Kisgyerek

Amitől minden szülő fél

Magyarországon évente tizenöt kisbaba veszíti életét bölcsőhalál miatt. Mivel ma sem tudjuk még pontosan, mi okozza, a megelőzés lehetőségeit is legfeljebb találgathatjuk.
2009. Január 11.

Bölcsőhalál: nem tudjuk, miért, de a hanyatt fekvés segít!

Állítás: A hason fekvő csecsemő jórészt azt a levegőt lélegzi be, amit előtte kifújt, ennek pedig alacsonyabb az oxigénszintje. Azért ajánlott hanyatt és oldalt fekve altatni a csecsemőket, mert így könnyebben jutnak friss levegőhöz.

Tény: A nagy “hanyatt fektetős” kampányoknak sok országban valóban mérhető eredményük lett, ami azt bizonyítja, hogy érdemes megfontolni ezt a tanácsot. Még akkor is, ha ez a póz sem jelent tökéletes védelmet. Ráadásul sok kisbaba – különösen ha hasfájós – nem szeret így aludni. Valószínű, hogy nem önmagában a fekvési póz, inkább az egyéni érzékenység a felelős a bölcsőhalálért. A kutatók azt feltételezik, hogy a veszélyeztetett kisbabák agytörzse fejletlenebb.

Ez a terület felelős a szén-dioxid érzékelésért. Az egészséges csecsemő pózt vált vagy felébred, ha nem jut elég oxigénhez, ám bármilyen enyhe agytörzsi rendellenesség elég lehet ahhoz, hogy túlságosan mélyen aludjon a baba, és ne változtasson testhelyzetet.

Ezt ajánljuk: Az biztos, hogy az édesanyával együtt alvó kicsi szopizás után oldalt fekve marad, vagy a hátára gördül. Ameddig csak lehet, próbáljon így aludni gyerekével. Pár hónap múlva a kisbaba úgyis megtanul forogni, erőszakkal se lehet olyan pózba kényszeríteni, amely kényelmetlen számára. Ha ragaszkodik a hason fekvéshez, nem érdemes újra és újra visszaforgatni, inkább gondoskodjunk arról, hogy alapos böfizés után feküdjön le, és jól szellőző, kemény matracon (amelybe nem süppedhet bele az arca), párna nélkül aludjon.

Veszélyes lehet a túl meleg!

Állítás: A túlmelegedés néhány kisgyereknél zavart okozhat a légzőközpontban, ezért gyakoribb a bölcsőhalál a téli hónapokban, amikor a szülők jó alaposan befűtenek otthon.

Tény: A 20 fokos szobahőmérséklet ideális, de nem ez okozza a legtöbb gondot. Sokkal veszélyesebb a túl sok ágynemű, a túl sok ruha, amibe a gyereket burkolják a gondos szülők. Pedig annak, aki időre született, nincs szüksége több ruhára, mint az alváshoz készülő felnőtteknek, ráadásul hamarabb megizzadnak. A szüleivel együtt alvó babának még kevesebb ruha kell, mert édesanyja melegíti.

Ezt ajánljuk: Soha ne takarja be a csecsemő fejét, az öt napnál idősebb kisbabára a lakásban ne adjon sapkát! Gyakran ellenőrizze a kicsi hőmérsékletét, de csak a nyakánál. Ha ott nedves, izzadt, akkor túl melege van, és le kell róla venni egy réteg ruhát. Soha ne a kisbaba végtagjait vegye alapul – ezek általában hűvösek, mert a csecsemőnek még éretlen a hőszabályozása.

Az biztos, hogy a születéskor kapott antitestek a csecsemők nyolc-tíz hetes korára kiürülnek. Épp erre az időszakra tehető a bölcsőhalálesetek első hulláma. Ez egybeesik azzal az idővel, amikor a légzést elkezdi “felülvezérelni” az agykéreg. Jól értékelhető jele ennek, hogy a gyermekek ebben az időben kezdenek játszani a hangjukkal; “beosztják a levegőt”, hogy hangot adjanak ki.

A gyerek helye a kiságyban van?

Állítás: A közös ágynál nincs veszélyesebb hely a kisbaba számára. Előfordulhat, hogy a csecsemő beszorul az ágy matraca és fejtámlája közé, legurulhat az ágyról, hason fekve belefúrja a fejét a puha matracba, megfullad a takaró alatt, esetleg valamelyik szülő ráfekszik. A gyerek helye a kiságyban van, mert számára ez a legbiztonságosabb hely.

Tény: A beszorulás, leesés, takaró alatt megfulladás esetében a halál oka ismert, tehát ezek az esetek nem nevezhetők hirtelen bölcsőhalálnak. A közös ágy valóban veszélyforrás lehet, de ha betartunk néhány alapvető szabályt, akkor a tények azt bizonyítják, hogy a szülővel egy ágyban alvó gyerekek a bölcsőhalál szempontjából éppen hogy kevésbé veszélyeztetettek, mint akiknek külön szobájuk van!

Az újabb kutatások szerint az anya egyfajta élő légzésfigyelőként működik, teste és légzése tökéletes összhangban van a kicsiével. Az anya állandó testközelsége éberebb állapotban tartja a babát, serkenti és szabályozza életműködéseit, nem engedi olyan mély álomba merülni, tehát kisebb a veszélye, hogy “elfelejt” levegőt venni! Ha napközben is gyakran van az anya testén, a kockázat még kisebb, hiszen így anya és gyereke teljes összhangba kerülnek.

A koraszülöttek a légzésleállás szempontjából sokkal veszélyeztetettebbek – még éretlen az agytörzsi légzőközpont. Ha koraszülötteket az inkubátorban olyan vízágyra fektetnek, melyet percenként tizenhatszor, azaz a felnőtt átlagos légzésritmusában megmozdítanak, akkor statisztikailag értékelhető módon ritkul a légzésleállás. Ha a vízágy mozgása nem pontosan percenként tizenhat, hanem hol több, hol kevesebb – tehát még jobban hasonlít a légzésre a mozgás, akkor a légzésleállás még ritkábbá válik.

Olyan statisztikai adat is van, melynek alapján rizikótényezőnek tekintik a szülői ágyban alvást – hozzáteszik, ez akkor veszélyesebb, ha rosszak a szociális körülmények, ha alkoholisták és/vagy dohányoznak, illetve drogfogyasztók a szülők.

Ezt ajánljuk: Aludjanak együtt nyugodtan a családi ágyban, ha ehhez van kedvük. A keretes írásunkban felsorolt biztonsági szabályokat azonban vegyék figyelembe! A tízévesnél fiatalabb testvér még nem tudja alvás közben ellenőrzése alatt tartani a mozgását, ezért őt vagy külön ágyba, vagy földre tett matracra, vagy apa térfelére tereljük, ha ragaszkodik a szülői ágyhoz.

Az együtt alvás szabályai:

  • Az ágy legyen nagyméretű (legalább 180 x 200 centis), hogy mindenkinek jusson elég tér.
  • Az ágyon legyen védőkorlát, vagy toljuk egészen a falhoz.
  • A korlát és matrac között ne legyen rés, ahová a baba besüllyedhetne.
  • Ne aludjanak együtt, ha az anya alkohol, nyugtató vagy drog hatása alatt áll, esetleg a végkimerülés határán van.
  • Ne aludjon együtt a gyerekkel, ha erősen túlsúlyos.
  • Ne viseljen hosszú, lógó ékszereket, a hálóruháján ne legyenek hosszú zsinórok.
  • Vagy takaró nélkül, vagy hálózsákban aludjon a baba, ideális a képünkön látható fazon, amely Hollandiában a legelterjedtebb, ahol emellett az együtt alvás is dívik, a bölcsőhalál aránya pedig Európában az egyik legalacsonyabb.
  • Ha az egyik szülő is dohányzik, ne aludjon együtt a babával. A bőréből kipárolgó anyagok is árthatnak a kicsinek.
  • Veszélyes dohányfüst!

    Állítás: Ha az anya dohányzik a terhesség alatt és a baba születése után, 30 százalékkal növeli a bölcsőhalál kockázatát. Egyes felmérések szerint az áldozatok 90 százalékának dohányzott az édesanyja!

    Tény: A nagy rizikónak több oka van. A magzat “passzív dohányzása” bizonyítottan csökkenti az újszülött születési súlyát, a rossz vérkeringésű méhlepény miatt gyakoribb a koraszülés is, ez mind kockázati tényező a bölcsőhalál szempontjából. De a dohányfüst később is rontja a csecsemők ébredési reakcióját, fejlődési ütemét, ezért káros, ha az anya csak a terhesség idejére hagy fel a dohányzással.

    Még az erkélyen, kertben elszívott pár szál cigiről is koromszemcsék, rákkeltő részecskék milliói kerülnek át az anya ruhájára és a baba tüdejébe, akit így még jobban fenyegetnek a légzőszervi megbetegedések, a visszatérő fülfájdalom, az asztmarohamok, súlya az átlagosnál kisebb, fejlődése pedig lassúbb lesz.

    Ezt ajánljuk: érdemes már akkor letenni a cigarettát, amikor gyereket tervez, próbálja meg ugyanerre rábeszélni a párját is, ha dohányzik. Ha már megszületett a kicsi, akkor is van értelme a leszokásnak! (Ehhez a Kismamanoteszben talál segítséget.)

    Talán fertőzések is felelősek

    Állítás: Egy új tanulmány szerint a bölcsőhalált halt csecsemők 90 százaléka fertőzött volt a Helicobacter Pylori vagy E. Coli baktériummal. A fertőzés nyállal terjed, valószínű, hogy a cumit megnyaló vagy a csecsemőt csókolgató felnőtt ragasztja rá a kicsire a kórt.

    Tény: Az anyaméhben kapott antitestek nyolc-tíz hetes korig megvédik az újszülöttet a fertőzések zömétől. Nem is fordul elő bölcsőhalál ebben az életkorban, bár ez több tényező együttes hatásának köszönhető. Ám azt még a kutatók sem tudják, hogy ezek a baktériumok hogyan okozhatták a látszólag egészséges babák halálát.

    Elképzelhető, hogy nincs közvetlen összefüggés, és a baktériumok nagy száma egyszerűen arra utal, hogy a szoba, ahol aludtak, túl meleg vagy szellőzetlen volt. Van olyan feltételezés is, hogy a halál beállta után szaporodtak el nagyobb mennyiségben, illetve, hogy esetleg eleve jobbak számukra a körülmények a hirtelen halált haló csecsemők szervezetében.

    Ezt ajánljuk: A felnőttek nyála többféle fertőzést terjeszthet. A szoptatás ebből a szempontból is védelmet jelent – a “családi baktériumok” ellen termelődő, az anyatejben található immunerősítő anyagok a továbbiakban is védik a babát a fertőzésektől.

    A légzésfigyelő nem életbiztosítás

    Állítás: A gyermekágyba helyezett légzésfigyelő húsz másodperces jelzésleállás után hangosan riaszt. Bizonyos esetekben már ez is elegendő ahhoz, hogy a csecsemő felriadjon, sírni kezdjen, ezzel automatikusan elindul a légzése.

    Tény: A készülék önmagában nem életbiztosítás, hiszen a légzéskimaradást nem akadályozza meg, és ha súlyos a baj, akkor a csecsemő nem ébred fel magától, szükség lesz az újraélesztésre. A vészhelyzetre azonban kétségtelenül felhívja a szülők figyelmét. Ilyenkor mindössze négy percük van, utána bekövetkezik az agyhalál. Előfordul hamis jelzés is, hiszen a kisbabák mocorognak álmukban, lecsúsznak a készülékről, amely azonnal ébreszti az egész családot. Ha a szerkezet kikapcsolása nélkül vesszük ki a babát az ágyból, akkor is riaszt.

    Ezt ajánljuk: Jól gondolja át, valóban szüksége van-e a gépre, beszélje meg a gyermekorvossal, hogy veszélyeztetett-e valamilyen szempontból a baba. Ha a készülék vásárlása mellett dönt, csak olyan helyen vegye meg, ahol megtanítják az újraélesztés alapfogásaira is, mert a gép használata többet ér, ha elsajátítja ezt a technikát.

    Bölcsőhalál – tények dióhéjban

    “Mikor pedig felkeltem, hogy megszoptassam az én gyermekem, ímé megholt” (Biblia, Királyok Könyve 3,19) – ez a bölcsőhalál legrégebbi leírása. A hirtelen csecsemőhalál (angolul Sudden Infant Death Syndrome, azaz SIDS) a mai napig titkokkal övezett tragédia, mert a halál okát még a boncolás után sem tudják megmondani az orvosok.

    A látszólag egészséges csecsemő elalszik, és többé nem ébred fel. Valószínű, hogy nem egyetlen ok, hanem több tényező együttes jelenléte miatt torkollnak tragédiába az esetek. Felmerült genetikai tényezők szerepe is, vannak, akik a levegő negatív iontartalmának csökkenését is említik az okok közt, s egészen biztosan szerepet játszik a légzőközpont fejlődési zavara.

    Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a jelenség ritkasága miatt gyakran ellentmondóak a statisztikák, illetve két népcsoport összehasonlítása is nehézkes, mert olyan sokat számítanak a népcsoportok közötti genetikai, életmódbeli és kulturális különbségek. Lehetséges az is, hogy az anya terhesség alatti omega-3 zsírsavbevitele is fontos tényező a magzat központi idegrendszerének érése szempontjából.

    Mi az, amit biztosan tudunk?

  • Több fiút érint, mint lányt.
  • A veszély egyéves korig fennáll, de az esetek 95 százaléka féléves kor előtt következik be.
  • Gyakoribb télen, mint nyáron.
  • Az áldozatok 80 százalékát hason fekve találták.
  • Bölcsőhalál – Kockázati tényezők

    Veszélyeztetett az egyévesnél fiatalabb gyerek, ha…

  • koraszülött;
  • édesanyja húszévesnél fiatalabb;
  • első gyerek;
  • cumisüvegből eszik;
  • volt olyan testvére, aki bölcsőhalált halt (ez öt-tízszeresére emeli a kockázatot!);
  • bármely szülője dohányzik (ez háromszorosára növeli a kockázatot!);
  • az édesanya kábítószert fogyasztott vagy dohányzott a terhesség alatt;
  • a család szegénységben él.
  • Amitől minden szülő fél

    Szakmai szempontból ellenőrizte dr. Büki György gyermekideggyógyász>

    A megelőzésről itt olvashatsz további információkat

    Forrás: Kismama magazin