Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Az anyai stressz és a magzat

Szerző: Sződy Judit

2011. július 17. | Frissítve: 2016. június 28.

Forrás: MTI- babaszoba.hu

A várandós anya stressze hatással lehet a méhben fejlődő magzatra, és hosszan tartó következményekre is számíthatunk - idézte német kutatók megállapítását a BBC hírportálja.

Az anyai stressz és a magzat

A kutatók a stresszhormonok egyik receptorának biológiai változását tapasztalták magzatoknál, amikor az anya erős stressznek volt kitéve, például egy erőszakos partner miatt. Ez a változás elvezethet ahhoz, hogy a gyerek a későbbiekben túl érzékenyen reagál az őt érő stresszre.

A bántalmazás genetikai változást okoz!

A Translational Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett eredményeket egy kis volumenű tanulmányra alapozták, melybe 25 nőt, valamint jelenleg tíz és tizenkilenc év közötti gyerekeiket vonták be. A kutatók hangsúlyozták, hogy a vizsgálatba bevont nők olyan extrém erőszaknak voltak kitéve, amilyen ritkán ér állapotos nőket.
A vizsgálat során elemezték az anyák és gyerekeik génjeit, összehasonlították azok metilációs mintázatát (a DNS-molekulát körülvevő kisebb metilcsoportok elhelyezkedését), és úgy találták, hogy a gyerekek egy részénél megváltozott a glükokortikoid elnevezésű receptorhoz tartozó gén működése. Ez a receptor segít abban, hogy a szervezet megfelelő módon válaszoljon a stresszhatásokra. A tapasztalt génváltozás tipikusan a méhen belüli fejlődés idején történhet meg.
A glükokortikoid receptor metilációjának ilyen jellegű megváltozása érzékenyebbé teszi az egyént a stresszre, ami azt jelenti, hogy mentálisan és hormonálisan is gyorsabban reagál a hatásra, ezáltal hajlik az impulzív, meggondolatlan viselkedésre.
"Úgy tűnik, hogy azok a babák, akik olyan jeleket kaptak mamájuktól, hogy veszélyes világba születnek, gyorsabban reagálnak. Kisebb a stresszre vonatkozó tűréshatáruk, és érzékenyebbnek látszanak rá" magyarázta Thomas Elbert kutatásvezető, a Konstanzi Egyetem munkatársa.
Babaszoba: Az agyfejlődés a születéssel nem ér véget. A legtovább fejlődő agyterület a prefrontális kéreg, melynek szintén nagy szerepe van a stresszhelyzetre való reagálásunk alakulásában. Mivel ez a terület sokáig képlékeny, sajnos a negatív hatások is hosszú ideig képesek befolyásolni.
A méhen kívüli, csecsemőkori stresszhatások hasonló eredményhez vezetnek, mint a magzati korban átélt ártalmak: ha a baba születése után éli meg azt, hogy a világ veszélyes és kiszámíthatatlan, ugyanúgy érzékenyebb lesz a stresszhatásokra, mint azok, akik magzati korukban szenvedtek ettől. A magányosan sírni hagyott vagy kiszámíthatatlan felnőttek közt élő baba agyát rendszeresen elárasztó kortizol hatására később olyan helyzeteket is félelmetesnek, megalázónak ítél majd meg, amelyek az átlagember számára nem jelentenek veszélyt.
Ezek a túlérzékeny, sértődős, sokszor agresszív emberek nehezen tudnak beilleszkedni, párt találni, tartós párkapcsolatot létrehozni és a saját gyerekeikkel jó viszonyt kialakítani. A korai stressz hatását tehát több generáció nyögi! Olvass erről bővebben A szükséges szeretet című könyvben!
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék