Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Egy kis szuri nem a világ!

2008. január 29. | Frissítve: 2017. október 8.

Forrás: Kismama magazin

Miért is kapja a baba? Hogy egészséges maradjon ő is, és az ország is, ahol felnő. Az internetnek, az információ világméretű áramlásának korában azonban egyre több a szülők kérdése.

Egy kis szuri nem a világ!

A legtöbb oltást első életéveinkben kapjuk, főként a gyermekkori fertőző betegségek elkerülése érdekében. Az oltás a szervezet védekezőképességét hivatott fokozni. A tizennyolcadik század végén Jenner dolgozta ki a himlőoltás módszerét, 1874 áprilisában pedig kötelezővé tették a Német Birodalomban. Ezzel megkezdődött a mesterséges immunizálás története.
Az oltóanyagok működése, "hatásmechanizmusa" különböző. Passzív immunizálás esetén már megbetegedett, vagy a betegséggel közvetlenül veszélyeztetett ember kap más betegek (vagy állatok) immunrendszere által termelt ellenanyagot. A passzív oltás csak hetekre ad védelmet, mert a szervezet lebontja az ellenanyagot. Ilyen például a kullancscsípés esetén utólag adható oltóanyag.
Aktív immunizálásról akkor beszélünk, ha a betegség kórokozójának egy részét, vagy magát a legyengített, esetleg az elölt kórokozót viszik be a szervezetbe. Inaktivált kórokozót tartalmaz pl. a gyermekbénulás ellen oltás (a kiskanállal adott Sabin-csepp már a múlté), ami működésbe hozza a szervezet védekező rendszerét, orvosi szóhasználattal kiváltja az immunválaszt, és néhány hónaptól több évig terjedő védettséget ad. Az újraoltások vagy természetes fertőződések fokozzák a hatást - ezért kap a gyerek bizonyos oltásokból többször is élete során. Csecsemőkorban háromszor kombinált oltásként adják (együtt a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz oltásokkal és a Haemophilus influenzae B típusa ellen védő oltással)és 6 éves korban, ekkor a Haemophilus influenzae B nélkül.
Az oltás segítségével védekező rendszerünk "támadást" jelez, így szervezetünk megteszi a megfelelő óvintézkedéseket: ellenanyagot termel, és a memóriasejtek segítségével rögzíti is az eljárás módját. A legközelebbi valós fertőzés esetén azonnal megkezdődhet a védekezés, így a kórokozóknak nincs módjuk elszaporodni és tüneteket okozni.

Válaszra várva

A jelenlegi magyarországi rendszert világszerte irigylik az orvosok és járványügyi szakemberek, hiszen, ahogy ők fogalmaznak, nálunk "teljes az átoltottság". Olvasóink leveleiből azonban az derül ki, hogy - a vitathatatlan előnyökön túl - a szülők szinte semmit sem tudnak a gyerekeiknek beadott készítmény hatékonyságáról, a védettség időtartamáról, a lehetséges szövődményekről. Szinte mindenki úgy gondolja például, hogy az oltások életre szóló, tökéletes védelmet adnak az adott betegségekkel szemben.
Egyes vélemények szerint bizonyos oltásokat túl hamar kapnak meg a magyar kisbabák: az első hónapokban az anyától a magzati élet során kapott immunvédelem fölöslegessé teszi a korai oltásokat, és egyben csökkenti hatékonyságukat. Másrészt: egyes túl korán adott oltások épp addigra veszítik el hatásukat, amikor a legnagyobb szükség lenne a védettségre.
A korai oltás mellett az szól, hogy épp ebben a korban legveszélyesebb elkapni a gyermekbetegségeket, tehát minden eszközzel csökkenteni kell a fertőződés esélyét. Ráadásul: az első hónapokban a baba immunrendszere még fejletlen, ezért nem reagál hevesen az oltásra, ritkábban alakulnak ki szövődmények.

Mindenkinek tudnia kellene

Ha összeszámolom, hogy három fiam az elmúlt tizennégy évben hány különféle betegség ellen kapott oltást, igen magas szám a végeredmény. Mégsem tudom a választ a következő, szerintem alapvető kérdésekre:
  • Miért éppen most kapja az adott oltást, illetve miért és mikor kell megismételni?
  • Mit tartalmaz az oltóanyag?
  • Miért kap egyszerre többféle betegség ellen is oltást?
  • Milyen kockázatokról kell tudnom szülőként?
  • Pontosan milyen veszélyei vannak annak a betegségnek, ami ellen oltották?
  • Földünk mely országaiban és milyen arányban fordul elő ma ez a betegség?
  • Mennyi oltási szövődményről tudnak az elmúlt tíz évben?
  • Mennyi időre ad védettséget az oltás?
  • Milyen védettséget adna az átvészelt betegség?
  • Az elmúlt években hány korábban oltott személy betegedett meg a védettség megszűnése után?
  • Remélem, a jövő útja az, hogy minden család tájékoztató füzetet kap az oltásokról már a gyerek születése után a szülészeten. Így van ideje tájékozódni és további kérdéseket feltenni, ha felmerülnek ilyenek. Németországban, Svájcban (és nyilván sok más fejlett országban) ez a szokás. Ezek az országok nem dicsekedhetnek akkora "átoltottság"" aránnyal, mint mi, és minden évben számos gyerek átesik a kanyarón, rubeolán, szamárköhögésen. Nemrégiben kanyarójárvány indult el Romániából, ami átterjedt Németországra és Olaszországra is. A járvány mértéke és a halálozások miatt mind Romániában, mind Németországban szigorítottak az oltási renden: pénzbüntetéssel és az óvodába járás korlátozásával.

    Gyakorlat a nagyvilágban

    Teljes oltási kötelezettség csak egyes volt szocialista országokban létezik. Ha a gyerek nem kapja meg az oltást, ez pénzbüntetést, börtönbüntetést, illetve a gyerekek állami gondozásba vételét vonhatja maga után. Az Egyesült Államokban meglehetősen sok az ajánlott oltás, de a magas "átoltottságot" nem a szülők büntetésének kilátásba helyezésével érik el, hanem "teljes körű tájékoztatással", vagyis a médiában megjelentetett információtömeggel.
    Ugyan mindenütt jelzik, hogy vannak bizonyos kockázati tényezők, de emellett bemutatják azokat a betegségeket, amelyeket oltással meg lehetne előzni. Külön hangsúlyozzák az állampolgári felelősséget, amivel jobban meg lehet fogni egy átlag amerikait, mint ha húsz év börtönnel fenyegetnék. Ugyanakkor számos oktatási intézmény csak abban az esetben veszi fel a gyereket, ha megkapta az ajánlott oltásokat. Így ugyan nem kötelezőek az oltások, de ebben az esetben nem járhat a gyerek iskolába.
    Dél-Európa egyes államaiban, Ausztriában, Franciaországban és a Benelux államokban van néhány különösen ajánlott oltás (általában a diftéria, a tetanusz és a gyermekbénulás elleni). Ha ezeket nem kapja meg a gyerek, ezekben az országokban is eltilthatják bizonyos közösségek (állami iskola, óvoda) látogatásától, de alapítványi intézményekbe járhat. A legtöbb államban nincs oltási kötelezettség, a szülő maga dönti el, hogy elfogadja-e az ajánlásokat, és maga felelős az - esetenként súlyos - következményekért is.
    Az oltási rend is meglehetősen eltérő. A legtöbb országban nincs BCG-oltás, újszülöttkorban semmiféle vakcinát nem alkalmaznak, az első kombinált oltás a második, harmadik hónapban történik, de a szülő is dönthet úgy, hogy később induljon az oltási program. Van olyan ország, ahol oltások nélkül is ugyanolyan szintre csökkent egyes fertőző betegségek előfordulási aránya, mint a szomszédos államban, ahol oltottak. A probléma nagyon összetett, az ok-okozati összefüggések néha követhetetlenek, a kutatások eredményei sokszor ellentmondásosak.

    Hatások, mellékhatások

    Természetes igény, hogy az oltás veszélyessége a megelőzendő betegséghez képest elenyésző legyen. Az oltás nem ártalmatlan beavatkozás, oltási reakciók, szövődmények jöhetnek létre, és úgynevezett oltási balesetek következhetnek be. Az oltási reakciók ha megjelennek, akkor helyi bőrpír, duzzanat, rossz közérzet léphet fel. Ezek ártalmatlan kísérő tünetek, nem kell velük orvoshoz fordulni. Az oltási szövődményeket és baleseteket viszont jelenteni kell az oltást elrendelő hatóságnak, nálunk az ÁNTSZ-nek. A beteget természetesen kezelik, és a tapasztalatok alapján megfontolják a következő oltások beadását.
    Oltási szövődményként kialakulhat vészes allergiás reakció, amit az oltás hatóanyaga vagy éppen az oltóanyagban lévő adalékanyagok okoznak, illetve súlyos helyi gyulladás, keringési zavar. Jó lenne, ha a szülők ismernék a szövődmények tüneteit, hiszen csak ez esetben ismerik fel a bajt, és viszik vissza a gyereket az orvoshoz. Az éles, fejhangú sírás és a hirtelen aluszékonyság nem minden szülőben kelt aggodalmat, hiszen az oltással járó fájdalommal magyarázzák, illetve a nyugtatós lázcsillapító hatásának tulajdonítják, pedig ezek a tünetek az agyvelő érintettségére utalhatnak.
    Oltási balesetről akkor beszélünk, ha az oltóanyag hibás (mérgező vagy éppen "túl jó állapotban lévő", virulens kórokozókat tartalmaz), vagy ha a beadás módja, esetleg az adag nem megfelelő, és ez egészségkárosodást okoz. Ilyesmire természetesen egyre ritkábban kerül sor, mégsem árt, ha a szülők tisztában vannak a tényekkel. Magyarországon az oltóanyagok ellenőrzése szigorúbb, mint Európában általában.

    Oltásokra szükség van!

    Egyes oltások időzítésén - de nem a beadás tényén! - változtatni kellene, és fognak is, mint ahogy az orvostudomány egyéb területein is tapasztalhatunk fejlődést az újabb és újabb kutatási eredmények ismeretében. Nem gondolom, hogy a társadalom egésze érett lenne nálunk arra, hogy eldöntse, melyik oltást adassa be. Ugyanakkor félő, hogy abban az esetben, ha a kötelező védőoltásokat nagy számban nem kapnák meg a gyerekek, ismét nagy járványok lennének, mint régen.
    Kanyaró, rubeola, mumpsz ellen semmiféle orvossággal nem rendelkezünk, ezeket ugyanis vírusok okozzák. A rubeola ugyan ártalmatlan gyermekbetegség, de ha várandós anya kapja el, gyereke vak, süket, szívbeteg lehet.
    Néhány éve Ukrajnában volt diftériajárvány, Romániában, Németországban, Olaszországban pedig kanyarójárvány, súlyos esetekkel, ez is hozzátartozik a korrekt tájékoztatáshoz.

    Oltás tizenöt hónaposoknak és 11 éveseknek

    Az oltás elnevezése (MMR) azoknak a betegségeknek a kezdőbetűiből áll össze, amelyek ellen az oltóanyag véd: kanyaró-rubeola-mumpsz, azaz morbilli-rubeola-parotitis.
    A kanyaró súlyos, kellemetlen tünetekkel és gyakori szövődményekkel járó kiütéses, vírusos fertőző megbetegedés. Szövődményei: tüdőgyulladás, középfülgyulladás, valamint agyvelőgyulladás. Különösen csecsemőkorban súlyos lefolyású, korábban a kanyaróban meghaltak harmada csecsemő volt. A fejlődő országokban napjainkban is öt-tíz százalékos a halálozási arány.
    A rubeola szintén vírus okozta kiütéses fertőző megbetegedés, gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jóindulatú. Az oltás célja a fogamzóképes nők védelme, ugyanis a fertőzés a terhesség első hónapjában 50, a másodikban 25, a harmadikban 9 százalékos valószínűséggel okozhat magzati ártalmat.
    A mumpsz vagy járványos fültőmirigylob jellegzetes tünete az egy vagy kétoldali fültőmirigy-duzzanat. Az esetek tíz százalékában agyhártyagyulladás tünetei is jelentkezhetnek. Jóindulatú, magától gyógyuló betegség. Felnőtt férfiaknál gyakran heregyulladás követheti a mumpszot, de serdülőkor előtt igen ritkán fordul elő.
    Az oltóanyag élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Egyadagos kiszerelésben kerül forgalomba. Tizenegy éves korban újra oltják a gyerekeket, mivel a védettség csökken.
    Az MMR-oltás után 7-21 nappal láz, kiütés, hurutos tünetek, átmeneti nyirokcsomó-duzzanat jelentkezhet. A tünetek három-négy nap alatt megszűnnek.

    Oltások agyhártyagyulladás ellen

    A meningococcus baktériumok okozta gennyes agyhártyagyulladás és vérmérgezés rendkívül gyors lefolyású betegségek. A betegség számos esetben ma is halállal végződik.
    Magyarországon a baktérium "B" és "C" törzse okoz megbetegedést, évente 40-50 esetet jelentenek.
    A leginkább veszélyeztetett korcsoportok az 1 évesnél fiatalabb csecsemők, az 1-5 év közötti gyermekek, illetve a serdülők és a fiatal felnőttek.
    A betegséget okozó Meningococcus kórokozónak tizenhárom alcsoportja ismeretes. Nálunk 2015-ben a jelentett esetek háromnegyedét, illetve a halállal végződő esetek 67%-át a meningococcus B típusa okozta, 2015-ben minden negyedik beteg belehalt a fertőzésbe. Az esetek 17%-ában menigococcus C okozza a megbetegedést.
    A meningococcus B ellen Európában már két oltóanyagot is törzskönyveztek. Az Egyesült Királyságban és Írországban a vakcina már a nemzeti oltási rend része. Olaszországban, ahol a kormányzat kampányt indított a védőoltásokkal szembeni hamis állítások ellen, szintén napirenden van a vakcina kötelezővé tétele. Ausztria több tartományában állami támogatás jár a védőoltáshoz.
    Magyarországon nem tartozik a kötelező oltások sorába, bár szakmai vélemények alapján a vakcina nálunk is könnyedén beilleszthető lenne a kötelező oltások közé.
    2014 óta itthon is lehet kérni a meningococcus B baktériumtörzsre oltást, erre azonban semmilyen állami támogatás nem jár, így az oltás összege elérheti a 120 ezer forintot is. 2017 január elsejétől ingyenessé vált a meningococcus C elleni oltás a két év alatti gyermekek számára.
    A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség két formában jelentkezhet: az egyik az agyhártyagyulladás, a másik pedig a vérmérgezés. A vérmérgezés órák alatt kialakulhat és gyorsan halálhoz vezethet. A betegeknek azonnal antibiotikumot adnak, a vizsgálatukat és a kezelésüket kórházban végzik. A beteg közvetlen környezete antibiotikus védelemben részesül.
    A meningocossus elleni védőoltást 2-3 hónapos korban meg lehet kezdeni. Az oltások akár egyszerre, akár más kötelező védőoltással együtt is beadhatók. Ismételni kb. ötévente szokás, de olyankor érdemes, amikor a gyermek új közösségbe kerül vagy közösséget vált.

    Új oltások válhatnak kötelezővé

    Régóta napirenden van, hogy a bárányhimlő, a a rotavírus, a meningococcus B és a hepatitisz A elleni oltásokat kötelezővé tegyék, egyelőre azonban ez várat magára.

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék