Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Agresszió és empátia

Szerző: Tauzin Tibor Miklós, pszichológus

2008. szeptember 6. | Frissítve: 2017. október 31.

Forrás: HáziPatika.com

Az agresszió megjelenése 18-21 hónapos korban sok szülőt megrémiszt, hiszen az addig tüneményes kisgyerek néha meglepő hirtelenséggel válik dühössé, amit olykor nem megfelelő módon fejez ki.

Tanuljuk meg kezelni az agressziót!

Ez természetes

Az ütések vagy egyes tárgyak eldobálása, a kortársak vagy a szülők felé mutatott erőszakosság azonban nem a gyermek gonoszságának jelei, hanem bontakozó éntudatának velejárói, melyeket meg kell tanítanunk szabályozni.

Az agresszió

Az agresszió az egyik legősibb viselkedésforma, ami már az egyszerűbb állatoknál is megjelenik. Fogalmához rengeteg igaz és téves hiedelem kapcsolódik, ezért érintőlegesen fontos tisztázni, ennek alapjait. Agressziónak tekinthető az olyan viselkedés, melynek célja egy személynek (olykor tárgynak) szándékosan kárt okozni. Ennek kiváltója lehet a harag érzése, vagy motiválhatja egy bizonyos cél elérésének vágya is. Közös bennük, hogy ezek többféleképp is kifejeződhetnek. Egyrészt szóban - mások megsértésével, csúfolódással -, másrészt cselekedetekben - sérülés vagy kár okozásával.

A harag megjelenése

A haragos kisgyermek első agresszív megnyilvánulásai 14 hónapos kor körül jelennek meg, és ezek gyakorisága 24 hónapos korig egyre növekszik. A 24 hónapos kor azonban több szempontból is változást hoz. Ekkortól kezdve a lányok nyílt erőszakos viselkedése ritkábbá válik, míg a fiúknál ettől a kortól kezdve csak kis mértékű gyakoribbá válás figyelhető meg. Ilyenkor, ha a szülő megtilt valamit vagy egy külső akadály teszi lehetetlenné egy cél elérést, a kisgyermeket könnyen elragadják még indulatai, vagyis agressziója a frusztráltság érzetének kifejezőjévé válik.
Ezek a dackorszak jellegzetes "hisztijei". Később - nagyjából 3 éves kortól - az agresszió mindkét nemnél egyre inkább csak szóban nyilvánul meg és a hisztisség is csökken. Ezen összetett változások mögött egyetlen közös ok húzódik meg. A gyermek kezdi önmagát egyre inkább, mint különálló, önálló igényekkel és vágyakkal rendelkező embert látni, és ezzel párhuzamosan felismerni, hogy más emberek vágyai elüthetnek az övéitől vagy akár keresztezhetik is azokat. Agressziója ebben a korban tehát még nem más, mint saját igényeinek legközvetlenebb kifejezése.

Hogyan kezeljük?

A legfontosabb kérdés, ami felmerül egy szülőben e téma kapcsán, hogy hogyan kezelje gyermeke erőszakos megnyilvánulásait. Ennek szerencsére sokféle módja van, ám a legfontosabb, hogy az ilyen módszerek mögött meghúzódó alapelveket megértsük, utána alkalmazásuk is kézenfekvő lesz, sőt magától jön. Fontos, hogy a gyermek agressziója nem a rossz szándékának kifejezője, hanem azért van, mert indulatait még nehezen tudja kordában tartani. Egy kisgyerek lehet feszült, mert valami nem sikerül neki, lehet mérges, ha elveszik a játékát, vagy haragos csak azért, hogy szülei figyelmét felhívja magára, de sosem rossz szándéktól vezérelve erőszakos.
A gyermeki gondolkodás még egocentrikus (vagyis csak a saját nézőpontját ismerő), éppen ezért a szülőnek kell empatikusnak lennie gyermekével. Sosem szabad a kisgyermek agressziójára agresszióval felelni, mert ebből a gyerek pont azt tanulja meg, hogy ez a dolgok helyes elintézési módja. A szülőknek ezen túlmenően törekedniük kell arra, hogy biztonságot nyújtó szeretetükkel olyan határokat szabjanak meg, melyek segítik, hogy gyermekük megküzdjön saját indulataival.

Más emberek nézőpontja

Ennek egyik módja az lehet, ha a szülő igyekszik megvilágítani azt, hogy a bántalmazott másik mit élhetett át. Ha például testvérek közt kerül sor verekedésre, fontos, hogy a szülő nyugodt maradjon. Ilyenkor hangsúlyozhatja, hogy az erőszakosan viselkedőnek milyen érzés lenne, ha vele bánnának hasonlóan. Empatikusan értelmezheti gyermeke indulatait, de közben szólnia kell arról, hogy az agresszió nem jó megoldás. Például: "tudom, hogy te is nagyon szereted azt a játékot, amivel a testvéred játszik, de most ő szeretne vele egy picit játszani. Ha azt szeretnéd, hogy odaadja neked, akkor szépen kérd meg őt, és biztosan engedi, hogy te is játssz vele."
Ugyanezen indulatok levezetését szolgálhatják a bábjátékok, ahol a gyermek különböző emberek szerepét veheti magára, akár a szülőét is. Érdekes módon sokat segíthetnek itt a mesék is, melyek történetei áttételesen a gyermekkori fantáziákról szólnak. A mese hősével való azonosulás, a feszültség megtapasztalása biztonságos környezetben, majd a probléma megoldásának átélése hozzásegítheti kis hallgatóit, hogy megbirkózzanak a nehéz érzéseikkel.

Fontos megbeszélni

Az agresszió tiltása önmagában tehát nem megoldás, meg kell beszélnünk gyermekünkkel, hogy mit nem szabad és miért nem. El kell mondanunk azt is, hogy mit tegyen az esetben, ha valamit szeretne elérni, és meg kell dicsérni, ha nem erőszakosan, hanem a másik embert nem károsító módon érte el célját.

Hozzászólások

A család kedvenc robotja (X)

Gyerekkoromban imádtam a Mikrobi című rajzfilmet. Mindig arról ábrándoztam, hogy milyen szuper lenne, ha Terka nénikénk helyett ránk is egy ilyen robot-dadus és tanár vigyázna.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék