Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Éjszakai ágycsere

Szerző: Bokor Judit

2003. október 10. | Frissítve: 2015. november 2.

Forrás: Anyák Lapja

Kisebb korban az elalvás, önnyugtatás nehézsége, majd a szeparációs szorongás nehezíti a nyugodt, békés alvást, később aztán, hároméves kor körül, megjelenik egyfajta kíváncsiság is a szülői ágyra vonatkozóan.

Részlet egy olvasói levélből:

A problémám röviden a következő: a három és fél éves lányom egy hónapja elfoglalta a szülői ágy egyik felét. Teljes ellenállásba ütközünk, ha vissza akarjuk vinni a saját szobájába. Azt mondja, nagyon fél. Fél a sötétben, mert jön valami (bár néha úgy tűnik, csak indok, hogy velünk aludhasson). Másik akadály: előfordul, hogy a nagymama fekteti le, aki viszont tényleg nem tud ellenállni neki. Hogyan lehetne visszaszoktatni a helyére?

Néhány hónapos korától egyedül alszik, és eddig még nem volt ilyen problémánk. Kb. 3/4 éve kezdte, hogy ha felébredt éjszaka, átjött hozzánk és közöttünk aludt. Előfordult, hogy csak reggel jött. Miután többször aludt egy ágyban a nagymamájával, gyakoribb lett az éjszakai "séta". Mi sem tudtunk rendesen pihenni tőle, ezért a férjem átment egy másik szobába. Ez már odáig "fajult", hogy a saját ágyunkba tettük le aludni, hogy ne kelljen éjszaka felkelni. Általában a férjem helyén alszik. Most ismét a saját ágyában teszem le éjszakára, de amikor felébred, egyből átjön. Nem vittem még vissza, mikor elaludt, mert közben én is elalszom. (...) Válaszukat köszönöm: egy olvasó.
Nem ritka jelenségről ír az olvasó. Minden gyereknél előbb vagy utóbb előkerül az elalvás problémája. Életkortól és a szülők hozzáállásától is függ, hogy mi áll a dolog hátterében. Általánosságban elmondható, hogy semmi sem erősíti fel jobban a gyerek akaratát, mint a szülei habozása. A gyerek támadási kedve megduplázódik, ha a szülőn azt veszi észre, hogy az akár egy pillanatra is, de meginog, mielőtt visszautasítaná a kérést.

Szülői hozzáállás

Ennek a megingásnak számtalan oka lehet. Vannak szülőtípusok, akiknek általában nehézséget okoz, ha nemet kell mondaniuk a gyermeküknek. ők eredetileg valószínűleg konfliktuskerülő emberek vagy csak bizonytalanok a szülői szerepükben. Másoknál lehet, hogy csak néha fordul elő, hogy engednek. Talán bűntudatuk van, mert nem figyeltek azon a napon eleget a gyermekükre vagy ingerültek voltak vele, esetleg érzik, hogy néha igazságtalanok.

Állandóság

Ha lehet, minden este azonos időpontra tegyék a lefekvés idejét. Semmiféle nyaggatásnak ne engedjenek vagy ha mégis, ne azért, mert a gyermek már kimerítette a szüleit a könyörgésével, nyafogásával. Minél tovább tart a könyörgés és a szülő végül enged, annál nagyobb a valószínűsége, hogy legközelebb még tovább fog tartani a nyűglődés, kimerítve a szülők végső tartalékait is.

A szülők kimerültségükben végül engednek a gyereknek


Tehetünk persze néha kivételt, de a legjobb, ha azt mi jelentjük be előre, például: Ma ünnepnap van vagy ma van a születésnapod, tovább fent maradhatsz. Fontos, hogy hangsúlyozzuk, hogy kivételes alkalomról van csupán szó, és mi, tőle függetlenül döntöttünk így. Persze lehetnek olyan szülők is, akik megvárják, amíg a gyermekük elálmosodik és magától lefekszik aludni.

Azt gondolom, hogy ez a ritkább, de azért előfordul. Ha működik, nincs vele semmi baj. Gond csak akkor van, ha hol engedünk, hol pedig követelünk. Gyermekünk ettől csak elbizonytalanodik, ugyanis sosem fogja tudni, most melyik variáció "jön be", és mindent meg fog próbálni, hogy engedjünk.

Szemmel tartani a szülőt

Másfajta alvási problémáról van szó, ha például egy három-négy éves gyerek azt szeretné, hogy egész éjjel nyitva legyen a szobája ajtaja. Lehet, hogy azt mondja ilyenkor, hogy fél a sötétben, de gyanú van rá, hogy egyszerűen csak szemmel szeretné tartani a szüleit. Ha a szülő enged, a gyermek megnyugszik, és látszólag elalszik. Igen ám, de mikor a szülők 1-2 óra múlva megpróbálják óvatosan becsukni az ajtót, a gyerek azonnal felébred, és újra könyörög, hogy hagyják nyitva.

Nehezebb változat, amikor a kisgyermek rendszeresen felébred éjszaka, átmászik a szülei ágyába és bizony közéjük furakodik. Eleinte a szülők még tiltakoznak ez ellen, és visszaviszik a kicsit a saját ágyába. Igen ám, de a szülő is emberből van, és éjszaka aludni szeretne. Mikor aztán éjszakánként négyszer-ötször vagy esetleg többször is megtörténik, hogy a gyermek megjelenik a szülők ágyában, beadják a derekukat, és engednek vagy egyszerűen csak elalszanak a kimerültségtől.

Ovis szex

Tudni kell, hogy három- és hatéves kor között a gyermekek szexuális érdeklődése igen élénk.

A kicsik romantikusan kezdenek kötődni az ellenkező nemű szülőhöz. Később fokozatosan kezdenek rájönni arra a tényre, hogy az azonos nemű szülőjük a vetélytársuk is egyben. Amikor egy kislány egész este szemmel tartja a szüleit, és minduntalan ragaszkodik ahhoz, hogy nyitva maradjon a hálószoba ajtaja vagy mint a levélíró kislánya is teszi, rendre bemászik a szülei ágyába, akkor azon mesterkedik - öntudatlanul persze -, hogy távol tartsa őket egymástól. Úgy tűnik, hogy sikerült is neki, hiszen a szülei immáron külön alszanak.

Zárjuk be az ajtót, ha kell


Gyakran előfordul ebben az életkorban, hogy a kicsik azt kérik a szüleiktől, hogy ne puszilgassák, ne ölelgessék egymást. Ezeknek a követeléseknek csakúgy, mint az együttalvásnak, nem érdemes eleget tenni, ugyanis hamis illúziókat kelthetnek a gyermekben. Hiszen sosem kerülhet a gyerek az apa vagy az anya helyére! Arra semmi szükség, hogy a szülők engedjenek, és bátorítsák a gyermekük olyan kívánságait, amelyekkel hamisan azt hitetik el vele, hogy bármelyik szülőjét helyettesíthetik. Azt gondolom, hogy ha a gyermek átmegy a szülők ágyába, vissza kell vinni őt a saját ágyába, akárhányszor kerül is erre sor!

Hosszú távon megéri

Lehet, hogy nagyon fárasztó egy darabig, de hosszú távon megéri. Be is zárhatjuk éjszakára a szoba ajtaját, ha ezt a gyermekkel előre megbeszéljük. Fontos, hogy éber és nyugodt tudatállapotában kössünk szövetséget vele: ha át akar jönni valamiért, akkor kopogjon, és akkor kinyitjuk az ajtót, visszakísérjük a helyére, és ott maradunk az ágya mellett, amíg meg nem nyugszik. Sokat segít, ha már lefekvés előtt tisztázzuk a gyermekkel, hogy mi fog történni az adott helyzetben. És akkor tényleg az történjen, és senkinek sem kell szégyenkeznie vagy bűntudatot éreznie emiatt.

Lehet, hogy a gyermekünk meglepődik, ha valóban zárva találja az ajtót, de ekkor végre megértheti, hogy a szülei komolyan gondolják, hogy külön szeretnének aludni. Egy idő után már nem kell bezárni az ajtót, nem jön többé át éjszaka. Ha csak az ajtót szeretnék nyitva tudni, magyarázzuk el neki, hogy szeretnének a szülei magukban maradni, hiszen házastársak, és szeretik egymást.

Segítsen a nagyi is

Levélírómnak tehát azt javaslom, hogy hívja vissza a férjét a közös ágyukba, és következetesen vigye vissza a kislányt a saját ágyába. Abban igaza van, hogy nehezebb a helyzete, hiszen a nagymama másként áll a dologhoz, de ettől még ön legyen következetes! A gyerek egykettőre rájön majd, hogy más a helyzet önnel, és más a nagymamával. Ha tudja, vegye rá a nagymamát is arra, hogy a kislányt a saját ágyába fektesse le, ez sokat segítene a dolgon, de azért nem feltétlenül fontos.

Beszéljék meg, hogy mindez a gyerek és a család nyugalmas éjszakáinak a feltétele. Attól ő még nagyon jó nagymama lesz, ha nem enged a lefekvés körüli vitában.

Hozzászólások

A család kedvenc robotja (X)

Gyerekkoromban imádtam a Mikrobi című rajzfilmet. Mindig arról ábrándoztam, hogy milyen szuper lenne, ha Terka nénikénk helyett ránk is egy ilyen robot-dadus és tanár vigyázna.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék