Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Az antibiotikum-kérdés

2008. január 28. | Frissítve: 2015. november 24.

Forrás: Kismama magazin

Sok szülő csak akkor elégedett, ha recepttel a kezében távozik a rendelőből, mások éppen az ellenkezőjét értékelik: szeretnék gyereküket antibiotikumok nélkül fölnevelni.

Vajon melyik a helyes út? Az antibiotikumok előtti világban sok gyereket vitt el baktérium okozta tüdőgyulladás, vérmérgezés, agyhártyagyulladás, és akik meggyógyultak, nemritkán maradandó károsodással, halláscsökkenéssel, értelmi fogyatékosan élték le életüket. Az antibiotikumok felfedezése és nagy tömegben való előállításuk módjának kidolgozása tíz évvel hosszabbította meg az átlagéletkort. Ám ha visszaélünk ezzel a csodával, eljöhet az "antibiotikumok utáni világ", amelyben a létező gyógyszerek már nem hatnak az ellenállóvá vált kórokozókra, és az orvosok újra tehetetlenül állnak majd a kis betegek ágya mellett.

Gombák csatasorban

A természetben gombák termelnek antibiotikumokat - nem véletlenül. A talajt behálózó gombák többsége (mint a penicilium notatum, vagyis a penészgomba) a talajbaktériumokkal verseng ugyanazért az élőhelyért, táplálékért. Hogy több területet tudjon elfoglalni, kifejlesztett egy anyagot, ami elpusztítja a baktériumokat. Az emberiséget egy véletlen - egy laboratóriumi edényke megpenészedett tartalmának vizsgálata - segítette hozzá a jelenség felfedezéshez.

Egyre több gombát tanulmányoznak világszerte, mind több mesterséges antibiotikumot állítanak elő: a kutatás gőzerővel folyik. De miért is van szükségünk többféle antibiotikumra? Mert a baktériumok egy részére a régen bevált gyógyszerek ma már nem hatnak. A kórokozók "megtalálják" a méreg ellenszerét, és ellenállóvá (rezisztenssé) válnak.

A történet mindig úgy kezdődik, hogy egy véletlen genetikai baleset (mutáció) eredményeképp megszületik egy olyan baktérium, amely ellenáll az antibiotikumnak (például olyan fehérjét termel, amely tönkreteszi az antibiotikum kémiai szerkezetét). Ha a beteg gyógyszert kap, az adott antibiotikumra érzékeny baktériumok elpusztulnak, de az ellenálló kórokozó nem, sőt rohamosan szaporodni kezd a felszabadult területen. A legközelebbi megbetegedésnél már hiába kapja a beteg az előző antibiotikumot, ez hatástalan lesz az ellenálló törzsre. Új szer után kell nézni - csak ki ne fogyjunk belőle!

Hogyan kerüljük el a bajt?

Érdekes eredményt hozott az a kutatás, amely az ellenálló baktériumok elszaporodásának kockázati tényezőit vizsgálta. Kiderült, hogy azok a gyerekek a leginkább veszélyeztetettek, akik minden betegségükkel eljutnak az orvoshoz. Sajnos az orvosok egy része nem tudja, vagy nem is akarja elkülöníteni a baktérium okozta betegségeket a vírusfertőzésektől. Vajon miért nem? Egyrészt azért, mert néhány tünet nagyon hasonló: a torokgyulladást okozó vírusfertőzések összekeverhetők a bakteriális torokgyulladással, a nátha az arcüreggyulladással, a hörghurut a bakteriális tüdőgyulladással.

Alapos vizsgálattal, kikérdezéssel és megfelelő módszerekkel jól elkülöníthető a kétféle kórokozó. Ám sok szülő csak akkor érzi gyerekét biztonságban, ha "jó erős antibiotikumot" írnak fel neki. Az orvosok viszont az elégedett paciensekből élnek, nem beszélve a gyógyszergyárakról, amelyek gazdasági célja a minél nagyobb gyógyszerforgalom. Az orvos tehát nincs könnyű helyzetben, ha nem akarja elveszíteni a betegét.

Gyógyító idő

A vírusfertőzésekre nagyon jó gyógyhatású szer áll a szülők rendelkezésére: ez a türelem. Más dolgunk nincs, mint a gyerek közérzetét javítani kellemes körülmények megteremtésével, babusgatással és a zavaró tünetek (orrfolyás, szájszárazság, fülfájás) enyhítésével - ezekre jól beválnak az ősi praktikák, borogatások, illóolajak, melegítőpárnák, pakolások. Az amúgy egészséges szervezet leküzdi a vírust. Ám nem ritka, hogy a második lázas nap után a szülő nem bírja tovább, antibiotikumot kér - és itt a bizonyíték: a gyerek másnapra jobban lesz. Ilyen esetekben hihetetlennek tűnik, hogy a kicsi gyógyszer nélkül is éppen ennyi idő múlva jött volna rendbe - a gyógyulást az antibiotikumnak tulajdonítják.

Jó baktériumok

A baktériumok túlnyomó többsége hasznos - míg a vírusok egytől egyig károsak.

Az emberi test jó részén jelen vannak a baktériumok: segítik az emésztést, korlátozzák a számunkra veszélyes baktériumokat, kordában tartják a gombák szaporodását. Sajnos manapság már ezeket a jó baktériumokat is nyakra-főre pusztítjuk (például antibiotikumokkal, antibakteriális szappanokkal, kozmetikumokkal), és csodálkozunk, amikor a hiányukból fakadó betegségek elérnek bennünket. Az ipar persze erre is tud gyógyírt: élőflórás tejtermékekkel, gombaölő szerekkel árasztja el a piacot. A baktériumok pusztításáért megfizetünk.

Vírus ellen nem jó!

A vírusos betegségek többségét szervezetünk saját erői győzik le, ebben egy hangyányi segítséget sem jelentenek az antibiotikumok. Ha vírusos betegségek ellen is ezt szedjük, a szervezetünk még nagyobb bajba kerül, mint ha hagytuk volna magától meggyógyulni, mert:
  • a hasznos baktériumok egy része elpusztul, ez emésztési zavarokhoz vezethet
  • élőhely szabadul fel káros baktériumfajták számára
  • a velünk élő baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben
  • a neki kedvező területeken (bőr, hüvely, pelenkával fedett terület, szájüreg) átveszik az uralmat a gombák.
  • Láz és bágyadtság

    Felmérések szerint száz lázas gyerek közül tíznek baktérium okozza a betegségét, mégis legalább hatvan kap antibiotikumot.

    Nem a szülő dolga, hogy megállapítsa, mi a gyerek baja, de a következő tények segítenek belenyugodni, abba, hogy antibiotikum-recept nélkül hagytuk el a rendelőt:
  • Ha a gyerek egy-két nap lázas állapot után jól van, játékos és van étvágya, szinte biztos, hogy vírusfertőzésen esett át.
  • A baktériummal fertőzött gyerek nagyon betegnek tűnik. Ha a láz csillapodása után sem lesz jobb a közérzete, valószínűleg baktérium támadta meg.


  • Mindenképpen vigyük orvoshoz: szükség lehet antibiotikumra. Az antibiotikum életet menthet!

    Az antibiotikum-kérdés

    Teszttel biztosra mennénk

    Azt, hogy vírus vagy baktérium okozza a betegséget, ma már percek alatt megállapíthatja a háziorvos - ha rendelkezik a megfelelő eszközökkel. Dr. Korausz Etelka (ide portré) gyermekgyógyász azon kevesek közé tartozik, akik jelentős összeget áldoztak e célra. A megvásárolt CRP-készülék és a strepteszt-készlet (streptococcus-gyorsteszt) segíti abban, hogy betegei kizárólag akkor kapjanak antibiotikumot, amikor muszáj.

    A CRP-készülék segítségével azt az anyagot (a C-reaktív proteint) tudjuk kimutatni pár csepp vérből, ami bakteriális fertőzés során termelődik jelentős mennyiségben a szervezetben. Egy apró szúrás az ujjbegyen, és néhány perc múlva megtudjuk, vírus vagy baktérium áll a betegség hátterében. A teszt a láz kitörése után egy nappal adja a legbiztosabb eredményt. Akár húgyúti, akár légúti fertőzés után kutatunk, ez a vizsgálat közel százszázalékos biztonsággal használható. A strepteszt abban segít, hogy a garatváladékból percek alatt kimutassuk, sterptococcus baktérium okozta-e a fertőzést. Mivel torokgyulladásra kizárólag ebben az esetben kell antibiotikumot adni, ez a módszer is sok beteget megóvhat a fölösleges gyógyszerfogyasztástól.

    A CRP-készülék nagyjából 170 000 forintjába kerül az orvosnak, és folyamatosan meg kell vásárolnia hozzá a vizsgálathoz szükséges anyagot, így egy CRP-vizsgálat költsége mintegy 800 forint. Egy strepteszt 1000 forint. Az orvos nem háríthatja át a betegre a diagnózis költségeit. Eldöntheti: kigazdálkodja saját kereteiből, vagy továbbra is a kevésbé biztos tünetek alapján dönt a gyógyszerezésről. Az országban talán 40-50 CRP-készülék található háziorvosi rendelőkben, a strepteszt használata sem általános.

    A fölöslegesen felírt antibiotikumok viszont - a betegre gyakorolt káros hatásukon kívül - a pénztárcánkat is megvámolják, hiszen a társadalombiztosítás a mi adónkból támogatja a gyógyszerek fogyasztói árát. Dr. Mészner Zsófia gyermekgyógyász-infektológus, az Országos Gyermekegészségügyi Központ igazgatója így vélekedik a helyzetről: Szakmai szemmel igen hasznosnak találnám a két szóban forgó teszt minél szélesebb körben való elterjesztését a házi gyermekorvosok (és a háziorvosok) körében. Jelenleg a háziorvos "magánügye", hogy alkalmaz-e ilyen diagnosztikus vizsgálatokat, vagy nem, ennek eredményemképpen kevesen teszik. Érdemes lenne megtalálni a módját, hogyan ösztönözhetők a kollegák ennek használatára.

    Célzott, szakszerű kezelés

    Ha fertőzés éri szervezetünket, az immunrendszer védekezni kezd, ellenanyagot (antitesteket) termel, csökkenti a gyulladást. Az antibiotikumok segítik ezt a folyamatot, elpusztítják a kórokozó baktériumokat, illetve megakadályozzák szaporodásukat. Vírusos megbetegedésre hatástalan ez a gyógyszertípus, legfeljebb a bakteriális felülfertőződés gátolható meg. Egyes betegségek esetén (skarlát, a torok sztreptokokkuszos fertőzése, baktérium okozta tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, vérmérgezés), a súlyosabb következmények megelőzése céljából feltétlenül indokolt az antibiotikumos kezelés. Középfülgyulladást baktérium és vírus egyaránt okozhat.

    Ha a fül-orr-gégész a dobhártya mögött gennyet lát, és a szokásos házi módszerek (fül melegítése) nem használnak, antibiotikumot ír fel a kis betegnek. Hólyaghurut, húgyúti fertőzés esetén a kórokozó baktérium fajtája egyértelműen meghatározható, így pontosan megválasztható a hatásos antibiotikumfajta. Egyes antibiotikumok a bélben élő hasznos baktériumokat is elpusztítják, ez okozhatja a mellékhatásként fellépő hasmenést.

    A túl gyakori antibiotikum-szedés következtében a baktériumok ellenállóvá válhatnak, ezért mindig csak indokolt esetben, az orvos rendelése szerint alkalmazzuk ezeket a gyógyszereket. Tartsuk be az előírt mennyiséget és a kúra időtartamát! Nem szabad abbahagyni a gyógyszer szedését, ha a gyerek kicsit jobban lesz. Ekkor élnek még kórokozók, és ismét gyorsan szaporodni kezdenek, a gyerek pedig visszaesik.

    Baktérium vagy vírus?

    A különféle fertőzések nyolcvan-kilencven százalékát vírusok okozzák, ezekre ritka kivételektől eltekintve nincs orvosság, aggódnunk mégsem kell, a kisgyerek szervezete néhány nap alatt úgyis leküzdi a betegséget. Ha a fertőzést baktériumok okozzák, antibiotikumot kaphat a kis beteg. A gyakorlatban sajnos nem mindig egyértelmű a tünetek alapján, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésről van-e szó, ezért túlzott elővigyázatosságból sokszor feleslegesen írnak fel gyógyszert. Bizonyos betegségek, például gennyes fülgyulladás, tüdőgyulladás, tüszős mandulagyulladás, skarlát esetén fontos, hogy időben kezdjük meg a hatékony kezelést.

    Igaz ugyan, hogy ezekkel a betegségekkel is több-kevesebb sikerrel megbirkózik a gyerek szervezete, de a szövődmények veszélyesek lehetnek. Torokgyulladásnál néha előfordul, hogy a tünetek nem elég egyértelműek. Ma már egyszerű vérvizsgálati módszerrel, a CRP-teszttel néhány perc alatt meggyőződhet róla a gyerekorvos, hogy bakteriális fertőzésről van-e szó. A CRP (C-reaktív protein) speciális fehérje, mely már néhány órával a bakteriális fertőzés után egyre nagyobb mennyiségben termelődik a beteg szervezetében.

    A vizsgálathoz az ujjbegyből vett egyetlen csepp vér elegendő, ezt elemzi a készülék. Az érték változásából következtetni lehet a választott gyógyszer hatékonyságára, illetve a gyógyulás folyamatára is - ilyenkor már nem emelkedő, hanem csökkenő értékeket kapunk. A CRP-vizsgálatnak az egyszerű, háziorvosi rendelőben is kivitelezhető változata hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél még nem alkalmazható. A címben feltett kérdésre persze hagyományos vérvizsgálat segítségével is választ kaphatunk.

    Ez azonban hosszadalmasabb, a helyi orvosi rendelőben rendszerint nem bonyolítható le, és nagyobb mennyiségű vér szükséges hozzá. A CRP-vizsgálat hátránya, hogy különleges készülék szükséges hozzá, használata még nem terjedt el, lényegében a gyermekorvos "extra szolgáltatása", amit a társadalombiztosítás sem térít.
    Szaktanácsadó: Dr. Korausz Etelka gyermekgyógyász

    Ritkán van szükség rá

    Antibiotikumnak azokat a vegyületeket nevezzük, melyeket baktériumok által okozott betegségek ellen fejlesztettek ki. A fertőzéseknek csupán egy részét okozzák ilyen kórokozók, többségükért inkább vírusok, kisebb százalékban gombák, élősködők felelősek. A mindennapi fertőző betegségek nyolcvan-kilencven százaléka vírusos eredetű. Ebben az esetben felesleges és káros az antibiotikumos kezelés. Léteznek olyan betegségek is, amikor a gyerekorvos mindenképpen felírja e gyógyszercsoport valamelyik képviselőjét: tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, gennyes fülgyulladás, tüszős mandula és skarlát esetén.

    Az egyszerű náthát egyértelműen vírusok okozzák. Az esetleges szövődmény lehet bakteriális, de megelőzésként nem érdemes erre antibiotikumot szedni. Nem biztos ugyanis, hogy a választott gyógyszer valóban hatásos a szóban forgó baktérium ellen, a széles spektrumú antibiotikumot pedig, ami a baktériumok többsége ellen hatékony, csak igen indokolt esetben szabad adni, mert súlyos mellékhatásai vannak: kiirtja a normális száj- és bélflórát, ezáltal elősegíti a gombás megbetegedések kialakulását, csökkenti a védekezőképességet, gyakran hasmenést okoz.

    A nátha szövődményei megfelelő tüneti kezelés mellett (orrszívás porszívóra illeszthető speciális eszközzel, orrcsepp, váladékoldó gyógyszer) igen ritkán jelentkeznek. Megelőző antibiotikus kezelésre csak bizonyos fajtájú szívfejlődési rendellenességgel született gyerekeknél van szükség műtéti beavatkozások előtt, vagy akkor, ha a gyerek olyan húgyúti anatómiai eltérésben szenved, ami kedvez a visszatérő gyulladásoknak. Skarlátjárvány esetén ma már nem indokolt a beteg tünetmentes családtagjainak vagy óvodástársainak megelőző kezelése.
    (Szaktanácsadó: Dr. Korausz Etelka gyermekgyógyász)

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék