Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Csontosodási zavarok gyermekkorban

Szerző: Szatmári Zoltán

2008. december 25. | Frissítve: 2016. január 24.

Forrás: HáziPatika.com

A csontosodási zavarok hátteréről, okairól kérdeztük a Heim Pál Gyermekkórház szakorvosát, Dr. Füle Istvánt. Érdemes odafigyelni a gyermekek testi fejlődésére.

Hogyan lehetne osztályozni a csontosodási zavarokat?

Dr. Füle István

A csontosodási zavarokat többféle szempont szerint lehet felosztani. Az egyik ilyen osztályozási lehetőség, hogy szerzett vagy öröklött a betegség, de előfordulhat kevert típus is.

A szerzett csontosodási zavar oka lehet a vitaminhiány, és csontosodási szempontból legfontosabb a D vitamin hiánya. De az is előfordulhat, hogy a csont normális fejlődését biztosító hormon nem termelődik a szervezetben. Okként szerepelhet az is, hogy a csont építőkövének számító kalcium valamilyen okból - pl. felszívódási zavar - nem jut be megfelelő mennyiségben a szervezetbe, vagy a bejutott mennyiség a felhasználás előtt kiürül, ez vesebetegségben fordulhat elő. Csontsérülés után is előfordulhat növekedési zavar. Az öröklött csontosodási zavar oka lehet egyrészt a csont növekedési részének a betegsége, másrészt a csont normális összetételének genetikai károsodása.

Hogyan jellemezné a traumás okokra visszavezethető csontosodási zavarokat?
Minden csontnak van egy speciális része, amelyből növekszik, és ha ez a rész megsérül, akkor bizonyos mértékű növekedési zavar maradhat vissza. Ilyen zavar lehet többek között a tengelyeltérés, a hossznövekedésben történő elmaradás, az idő előtti növekedési zóna lezáródás.

Ezeknél a törés típusoknál rendkívül fontos a milliméter pontos helyreigazítás, adott esetben műtétileg. A növekedési zóna sérülése a baleset pillanatában még nem derül ki, hosszú távon jönnek elő a problémák, és különböző fokozatai lehetnek, ezért azoknál a sérüléstípusoknál, ahol elvileg növekedési zavarra lehet számítani, nem elég néhány hétig, illetve hónapig az utánkövetés, hanem néha a növekedési szakasz lezártáig is figyelemmel kell kísérni a pácienst.

És mit értünk anyagcserezavarokra visszavezethető csontosodási zavarokon?
Ezeknek az a jellemzője, hogy nem csak egy csontot érintenek, hanem gyakorlatilag mindegyiket vagy legalább is a csontok többségét.
Ilyenkor a csontokban azok a részek, amelyek a növekedésért felelősek, nem úgy működnek, ahogy élettanilag kellene. Itt nem sérülésről van szó, hanem arról, hogy a normális működéshez szükséges anyagok nem állnak rendelkezésre. Ide tartozik a már korábban említett D-vitamin és kalcium hiány is.

Mi lehet ebben az esetben a teendő?
Ha az építőkövek hiányoznak, akkor azt pótolni kell, el kell érni, hogy rendelkezésre álljon a szervezetben. A tejtermékek fontossága köztudott, azonban az már nem olyan széles körben ismert, hogy a szénsavas, citromsavas üdítők a kalciumot megkötik, lehetetlenné téve a szervezetbe való bejutását.

Mondana pár szót az örökletes formáról?
Más az eset az örökletes okokra visszavezethető csontosodási zavarokkal, amelyeknek genetikai hátterük van. Ezeket gyógyszeresen csekély mértékben karban lehet tartani, de a genetikai hibát nem lehet meg nem történtté tenni. Sokszor már méhen belül megtörténnek a sorozatos törések. Sajnos az is előfordulhat, hogy a kisbabának már attól eltörik a csontja, ha megfordítják a pelenkázón.

Csontosodási zavarok gyermekkorban

Hogyan jöhet rá a szülő, hogy gyermeke törékeny csontozatú, illetve a csontfejlődésével valami nincs rendben?
Az első gyanús jel, ha a gyereknek többször törik a csontja, mint más hasonló korú társainak. Nem az számít, hogy pl. kosárlabdázás közben eltörik az ujja - az megeshet bárkivel -, hanem ha sorozatban törnek a hosszú csöves csontjai, pl. a combcsont, lábszárcsont. Ez a jelenség már kora gyermekkortól megfigyelhető, amikor lábra áll a gyermek.
A törékeny csontnak egyébként sok oka lehet. A csontnak van egy struktúrája, amelyben vannak szerves és szervetlen anyagok. A kettő aránya és normális szerkezeti felépítése biztosítja az "üzemképességet". Ha az anyagminőség nem megfelelő, akkor a csont törékeny lesz.

A Scheuermann-betegség sokakat érintő csontosodási zavar. Mikor jelentkezhet?
A Scheuermann-féle betegség serdülőkorban jelentkező átmeneti csontosodási zavar, amelynek következtében a csigolyaszerkezet meggyengül. Mind a lányokat, mind a fiúkat egyformán sújtja, de a betegséget 10-15 éves kor előtt ritkán lehet kimutatni. Viszonylag gyakran fordul elő, a serdülők mintegy 10 százaléka érintett a betegségben. Az keltheti fel a gyanút, ha a gyermek háta görbe, ez azonban nem azt jelenti, hogy a gyermeknek Scheuermann betegsége van.

A csigolyáknak is van egy olyan része, amelyből maga a csigolya növekszik. Ha ennek a zónának a működése nem megfelelő, akkor jönnek létre az ún. jellegzetes ék alakú csigolyák. Itt nem csak az a probléma, hogy a csont nem jól fejlődik, hanem az is, hogy felborul a csontváz szerkezetének a statikája, megnövelve ezzel a hátizmok terhelését.

Minél hamarabb felismerjük a betegséget, és orvoshoz fordulunk, annál jobb eredménye lehet a kezelésnek. A Scheuermann-féle betegség hosszan tartó, krónikus kezelést igényel, amely gyógytornával kezdődik, második fázisát pedig különböző rögzítő eszközök (pl. fűző) segítik.

Van megfelelő számú szakember a gyermekellátásban?
Kizárólag gyermekortopéd orvos kb. 16 fő, ebből operatőr 10 fő alatt. Általában úgy van megoldva, hogy az ortopédek vegyesen látnak el felnőtt és gyerek eseteket.

Kapcsolódó cikkeink:
  • Az utolsó porcikáig - Csontfejlődés és ízületeink kialakulása részletesen
  • Csontfejlődés
  • Ha törik, ha ropog
  • Napfényvitamin-kisokos
  • A csontépítő kalcium
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék