Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Babák válságban

Szerző: Sződy Judit pszichológus

2010. augusztus 9. | Frissítve: 2016. január 20.

Forrás: Kismama magazin

Újra bepisil, újra cumiból akar inni, agresszív, a fejét veri a falba, folyamatosan nyafog, hisztizik, nem alszik jól, nem mer egyedül elaludni, szenvedélyesen szopja az ujját, rágja a körmét, retteg az idegenektől... segítsünk neki!

Babák válságban

A szorongás fenti tünetei közül egyik-másik a legtöbb gyereknél előfordul átmenetileg, aztán ahogy jött, úgy el is múlik, talán azért, mert magától megszűnik az ok, a gyerek érettebb lett, "kinőtte" a problémát, vagy mert a szülők ösztönösen tudják, hogyan kell támogatni a lelki békéjéből kibillent gyereket. Ám van, amikor nem múlik a baj, és komoly nyomozás szükséges ahhoz, hogy megtudjuk, mi zavarta meg a kicsi biztonságérzetét. Íme néhány példa és jó tanács.

Szeszélyes felnőttek

Ahhoz, hogy kisbabánk biztonságban érezze magát, tiszta, egyértelmű és következetes jelzésekre van szüksége: így tanulja meg lassan, mikor mire számíthat. Ha az őt körülvevő felnőttek kiszámíthatatlanok, szeszélyesek, elveszti a talajt a lába alól. Ha anya egyszer mézesmázos, máskor megközelíthetetlen, szinte észre sem veszi síró kisbabáját, majd egyszer csak elárasztja az érzelmeivel, akkor is, amikor a baba inkább egyedül játszana vagy pihenne, a gyerek teljesen összezavarodik.

Ha apa vagy a nagytesó tréfából megijeszti, vagy olyan vadul játszik vele, hogy az már nem vicces, hanem inkább félelmetes, a pici minden bizalma elvész. Sőt, egy idő múlva sajnos az önbizalma is: hiszen számára a felnőtt - akármilyen is - maga az isten: "ha így bánik velem, biztosan megérdemlem!" Ennek legelkeserítőbb hozadéka, hogy éppen attól tart a kicsi, aki megnyugtathatná.

Így segíts! Gondolkodj el azon, mit élhet át a kisbaba ebben a helyzetben, nézd az ő szemével. Ha tudod magadról, hogy mindig is szeszélyes természetű voltál, próbálj úrrá lenni magadon, és a baba szükségleteit vedd figyelembe. Várd el ezt a kicsit körülvevő többi felnőttől is. Ha feszült, fenyegető élethelyzetben vagy, vagy nagyon sok teher nyomja a válladat, ezért ragadnak el az érzelmeid, kérj segítséget, hiszen az egész családnak fontos, hogy jobban érezd magad!

Betegség, kórház

Nagyon nagy teher a kisgyerek számára, ha rendszeresen fájdalmat él át, vagy betegsége korlátozza a megszokott mindennapi életében. Ha ezenfelül fájdalmas, kellemetlen vizsgálatokat kell átvészelnie, kórházba kerül, és a szüleit is nélkülöznie kell, ez komoly támadás az eddig kialakult biztonságérzet ellen. Így segíts: Beszéld meg gyerekorvosoddal, hogyan csillapíthatnád a kicsi fájdalmát, hogyan javíthatnád a közérzetét. Maradj mellette, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legyen vele apa vagy más, akit nagyon szeret.

Ne hagyd magad lerázni: a vizsgálatok, beavatkozások túlnyomó részénél a szülő részvétele többet segít, mint zavar. Mindig mondd el a picinek röviden, hogy mi fog vele történni. Ha te magad is pánikba esel a helyzettől, a gyerek még nehezebben viseli a megpróbáltatásokat. Ez esetben jobb, ha a nagyi vagy a párod fel tud váltani a nehezebb pillanatokban. Gyógyulás után még hetekig tarthat, mire lelkileg feldolgozza a történteket, lehet, hogy annyi testközelséget, törődést igényel, mint babakorában. Legyetek türelmesek, próbáljátok megadni neki, amit szeretne.

Ovi, bölcsi, bébiszitter

Akármennyire is igényli a gyerektársaságot, akármilyen kedves is a bébiszitter vagy a gondozónő, ez azon a tényen, hogy a napjai egy részét már nem anya mellett tölti, nem változtat. Eddig kiszámítható volt minden, tudta, anya, apa hogyan reagál bizonyos dolgokra, és hogyan tud megnyugvásra lelni, ha zaklatott. Az új helyzetben új biztonságot kell szereznie úgy, hogy az eddigi biztos pont, az anyameleg nincs kéznél. A felnőttet is megviseli a munkahelyváltozás, a költözés vagy egy új társaságba való bekerülés, neki is idő kell, hogy megbarátkozzon a helyzettel.

Eresszetek le! Próbálj meg lelkileg fölkészülni a változásra, hiszen ha a kicsi azt érzi, hogy kétségbe vagy esve, ahányszor másra hagyod, az ő lába alól is kicsúszik a talaj. Amikor együtt vagytok, eresszetek le, csináljatok valami olyasmit, amit mindketten élveztek! Játszhattok ovist pici babákkal, bábokkal, ha a gyerek is élvezi. Te csak kezdeményezz, a tartalmát adja meg ő! Egy-két hónapig is eltarthat, míg elfogadja a helyzetet, legyetek türelemmel, ne add fel a munkádat, vagy ne válts ovit, bölcsit, bébiszittert az első megingásra, csak akkor, ha számodra elfogadhatatlan a gondozó vagy a gyerekvigyázó viselkedése, szemlélete.

Testvér születik

Bár a legtöbb gyerek számára egy idő múlva fantasztikus dolog, hogy van testvére, az elején mindenképp megingatja biztonságát, hiszen komoly változásokkal jár a baba érkezése. Fizikailag is kevesebbet törődnek vele, új, eddig ismeretlen helyzetek adódnak, még a napirendje is felborul. Eddig, ha bánata volt, anya rögtön meg tudta nyugtatni, de most mindig a picivel foglalkozik. Nem vigasztalja, hogy később majd jobb lesz...

Türelem! Először is kérj segítséget a nagyitól vagy mástól a háztartási munkákhoz vagy ahhoz, hogy néha a két gyerekkel külön-külön is tudj időt tölteni. Lehet, hogy a nagy újra kisbabás szokásokat vesz fel, újra pelust kér, vagy cumizni akar. Engedd meg neki, adj néhány hónapot, hogy magára találjon.

Mamapótlók elvesztése

Előfordulhat, hogy hirtelen meg kell válnia a gyereknek valamitől, ami eddig a biztonságérzetének fontos része volt. Ez lehet a szopizás, a kedvenc cumi, a játszórongyika, az alvóállat vagy az ujjszopás. Legtöbbször a kedvenc tárgy elvesztése okozza a gondot, de van, amikor a szülők döntik el, hogy nem használhatja tovább a megnyugvásnak ezt a módszerét, "mert már nagy".

Vissza az egész! Ha nemrég vettétek el tőle a cumit, rongyit, macit, vagy tiltottátok meg az ujjszopást, vissza az egész. Már hallom is a kórust: "ez következetlenség!" Nem baj. Mindannyian követünk el hibát, örüljünk, ha helyre tudjuk hozni! Ezekhez az önnyugtató tárgyakhoz komolyan kötődik a gyerek, ezért akkor, ha egyszer odaadtuk neki, ne mi döntsük el, hogy mikor nincs rá szüksége. Ha muszáj abbahagyni a szoptatást (akár pusztán azért is, mert már nem akarsz tovább szoptatni), akkor engedjétek, hogy minél többször bújhasson hozzátok a kicsi. Ha az elvesztett átmeneti tárgy helyett nem fogad el újat, akkor is ez a teendő. Fogadjátok el, hogy ez számára komoly veszteség.

A Kismama magazint keresd az újságosnál, vagy fizess rá elő!

Kapcsolódó cikkeink:
  • Miért depressziósak a gyerekek?
  • Féltékeny fiókák
  • Egy hároméves ovikezdő kislány gondolatai
  • Beszoktatás: a mami tényleg visszajön!
  • Tippek testvérféltékenység ellen
  • Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

    Legjobb cikkeink a témában

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék