Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Egy kis szuri nem a világ!

2008. január 29.

Forrás: Kismama magazin

Miért is kapja a baba? Hogy egészséges maradjon ő is, és az ország is, ahol felnő. Az internetnek, az információ világméretű áramlásának korában azonban egyre több a szülők kérdése.

Válaszra várva
Mindenkinek tudnia kellene
Gyakorlat a nagyvilágban
Hatások, mellékhatások
Oltásokra szükség van!
Oltás tizenöt hónaposoknak
Nem veszélyes, csak hatástalan
Ami a szülőket érdekli
Vélemény
Oltások agyhártyagyulladás ellen


A legtöbb oltást első életéveinkben kapjuk, főként a gyermekkori fertőző betegségek elkerülése érdekében. Az oltás a szervezet védekezőképességét hivatott fokozni. A tizennyolcadik század végén Jenner dolgozta ki a himlőoltás módszerét, 1874 áprilisában pedig kötelezővé tették a Német Birodalomban. Ezzel megkezdődött a mesterséges immunizálás története. Az oltóanyagok működése, "hatásmechanizmusa" különböző. Passzív immunizálás esetén már megbetegedett, vagy a betegséggel közvetlenül veszélyeztetett ember kap más betegek (vagy állatok) immunrendszere által termelt ellenanyagot. A passzív oltás csak hetekre ad védelmet, mert a szervezet lebontja az ellenanyagot. Ilyen például a kullancscsípés esetén utólag adható oltóanyag.
Aktív immunizálásról akkor beszélünk, ha a betegség kórokozójának egy részét, vagy magát a legyengített, esetleg az elölt kórokozót viszik be a szervezetbe. Ilyen például a gyermekbénulás ellen kiskanállal adott Sabin-csepp, ami működésbe hozza a szervezet védekező rendszerét, orvosi szóhasználattal kiváltja az immunválaszt, és néhány hónaptól több évig terjedő védettséget ad. Az újraoltások vagy természetes fertőződések fokozzák a hatást - ezért kap a gyerek bizonyos oltásokból többször is élete során.
Az oltás segítségével védekező rendszerünk "támadást" jelez, így szervezetünk megteszi a megfelelő óvintézkedéseket: ellenanyagot termel, és a memóriasejtek segítségével rögzíti is az eljárás módját. A legközelebbi valós fertőzés esetén azonnal megkezdődhet a védekezés, így a kórokozóknak nincs módjuk elszaporodni és tüneteket okozni.

Válaszra várva
A jelenlegi magyarországi rendszert világszerte irigylik az orvosok és járványügyi szakemberek, hiszen, ahogy ők fogalmaznak, nálunk "teljes az átoltottság". Olvasóink leveleiből azonban az derül ki, hogy - a vitathatatlan előnyökön túl - a szülők szinte semmit sem tudnak a gyerekeiknek beadott készítmény hatékonyságáról, a védettség időtartamáról, a lehetséges szövődményekről. Szinte mindenki úgy gondolja például, hogy az oltások életre szóló, tökéletes védelmet adnak az adott betegségekkel szemben. Pedig a legtöbb gyerekkori védőoltás csak 85-95 százalékos hatékonyságú, soknak a védőhatása idővel csökken. Kérdéses még az oltások időzítése. Egyes vélemények szerint bizonyos oltásokat túl hamar kapnak meg a magyar kisbabák: az első hónapokban az anyától a magzati élet során kapott immunvédelem fölöslegessé teszi a korai oltásokat, és egyben csökkenti hatékonyságukat. Másrészt: egyes túl korán adott oltások épp addigra veszítik el hatásukat, amikor a legnagyobb szükség lenne a védettségre. A korai oltás mellett az szól, hogy épp ebben a korban legveszélyesebb elkapni a gyermekbetegségeket, tehát minden eszközzel csökkenteni kell a fertőződés esélyét. Ráadásul: az első hónapokban a baba immunrendszere még fejletlen, ezért nem reagál hevesen az oltásra, ritkábban alakulnak ki szövődmények.

Mindenkinek tudnia kellene
Ha összeszámolom, hogy három fiam az elmúlt tizennégy évben hány különféle betegség ellen kapott oltást, igen magas szám a végeredmény. Mégsem tudom a választ a következő, szerintem alapvető kérdésekre:
  • Miért éppen most kapja az adott oltást, illetve miért és mikor kell megismételni?
  • Mit tartalmaz az oltóanyag?
  • Miért kap egyszerre többféle betegség ellen is oltást?
  • Milyen kockázatokról kell tudnom szülőként?
  • Pontosan milyen veszélyei vannak annak a betegségnek, ami ellen oltották?
  • Földünk mely országaiban és milyen arányban fordul elő ma ez a betegség?
  • Mennyi oltási szövődményről tudnak az elmúlt tíz évben?
  • Mennyi időre ad védettséget az oltás?
  • Milyen védettséget adna az átvészelt betegség?
  • Az elmúlt években hány korábban oltott személy betegedett meg a védettség megszűnése után?

Remélem, a jövő útja az, hogy minden család tájékoztató füzetet kap az oltásokról már a gyerek születése után a szülészeten. Így van ideje tájékozódni és további kérdéseket feltenni, ha felmerülnek ilyenek. Németországban, Svájcban (és nyilván sok más fejlett országban) ez a szokás. Ezek az országok nem dicsekedhetnek akkora "átoltottság"" aránnyal, mint mi, és minden évben számos gyerek átesik a kanyarón, rubeolán, szamárköhögésen.


Gyakorlat a nagyvilágban
Teljes oltási kötelezettség csak egyes volt szocialista országokban létezik. Ha a gyerek nem kapja meg az oltást, ez pénzbüntetést, börtönbüntetést, illetve a gyerekek állami gondozásba vételét vonhatja maga után. Az Egyesült Államokban meglehetősen sok az ajánlott oltás, de a magas "átoltottságot" nem a szülők büntetésének kilátásba helyezésével érik el, hanem "teljes körű tájékoztatással", vagyis a médiában megjelentetett információtömeggel. Ugyan mindenütt jelzik, hogy vannak bizonyos kockázati tényezők, de emellett bemutatják azokat a betegségeket, amelyeket oltással meg lehetne előzni. Külön hangsúlyozzák az állampolgári felelősséget, amivel jobban meg lehet fogni egy átlag amerikait, mint ha húsz év börtönnel fenyegetnék. Ugyanakkor számos oktatási intézmény csak abban az esetben veszi fel a gyereket, ha megkapta az ajánlott oltásokat.
Dél-Európa egyes államaiban, Ausztriában, Franciaországban és a Benelux államokban van néhány különösen ajánlott oltás (általában a diftéria, a tetanusz és a gyermekbénulás elleni). Ha ezeket nem kapja meg a gyerek, ezekben az országokban is eltilthatják bizonyos közösségek (állami iskola, óvoda) látogatásától, de alapítványi intézményekbe járhat. A legtöbb államban nincs oltási kötelezettség, a szülő maga dönti el, hogy elfogadja-e az ajánlásokat, és maga felelős az - esetenként súlyos - következményekért is.
Az oltási rend is meglehetősen eltérő. A legtöbb országban nincs BCG-oltás, újszülöttkorban semmiféle vakcinát nem alkalmaznak, az első kombinált oltás a második, harmadik hónapban történik, de a szülő is dönthet úgy, hogy később induljon az oltási program. Van olyan ország, ahol oltások nélkül is ugyanolyan szintre csökkent egyes fertőző betegségek előfordulási aránya, mint a szomszédos államban, ahol oltottak. A probléma nagyon összetett, az ok-okozati összefüggések néha követhetetlenek, a kutatások eredményei sokszor ellentmondásosak.

Hatások, mellékhatások
Természetes igény, hogy az oltás veszélyessége a megelőzendő betegséghez képest elenyésző legyen. Az oltás nem ártalmatlan beavatkozás, oltási reakciók, szövődmények jöhetnek létre, és úgynevezett oltási balesetek következhetnek be. Az oltási reakciók szinte mindenkinél megjelennek: helyi bőrpír, duzzanat, rossz közérzet léphet fel. Ezek ártalmatlan kísérő tünetek, nem kell velük orvoshoz fordulni. Az oltási szövődményeket és baleseteket viszont jelenteni kell az oltást elrendelő hatóságnak, nálunk az ÁNTSZ-nek. A beteget természetesen kezelik, és a tapasztalatok alapján megfontolják a következő oltások beadását.
Oltási szövődményként kialakulhat vészes allergiás reakció, amit az oltás hatóanyaga vagy éppen az oltóanyagban lévő adalékanyagok (tartósítók, vivőanyagok, mint például az alumínium, a csirkeembrió-fehérjék) okoznak, illetve súlyos helyi gyulladás, keringési zavar. Jó lenne, ha a szülők ismernék a szövődmények tüneteit, hiszen csak ez esetben ismerik fel a bajt, és viszik vissza a gyereket az orvoshoz. Az éles, fejhangú sírás és a hirtelen aluszékonyság nem minden szülőben kelt aggodalmat, hiszen az oltással járó fájdalommal magyarázzák, illetve a nyugtatós lázcsillapító hatásának tulajdonítják, pedig ezek a tünetek az agyvelő érintettségére utalhatnak. Oltási balesetről akkor beszélünk, ha az oltóanyag hibás (mérgező vagy éppen "túl jó állapotban lévő", virulens kórokozókat tartalmaz), vagy ha a beadás módja, esetleg az adag nem megfelelő, és ez egészségkárosodást okoz. Ilyesmire természetesen egyre ritkábban kerül sor, mégsem árt, ha a szülők tisztában vannak a tényekkel. Magyarországon az oltóanyagok ellenőrzése szigorúbb, mint Európában általában.

Oltásokra szükség van!
Egyes oltások időzítésén - de nem a beadás tényén! - változtatni kellene, és fognak is, mint ahogy az orvostudomány egyéb területein is tapasztalhatunk fejlődést az újabb és újabb kutatási eredmények ismeretében. Nem gondolom, hogy a társadalom egésze érett lenne nálunk arra, hogy eldöntse, melyik oltást adassa be. Ugyanakkor félő, hogy abban az esetben, ha a kötelező védőoltásokat nagy számban nem kapnák meg a gyerekek, ismét nagy járványok lennének, mint régen.
Kanyaró, rubeola, mumpsz ellen semmiféle orvossággal nem rendelkezünk, ezeket ugyanis vírusok okozzák. A rubeola ugyan ártalmatlan gyermekbetegség, de ha várandós anya kapja el, gyereke vak, süket, szívbeteg lehet.
Néhány éve Ukrajnában volt diftériajárvány, Németországban pedig kanyarójárvány, súlyos esetekkel, ez is hozzátartozik a korrekt tájékoztatáshoz.


Oltás tizenöt hónaposoknak
Az oltás elnevezése (MMR) azoknak a betegségeknek a kezdőbetűiből áll össze, amelyek ellen az oltóanyag véd: kanyaró-rubeola-mumpsz, azaz morbilli-rubeola-parotitis.
A kanyaró súlyos, kellemetlen tünetekkel és gyakori szövődményekkel járó kiütéses, vírusos fertőző megbetegedés. Szövődményei: tüdőgyulladás, középfülgyulladás, valamint agyvelőgyulladás. Különösen csecsemőkorban súlyos lefolyású, korábban a kanyaróban meghaltak harmada csecsemő volt. A fejlődő országokban napjainkban is öt-tíz százalékos a halálozási arány.
A rubeola szintén vírus okozta kiütéses fertőző megbetegedés, gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jóindulatú. Az oltás célja a fogamzóképes nők védelme, ugyanis a fertőzés a terhesség első hónapjában 50, a másodikban 25, a harmadikban 9 százalékos valószínűséggel okozhat magzati ártalmat.
A mumpsz vagy járványos fültőmirigylob jellegzetes tünete az egy vagy kétoldali fültőmirigy-duzzanat. Az esetek tíz százalékában agyhártyagyulladás tünetei is jelentkezhetnek. Jóindulatú, magától gyógyuló betegség. Felnőtt férfiaknál gyakran heregyulladás követheti a mumpszot, de serdülőkor előtt igen ritkán fordul elő.
Az oltóanyag élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Egyadagos kiszerelésben kerül forgalomba. Tizenegy éves korban újra oltják a gyerekeket, mivel a védettség csökken.
Az MMR-oltás után hat-tizenkét nappal láz, kiütés, hurutos tünetek, átmeneti nyirokcsomó-duzzanat jelentkezhet. A tünetek három-négy nap alatt megszűnnek.

A gyerekek háromféle oltóanyagot kapnak egyszerre, amiből az egyik már eleve kombinált. Ismét sor kerül a kettő, négy, majd öt hónapos korban kapott, agyhártyagyulladás elleni védőoltásra, az úgynevezett Act-Hibre, valamint a gyermekbénulás elleni cseppekre, az OPV-re, azaz orális polo vakcinára, mely élő, legyengített kórokozókat tartalmaz. Mindez kiegészül az MMR-rel, vagyis egy kombinált oltóanyaggal, mely háromféle vírus élő, legyengített változatát tartalmazza, és a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen véd. Az oltásnak ritkán ugyan, de lehetnek mellékhatásai. Ezek nem rögtön jelentkeznek, hanem egy-két hét múlva, s főként a kanyaróvírusok rovására írhatók. Hőemelkedést, esetleg átmenetileg kiütéseket tapasztalhatunk.
A gyermek tizenegy éves korában megismétlik az oltást, mert az 1979 előtt oltottaknál előfordult, hogy az évek múlásával csökkent a védettség.


Nem veszélyes, csak hatástalan
Ezerkétszáz gyerek kapott hatástalan védőoltást amiatt, hogy az oltóanyagot nem megfelelő körülmények között tárolták. Utánajártunk, mi is történt pontosan, s hogy jogosan tart-e sok olvasónk káros mellékhatásoktól, szövődményektől. Bármikor történhet hasonló?

"Bosszankodom. Katát ma újra kellett oltani, az 5. hónapos oltása, mint kiderült, megfagyott a szállítás közben a repülőtéren. Emiatt a hatása kétséges, és elrendelték, hogy újra megkapja. Nem értem, miért vitték a patikákba, ha tudták, hogy megfagyott! Miért adták el őket? (Mert én tavaly megvettem az új oltóanyagot, hogy eggyel kevesebbszer szúrják, és mert biztonságosabb.) Vagy hogy derült ki, hogy nem jó? És miért csak most, három és fél hónappal később? Talán valakit nem védett meg valamelyik betegségtől? Ezt most már térítésmentesen kapta, de ez nem vigasztal."
Tündi, e-mail

Például a Magyar Távirati Iroda 2006. április 29-i közleményében Bujdosó László országos tiszti főorvos bejelentette, hogy nem veszélyes az év első két hónapjában használt négykomponensű oltóanyag (amely a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz és a Hib-baktérium ellen nyújt védettséget) a beoltott gyerekek egészségére, ám egy részük hatástalan, ezért védettséget sem ad. Emiatt újra kellett oltatni azokat a gyerekeket, akiket 2005. december 19. és 2006. március 31. között gyógyszertárban megvásárolt anyaggal oltottak be.
Kiket is érint tehát a probléma? A pontosítás során elhangzott, hogy azok a szülők keressék fel újra az oltást korábban beadó orvosukat, akik november 1-je előtt született gyerekük számára gyógyszertárban váltották ki 2005. december 19. és 2006. március 31. között a négykomponensű védőanyagot. A közvetlenül az orvostól kapott (vagyis az állam által biztosított, a folyamatos oltási rendszerben használt, úgynevezett InfarixHib 4 komponensű kombinált) oltóanyag hatásos. Azokat a gyerekeket, akik így kapták meg oltásukat, nem kell újraoltani. Az újraoltásról a háziorvosok saját nyilvántartásuk alapján gondoskodtak, illetve gondoskodnak, így a szülőnek nincs ezzel kapcsolatos teendője.

Ami a szülőket érdekli
Olvasóink kérdéseire a visszavont oltóanyag gyártója, a GlaxoSmithKline Kft. munkatársa, Orosz Zoltán kereskedelmi és marketingigazgató válaszolt.
- Hogyan vizsgálja a gyártó, hogy az adott oltóanyag jó-e, hatásos-e?
- A gyártó minden gyártási tételt szigorú szabályok szerint ellenőriz, és emellett a gyártó ország nemzeti hatósága és az Országos Epidemiológiai Központ is ellenőrzi. A kereskedelmi forgalomba bocsátáshoz hatósági felszabadítási engedélyt adnak ki. A termék minőség-ellenőrzése tehát két szálon fut. A hűtőlánc folyamatosságának ellenőrzését a szállító és raktározó (légi fuvarozó, közúti fuvarozó, forgalmazó, nagykereskedő) cégek saját minőségbiztosítási szakemberei végzik.
- Hogyan lehetséges, hogy erről az oltóanyag-szériáról csak utólag derült ki, hogy megfagyott, ezért hatástalan? Miből derült ez ki?
- A beérkezett terméknél a hűtőlánc folyamatosságát decemberben a szabályoknak megfelelően cégünk szúrópróbaszerűen ellenőrizte, melynek eredménye akkor nem mutatott eltérést, hibát. A raktározás során többször elvégzett ellenőrzések során, az áru tételes ellenőrzésénél, március végén derül ki, hogy a készlet egy részét nem tárolták megfelelő hőmérsékleten a decemberi szállítás során. A készleteinket akkor zároltuk, így abból a szállítmányból származó oltást már nem adhattak be a gyerekeknek.
- Ki szavatol az oltóanyag biztonságosságáért?
- Mind a gyártó, mind a forgalmazó.
- Kit terhel a felelősség a hibás, rossz, hatástalan oltóanyag miatt keletkező károsodásokért?
- A fagyás miatt hatástalanná vált oltóanyag következtében nem érte károsodás az oltott gyerekeket. Általánosságban a felelősség kérdése az életkorhoz kötött oltási rend keretében oltott vakcinákért (vagyis az úgynevezett "kötelező" oltásokért) az államot terheli. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított oltási rendet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, továbbá annak a járványügyre vonatkozó rendelkezései (a többszörösen módosított 18/1998. [VI. 3.] NM rendelet) biztosítják. Ajánlott védőoltásoknál a felelősség a forgalomba hozatali engedély jogosultját terheli.
- Mi a garancia arra, hogy hasonló eset a jövőben nem fordul elő?
- Cégünk az esetet követően azonnal beszüntette a repülőgépes árubehozatalt, minden szállítmány folyamatosan ellenőrzött hőmérsékletű kamionnal érkezik. A vállalaton belüli minőség-ellenőrzési eljárási szabályokat pedig felülvizsgáltuk.

Vélemény
Megkérdeztük dr. Mészner Zsófiát, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet igazgatóját, hogyan ítéli meg a történeteket.
- Szerencsétlen história, amelyben szerintem az a fő, hogy nem hallgatták el, hanem - vállalva az összes kínos következményt - előálltak vele a gyártók és forgalmazók. Korábban nemigen volt példa hasonlóan tisztességes hozzáállásra, bár lehetséges, hogy csak én nem tudtam róla. Az újraoltás egyébként semmilyen kockázattal nem jár még akkor sem, ha a gyerek előzőleg ép hatóanyagú oltóanyagot kapott, ugyanis az oltóanyagot nem lehet túladagolni. Azonban a helyi bőrreakciók előfordulási valószínűsége a hatásos oltások számával arányosan nőhet. Pluszterhelést csak az jelent, hogy ismét meg kell szúrni a csecsemőket.

Oltások agyhártyagyulladás ellen
A betegséget okozó Meningococcus kórokozónak tizenhárom alcsoportja ismeretes, de nálunk az "A", "B" és "C" típusnak van jelentősége. A betegség cseppfertőzés révén terjed, például akkor, ha ugyanazt a cumit egyik csecsemő szájából a másikéba teszik, vagy rossz szokás szerint az anya a szájába veszi a cumit, mielőtt a gyereknek adná, vagy ha a nagyobbak egymás poharából isznak. A kedvezőtlen, zsúfolt életkörülmények is szerepet játszanak a betegség terjedésében. A megbetegedés kockázatát növelő tényező, ha a gyerek már eleve influenzás, vagy más légúti betegsége is van. Előfordul az is, hogy tünetmentesen hordozza az orr-garatban. Ez csecsemők és kisgyermekek körében igen ritka, fiataloknál gyakoribb, felnőtteknél ismét ritkább. Az elmúlt téli szezonban nem volt Meningococcus okozta járvány az országban.
A forgalomban lévő oltóanyagok az "A" és "C" típus által okozott betegség ellen védenek. A "B" típus ellen nincs vakcina.
Az oltóanyagoknak két fajtája ismeretes aszerint, hogy az ellenanyagot milyen vivőanyaghoz kötik. Kétévesnél idősebbek számára biztonságosak és hatékonyak az "A" és "C" típus elleni úgynevezett poliszacharid vakcinák. Az ellenanyag az oltást követő tíz-tizennégy nap múlva jelenik meg a vérben. A védettség három évig tart, négyévesnél fiatalabb gyermekeknél azonban az ellenanyagszint gyorsan csökken, így a védettség csupán két évre szól. Az oltás árának ötven százalékát fizeti a társadalombiztosítás.
A másik oltástípus, a konjugált Meningococcus "C" vakcina két hónapos kortól bármely korosztálynak adható, a csecsemőket is beleértve, és hosszan tartó védettséget biztosít. Egyéves kor alatt három oltás szükséges, ekkor hetvenszázalékos a támogatás. Egy- és kétéves kor között ötvenszázalékos támogatással rendelhető, kétéves kor felett teljes árat fizetnek a szülők.

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék