Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A kisgyerek játékai

Szerző: Pusztai Éva

2003. január 29. | Frissítve: 2017. augusztus 14.

Forrás: HáziPatika.com

A szülők és a látogatóba érkező rokonok sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen játékot ajándékozzanak a kicsinek. A helyes döntéshez érdemes megismerni a kisgyermekek játszási szokásainak fejlődését.

A kisgyerek játékai

Az egy év körüli gyermeket már nem elégíti ki, ha egész nap csak az elkerített szobarészben vagy hempergőben játszhat. Elkezd ismerkedni a lakással, a bútorokkal, háztartási gépekkel, törékeny tárgyakkal és csupa olyasmit akar csinálni, ami számára veszélyes lehet, a családnak pedig kárt okozhat.
Ebben az életszakaszban minden családban meg kell válaszolni a fogas kérdést: miként védhetjük meg a gyereket a balesetektől anélkül, hogy ezzel túlságosan csorbítanánk felfedező kedvét. Ha a kisgyereknek külön szobája van, vagy egy elkerített biztonságos része a lakásban, akkor töltse a nap nagyobbik részét továbbra is ott, de a nap egy bizonyos szakában, amikor vigyázni tudunk minden lépésére, engedjük felfedezőútra. Ha ezt a korlátozást nem tartjuk be, pokollá válthat az életünk, a járni tudó gyerek ugyanis a felnőtt számára elképzelhetetlen ügyességgel leli fel az újabb és újabb veszélygócokat a lakásban.
Az elkerített szobarészben vagy a gyerekszobában ebben az életkorban elsősorban a megnövekedett mozgásigényt kielégítő játékokra van szükség. Sok gyerek kedvenc játéka a nagyméretű műanyag vagy fa teherautó, dömper, lábbal tolható egyéb jármű.
Mind nagyobb szerepet töltenek be az építőkockák, a rúdra fűzhető fakarikák, minden olyan eszköz, amelyet válogatni, újra meg újra csoportosítani lehet. A gyerek ugyanis most tanulja az összehasonlítást és a különbségtételt, és ezzel készül az új összefüggések, tárgyak konstruálására.
Másfél-kétéves kortól mind gyakrabban készít tornyot a különféle játékokból. Ilyenkor még az a legnagyobb élmény, amikor a torony felborul.
Néhány hónappal később azonban megérik az építésre, és az egymásra rakott elemeknek - általában utólag - valamilyen nevet ad. Később megfordul ez a folyamat, már előre kijelenti, hogy például vonatot épít. Ebben az életkorban a legfontosabbak a jó minőségű építőjátékok, de ügyeljünk arra, hogy ne legyenek túl aprók az egyes elemek, mert könnyen türelmét veszti a finom mozgásokra még nem elég érett gyerek.
Egy éves kor után érdemes az első könyvet a kezébe adni, mégpedig hajtogatható színes leporelló formájút. Kemény lapú képeskönyvet másfél-kétéves kor táján vásároljunk neki. A könyvek megjelenése egyben a mesélés kezdetét is jelenti. A kisgyerekek nagyon hamar megtanulják, hogy a leporelló lapjain látható képeket a szülő mindig ugyanazzal a rövid magyarázattal látja el. Ezt akár századszor is újra meg újra meghallgatják, és a legkisebb változtatás ellen is tiltakoznak.
A mesélést még évekig elkíséri ez a rituálé: a gyerek görcsösen ragaszkodik az eredeti verzióhoz. Ennek többek között az lehet a magyarázata, hogy a mindig azonos mederben csörgedező történet ismételten megerősíti a gyerek biztonságérzetét.
Az első mesekönyv kézbe adása jó alkalom arra, hogy elmondjuk a gyereknek a könyvvel nem bánhat olyan szabadon, mint a többi játékával. Nem dobálhatja, nem firkálhat bele, nem szedheti szét. A könyv, a gyerekkönyv is megőrzésre való, szellemi értéket tartalmazó tárgy. Ennek a korlátozásnak azonban csak akkor van értelme, ha a gyerek már elég fejlett az összefüggés megértéséhez, és a szülő kellő türelemmel és magyarázattal vezeti be az új szabályt.
Ha a gyerek mégis eltépi a könyvet, ragasszuk meg együtt, és ha úgy látjuk, hogy még nem érett meg erre a korlátozásra, akkor inkább térjünk vissza a strapabíróbb leporellókhoz.
Két-három éves korban már rendszeres elfoglaltság lehet a rajzolás. Lehetőleg nagy ív papírt és zsírkrétát adjunk a kezébe, először ugyanis lendületes firkálással kezdi, kezdetben a papíron látható alakzat túlzottan nem is érdekli a gyereket.
Ugyanebben az életkorban jelenik meg a felnőttes magatartások tudatos utánzása: a gyerek elkezd "takarítani", "szerelni". Ezekhez a szerepjátékokhoz még nincs szükség bonyolult eszközökre, a gyermeki fantázia még mindent helyettesít.
Egyre fontosabbak viszont a babák és plüssállatok, amelyekkel a mindennapi élet történéseit játssza újra. A szobatisztaságot tanuló gyerek többnyire a babáit is bilire ülteti, ha megrovást vagy büntetést kapott a szülőtől, akkor azt hamarosan továbbadja ezeknek a mind fontosabb játszótársaknak.
A szülőket általában megrémíti, ha azt látják, hogy a gyerek bántja megveri babáit, plüssállatait. Ez legtöbbször a gyermeki lélek egészséges elhárító akciója, így szabadul meg annak pszichés terhétől, amit ő kapott vagy amitől ő fél.
Felhasznált irodalom: Kálló Éva, Kenéz Márta, dr. Lőrinczy Erzsébet: A kisgyerekkor /1-3. év/ A képek a Brendon Babaáruház segítségével készültek.
100% boldogság - Bepahnten nyereményjáték

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék