Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Egy kis balesetPoci meséje

Szerző: Gyarmati Viktória

2012. április 14.

Forrás: babaszoba.hu

Hétvégi mesénkben Poci biciklizik a gyönyörű napsütésben. Azonban a kerékpár néha túl gyorsan gurul...

Egy nyári délutánon az aranyló napsugár a parkba csalogatta a környék összes gyerekét. A gyerekzsivaj betöltötte a kis teret. A kislányok és kisfiúk hintáztak és homokoztak. Ám akadt, akinek szaladgálni vagy biciklizni volt kedve. Poci épp új biciklijét próbálgatta a parkban.
- Óvatos legyél! - figyelmeztette Anya kisfiát.
- Rendben! - hangzott a válasz.
Poci egykettőre úgy belejött a biciklizésbe, hogy száguldott, akár a szél.
- Lassabban! Lassabban! - kiabált Anya.
Pocit azonban egy cseppet sem érdekelték Anya szavai. Ügyesnek és magabiztosnak gondolta magát.
- Anya! Nézd, milyen gyors vagyok! - kiabálta, miközben ide-oda kanyargott a bicikliző gyerekek között.
Egyszer csak egy lejtős járdaszakaszra gurult az új bringa. Poci nagyon élvezte a sebességet.
A járdán Sári és Zsófi tologatták a babakocsit.
- Ó, jaj! Nem tudok megállni! - gondolta Poci, és ijedtében becsukta a szemét.
A bicikli továbbszáguldott, egyenesen Sári felé. Poci a biciklijével fellökte a kislányt, és végül mindketten a földön találták magukat. Sári sírva szaladt anyukájához, mert nagyon fájt a keze. Poci anyukája is szaladt a földön fekvő kisfiához.
- Mutasd, hol fáj? - kérdezte Anya aggódva.
- Az orrom - mutatta Poci vérző nóziját. Anya egy papír zsebkendővel óvatosan megtörölgette a sebet.
- Katonadolog! - vigasztalta kisfiát Anya, amikor látta, hogy nem komoly a baj.
- Nagyon fáj! - hüppögött Poci.
- Gyere gyorsan, nézzük meg, mi történt Sárával! - szólt Anya. Ám Sáráék már nem voltak sehol.
- Sárának a keze horzsolódott le, és hazamentek - mondta Zsófi anyukája.
Anya odahajolt kisfiához: - Ne sírj! Szerencsére nem nagy a baj, de biciklizés közben nagyon kell figyelni másokra. Csak olyan gyorsan szabad menni, hogy mindig meg tudj állni.
Poci keservesen sírni kezdett. - Nagyon sajnálom. Jaj, most haragszik rám Sára!
A szőke hajú kisfiú vigasztalhatatlanul sírt.
- Gyere, menjünk haza! - mondta Anya, és egész úton vigasztalgatta kisfiát.
Poci nagyon szomorú volt délután. Egykedvűen ült a játékosláda mellett, amikor felnyílt a láda teteje, és előbújt Hipp és Hopp, a két manó.
- Hát te miért lógatod az orrod? - kérdezték a kisfiú felé fordulva.
Poci bánatosan mesélte el, hogy mi történ a parkban.
- Látogasd meg Sárát, és kérj bocsánatot! - javasolták a manók.
Poci a konyhába szaladt.
- Anya, Sárának adhatom a csokim, amit a nagymamitól kaptam?
- Hát persze. A tiéd. Te döntöd el, mit csinálsz vele - válaszolt Anya.
- Vigyük el Sárának, hogy megbocsásson nekem! - mondta Poci.
Anya előhozott a kincsesdobozából egy piros szalagot. Masnit kötöttek a "bocsánatkérő ajándékra", és elindultak Sáráék háza felé. Becsöngettek. Sára édesanyja nyitott ajtót.
- Ezt Sárának hoztuk. Remélem, nem fáj nagyon a keze - szólt Anya.
- Bocsánatot kérek. Nagyon-nagyon sajnálom! - mondta halkan Poci, és tiszta szívből úgy is gondolta.
- Nincs semmi baj! - hangzott a válasz.
A horzsolások szép lassan begyógyultak. Poci ezen túl óvatosabban biciklizett, és figyelt, hogy ne okozzon többé balesetet.

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék