsődleges fejfájásbetegség van gyerekkorban: a gyermekkori migrén és a tónusos fejfájás. Mindkettőben szerepet játszhatnak pszichés gondok, de különböző mértékben. A migrén mögött testi okok is állnak: az agyat ellátó erek lüktetése, tehát vaszkuláris történés okozza. De a migrénes gyerekekkel beszélgetve is kiderül, hogy pszichés okok gyakoribbá vagy intenzívebbé teszik a migrénes görcsöket. A migrén több óráig, akár több napig is eltart, fényérzékenységgel, hányással is jár, utána a gyermek elalszik. Iskolai hiányzásokat is okoz, mivel komoly szenvedést okoz. Az érintettek nagyon jól el tudják mondani a tüneteket, többnyire az első bevezető tünetektől, az aurától kezdve. "Éreztem, valami nem jó, valami lesz." Tompa fejfájás, szédülés, étvágytalanság vezeti be, a szülők egy része már ezek láttán nem is engedi a gyermeket iskolába. A migrén a 8-12 éves fiúk és a kamasz lányok körében gyakori - ez egyben arra utal, hogy hormonális összetevője is van. A tónusos fejfájásba is belejátszanak pszichés tényezők, iskolai kudarcok, de akár a frontérzékenység is. Az ettől szenvedők a tüneteket kevésbé pontosan írják le, ami nem is csoda, hiszen a gyerek azt éli meg, hogy az egész feje fáj. Többnyire délután erősödik meg a fájdalom, ezért akadályozza a gyereket a tanulásban is, és csak alvással múlik el. Az iskolába lépés időszaka, a 6-7 éves kor jellemzően fejfájásos, de sokaknak néhány hét alatt el is múlik. Ha viszont visszatér ez a tünet, az mindig valamit jelez.

Fő a feje valaki miatt?

Sok esetben az a probléma (ezért kell külső szemlélőnek is látnia az esetet), hogy a fejfájás úgymond beleillik a család működésébe. Egyrészt lehetnek a szülők maguk is fejfájásosak, (megvan a minta), másrészt ha a gyerek azt látja, hogy abban a családban valaki csak akkor kap törődést, figyelmet, ha beteg, akkor ő is ezen az úton próbál kizsarolni magának egy kis extra szeretetet. Nem tudatos viselkedés ez, és bizonyos élethelyzetekben (például kistestvér születése idején) természetes is, csak nem szabad, hogy krónikussá, rendszeres zsarolási eszközzé váljék. Nemegyszer a család megismerése után kiderül, hogy valamelyik szülő maga is szomatizációval éli meg a konfliktusokat, vagyis betegségbe menekül előlük. Különösen anyukákra jellemző, hogy minden testi dolgot "katasztrofalizálnak", túlreagálnak, ez az ún. egészségszorongás is átmehet a gyerek viselkedésébe is. Szakemberek pszichoszomatikus családi működésnek nevezik azt a jelenséget, amikor a családtagok mintegy testi nyelven üzennek egymásnak, nem beszélnek meg konfliktusokat. Ezek többnyire nagyon is "jó", összetartó családok, de belül gondok vannak, például a családtagok önállóságával. (A népnyelv nagyon érzékletesen fejezi ezt ki: "fő a feje valaki miatt".) Ezekben az esetekben az anyukát is be kell vonni a gyerek terápiájába. Még abban az esetben is, ha nem fordulnak pszichológushoz, a szülőknek önvád nélkül végig kell gondolniuk, miért jelenik meg a fejfájás mint tünet, mikor erősödik meg, mi előzi meg, mi történt, mielőtt gyengülni kezdett. Előfordulhatnak furcsa megfigyelések, például hogy mindig csak akkor kezd fájni a gyerek feje, ha az anya viszi óvodába. Ebben az esetben ez még az ún. szeparációs félelem maradványtünete lehet, az anyától való elszakadást éli meg az átlagosnál nehezebben a gyermek.

Beszéljünk róla!

Segíteni kell a gyereknek megfejteni saját teste jelzéseit, illetve áttenni verbális síkra, beszélni róla: mikor kezdődött, melyik órán, mit éreztél, stb. Rendszeresen visszatérő esetekben nagy segítséget jelenthet egy ún. fejfájásnapló vezetése, ami kimutathat bizonyos összefüggéseket. Minél kisebb a gyermek, annál valószínűbb, hogy családi körben kell keresni a fejfájás okát. 12 éves kora alatt ezért magától, családi változások nélkül nem is múlik el. Ha nem a családtól indul el a pszichés ok, hanem kiderül, hogy például iskolai kudarc, szorongás van a fejfájás hátterében, akkor azt kell megcélozni, több irányból megközelíteni, önbizalmát erősíteni, barátságot, kapcsolatot erősíteni. A terápiás munka nagy eredménye már az is, ha a gyermek vagy kamasz rádöbben az összefüggésekre: "mindig történelemóra előtt fáj a fejem" vagy "előtte összevesztem anyuval". Kisebb korban játékterápiát alkalmaznak, nagyobbaknál verbális terápiát. Nagyon fontos a relaxáció elsajátítása is. Különösen a tónusos fejfájás esetében jó hatású, ha magára figyel, ellazul, végiggondolja a napját.

A rossz iskolaválasztás is ludas lehet

Teljesítményorientált korunkban nem ritka az sem, hogy a probléma gyökerét a család elvárásaiban kell keresni. A "mi gyerekünk" természetesen legyen nagyon okos, szép, teljesítsen kiemelkedően, érjen el sikereket... nemegyszer a szülők saját, be nem teljesült vágyaikat szeretnék a gyermekkel eléretni, ilyen szempontok alapján választanak számára iskolát. A divatos, elit iskolákban viszont túlzottan, illetve túl korán terhelik a gyereket, e mellé még jönnek a különórák, edzések. Ezekkel az a gond, hogy a túlhajszolt gyermek könnyen elveszítheti saját belső motivációját, érdeklődését még azokkal a dolgokkal, tevékenységekkel szemben is, amelyekkel szívesen foglalkozott. Mindenképpen jó lenne néha egyszerűen békén hagyni a gyereket, hadd tegye azt, amit szeretne, még akkor is, ha ez a szülő szemében értelmetlen időtöltés. Kell olykor az üresjárat, a céltalan bámészkodás, firkálgatás, akár a bárányfelhők vagy egy mászó bogár nézegetése is. Egyáltalán, időnként fel kell tenni a kérdést a szülőknek: kiről is szól valójában mindaz, amit a csemetéjétől elvár: a gyermekről vagy róla? Előfordul, hogy a helyzet feltárása után a pszichológus iskolaváltást ajánl, mert a gyermek lelki alkatának, képességeinek nem felel meg a kiválasztott intézmény, és ez a helyzet újra meg újra feszültséget generál benne. A szülők nem egyformán reagálnak erre a felvetésre: akadt, aki inkább a pszichológiai terápiát hagyatta abba a gyerekkel, de ragaszkodott a kiszemelt iskolához.

Szorongások fogságában

Nemegyszer gyermekkori depresszió is lehet a fejfájás hátterében. Ezt kezelni kell! Bizonyos életszakaszokban megnő a szorongás. Ez már körülbelül nyolc hónapos korban elkezdődik, az anyától való leválás folyamatában jelentkező szeparációs félelemmel. Ez aztán lecseng, hiszen a csecsemő megtapasztalja, hogy az anya nem tűnik el, visszajön, így már nem ijed meg attól sem, ha idegen veszi kézbe, vagy az anya hosszabb időre eltávozik a látóköréből. A kisgyermekkori, sötéttől, alvástól való félelemben, rémálmokban is szeparációs félelem bújik meg. Ilyesmi is okozhat fejfájást, de ez inkább más tünetekben nyilvánul meg. A generalizált szorongást az állandó, ideges tépelődés jellemzi inkább.

Életmódváltásra is szükség lehet

Egyéb külső hatások is okozhatnak fejfájást, így nagyon fontos felmérni az életviteli tényezőket. Mennyit mozog a gyermek, mennyit van friss levegőn, eszik-e rendesen, reggelivel indul-e iskolába, mennyi a napi folyadékbevitele. (Tizenéves korban 1,5-2 liternyi folyadékra van szüksége a szervezetnek!) Különösen fontos a helyes, arányos időtöltés. Egyre gyakoribb ugyanis az olyan életmódú család, ahol már a kisiskolás gyermek is órákat tölt képernyő, monitor előtt, tévével vagy számítógéppel helyettesítve a valódi testi-szellemi tevékenységeket. Kamaszkorban még kevésbé tudják ezt kontrollálni a szülők, így a gyermek gyakran aránytalanul későn kerül ágyba, reggel nem bír felkelni, fejfájással ébred. A pszichés alapú fejfájás nyelv, jelzés, hogy valami nem jó! Más nyelvet kell beszélni, kitágítani a jelzésrendszert, hogy ne feltétlenül a fejfájás mögé kelljen bújnia. Beszélni kell arról is, hogy nem baj, ha szorong, és tudjon róla, hogy igenis van, amikor a lélek okoz testi bajt! Jó, ha a gyerek is figyeli magát, ismerje meg ő is saját testét, jelzéseit! Például figyelje meg, a testi tünet mellett még mit érez: dühöt, szomorúságot? Mitől csökken a fájdalom, mit tett érte? Felhívta a barátját, sétált egyet, szellőztetett, evett-ivott, aludt egyet? Az efféle összefüggések felismerése segíthet az öngyógyításban, a valódi okok feltárásában, kezelésében.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

Legjobb cikkeink a témában

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék