Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Álegészséges ételek a gyerekek étlapján

Szerző: W. Ungváry Renáta

2012. október 17.

Forrás: babaszoba.hu

A transzzsírsavak egészségkárosító hatásának gyanúja már évtizedekkel ezelőtt felmerült, de a kilencvenes évek óta már tudományos bizonyítékok sora támasztja alá. Vajon tisztában vagy azzal, mikor és mennyit teszel belőle a kosaradba?



Könnyen lehet, hogy unod már, annyiféle élelmiszertől kellene óvakodnod. Ám a helyzet sajnos az, hogy a tömeges, olcsó élelmiszergyártás, a hosszas tárolás, a készételek iránti óriási igény hozta magával a transzzsírsavak invázióját is. Miről is van szó? A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek, valamint kis mennyiségben akkor is, ha forró növényi olajban sütünk valamit. Az így előállított élelmiszerek tovább eltarthatók, nem avasodnak, ropogósabbra sülnek, jobban fagyaszthatók, szobahőmérsékleten szilárdabb állagúak. Vagyis felhasználásuk célja egyértelműen a fogyasztás növelése, hiszen látszólag jobb minőségű, tetszetősebb, "tökéletesebb", tovább elálló termék az eredmény. A baj csak az, hogy a transzzsírsavak egyértelműen, az elfogyasztott mennyiségtől függően jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, csökkentik a "jó" és növelik a "rossz" koleszterin szintjét, növelik a vérrögképződés kockázatát, érfalat károsító hatásuk miatt szerepet játszanak az érelmeszesedés kialakulásában is. Egyszóval minden okod megvan arra, hogy ne csak azokat a termékeket kerüld nagy ívben, amelyekben az egészségügyi határérték feletti mennyiségben fordulnak elő transzzsírsavak, hanem lehetőség szerint mindazokat, amelyekben kimutatható mennyiségben jelen vannak.

Nem elég a nagyító
Ahhoz, hogy az élelmiszerek transzzsírtartalmát megtudd, nem elég nagyítóval járni vásárolni és böngészni az összetevők egészen apró betűkkel nyomott listáját. Akkor ugyan gyanút foghatsz, ha a "hidrogénezett növényi zsír" kifejezéssel találkozol, de a mennyiséget csak közvetett módszerekkel derítheted ki. Például kinyomtatod és magaddal viszed az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2012. október 16-án frissített, a különféle élelmiszerek transzzsírsav-tartalmáról szóló listáját , és mielőtt a gyanús élelmiszercsoportokból megvásárolnál valamit, ellenőrzöd, hogy szerepel-e rajta, és ha igen, mekkora értékkel. Kicsit körülményes megoldás, az kétségtelen, de addig, amíg nálunk is sor kerül a például Dániában és New Yorkban foganatosított intézkedésekre, vagyis a transzzsírsavak használatának tiltására, illetve a felső határérték megadására, addig nem nagyon tehetsz okosabbat.

Milyen termékcsoportokat érint?
Hosszú és meglepően szerteágazó a sor: majonézek, salátaöntetek, jégkrémek, félkész- és készételek, konzervek, tejtermékek, húskészítmények, habporok, kávéfehérítők, instant tejes és ilyen-olyan ízű kávék, kakaós italporok, levesporok és az úgynevezett "kényelmi termékek", mint például ételízesítők, leveskockák, sajtos, vajas ízesítésű pattogatott kukorica, sós kekszek, csipszek, cukrászsütemények, a csokinak látszó anyaggal készülő édesipari termékek zöme, müzlik, müzliszeletek, gofrik, édes és sós kekszek, nápolyik, teasütemények, pékáruk, lisztkeverékek, egyes margarinok, gyorséttermi ételek, különös tekintettel a bő zsiradékban sütött ételekre. Ha szoktál ilyeneket vásárolni, enni, netán a gyereknek is naponta adsz belőle, tanulmányozd át alaposan a fenti listát, mielőtt folytatnád!

Mi a megoldás?
Először is tájékozódj a lista alapos áttanulmányozásával. Látni fogod, hogy szinte csupa nélkülözhető, egyéb szempontból sem éppen kívánatos élelmiszer szerepel benne. Kiemelnék néhányat, amit gyerekek, még kisgyerekek is gyakran kapnak jutalomfalat vagy egészséges desszert gyanánt: szaloncukrot például kilószámra szokás venni, pedig a legtöbb vizsgált termék transzzsírsav-tartalma kiemelkedően magas. De itt van még a sokak számára egészségesnek tűnő, amúgy émelyítően édes müzliszeletek csoportja, némelyik márka egészen megdöbbentő mennyiségű káros zsírt tartalmaz! Aztán itt van a húsvétkor, Mikuláskor kupacokban álló "figurás csoki", ezek többségének íze nem is emlékeztet az igazi csokira, de cukrot és káros transzzsírsavakat bőven tartalmaznak. Gondolj csak bele: minek adnál ki pénzt ilyesmire? Általában indokolt az óvatosság a népszerű, csokis bevonómasszával borított túródesszertekkel, gesztenyeudakkal, gesztenyegolyókkal és -szívekkel, sőt, néha még a zabpelyhes sütiben sem bízhatsz meg, hiszen a zabon kívül sajnos sok más felesleges, ám a terméket ínycsiklandóbbá tevő káros anyag kerül bele. A népszerű csokis mogyorókrémek ugyan a legújabb vizsgálatok szerint nem tartalmaznak transzzsírsavakat, de zsírt annál többet, mogyorót meg csak nyomokban. Készíts ilyet inkább otthon darált mogyoróból, jó minőségű olvasztott csokiból és kókuszzsírból! Ha belegondolunk, általában akkor jársz a legjobban, ha ezeknek az ételeknek a fogyasztását a minimumra korlátozod, de ha végül mégis a tányérra kerül, készítsd el te, ellenőrzött, egészséges alapanyagokból. Végeredményben nem fogsz többet fizetni érte!

A magyar élelmiszertörvény
Ha átolvasod a törvény szövegét, akkor kiderül, hogy lényegében szerepelnie kellene a termékek csomagolásán a transzzsírsav-tartalomnak, hiszen az egészségkárosító összetevőre a csomagolásnak fel kell hívnia a figyelmet. Ám ez pillanatnyilag nem valósul meg.

Akit részletesebben érdekel, itt olvashat még a témáról:
- Vizsgálati eredmények a transzszírsavak egészségkárosító hatásáról - Gyakori kérdések a transzzsírsavakról, az OÉTI válaszaival

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék