Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A gyermeki gondolkodás sajátosságai

Szerző: Tauzin Tibor Miklós, pszichológus

2008. szeptember 16. | Frissítve: 2016. február 15.

Forrás: HáziPatika.com

A gyermekünkkel való törődés egyik kulcstényezője, ha megértjük viselkedésüket és az emögött húzódó, gyermekekre jellemző gondolkodási sajátosságokat. A gyermeki gondolkodás ugyanis számos tekintetben eltér a felnőttétől.

A gyermeki gondolkodás sajátosságai

Elménk fejlődése

A gyermeki érés sokszínű folyamat, biológiai, pszichológiai és társas vetületei egyaránt vannak. Ezek együttesen fontos szerepet játszanak az egyszerű mindennapokban, de természetszerűleg meghatározzák a fejlődés kis és nagy lépéseit is. A kisgyermekek gondolkodási és megismerési képességeinek alakulásában is szerepet kapnak, hiszen az idegrendszer érése - ami csak fiatal felnőtt korra fejeződik be - szabályos, jól meghatározható rendet követ, melynek genetikai alapjait a társas-pszichikus környezet is nagy mértékben befolyásolja.

Emlékezet

A gondolkodást lehetővé tevő egyik alapvető képességünk az emlékezet. Memóriája fejlődésével a csecsemő képessé válik arra, hogy a környezetében megjelenő dolgok mentális képét elraktározza, vagy összekapcsolja egymással.

Így a hét-kilenc hónapos gyermek, ha édesanyja kilép abból a szobából, ahol ő tartózkodik, már nem gondolja, hogy e számára oly fontos ember megszűnt. Ebben a korban a csecsemő nagyon intenzíven éli át az anyától való elszakadás miatti szorongást, az ún. szeparációs szorongást. Emlékezetének fejlődése azonban lehetővé teszi számára azt is, hogy ha édesanyja hangját hallja a szomszéd szobából, akkor megértse, hogy a hanghoz ugyanaz a személy kapcsolódik, aki nem tűnt el végleg, csupán átmenetileg nincs jelen. Az így kialakuló képek, másnéven reprezentációk, a gondolkodásbeli képességek motorjává válnak.

Valóság és képzelet

A mintha-játékok alapja is ez. Ennek során a kisgyermek úgy tesz, mintha egy tárgy más lenne, mint valójában. Felruházza azt bizonyos tulajdonságokkal, vagy kinevezi egy egészen más dolognak. Így lesz az egyszerű építőkockából repülő, vagy egy bábuból ember.

A játéknak ez a típusa a gyermek két és fél éves koráig fejlődik, amikorra már képes lesz önmagát is megszemélyesíteni bizonyos tárgyak segítségével. Ezt, a korábban már említett reprezentációk (mentális képek) teszik számára lehetővé, valamint az, hogy a gyermek egyre kevésbé tekinti egy dolog nevét, az adott dologhoz szervesen tartozónak. El tudja képzelni - és játékában megvalósítani - azt, hogy a tárgy és annak bizonyos tulajdonságai nem megváltoztathatatlanul rögzültek egymáshoz.

Érdekes módon ez a gondolkodási sajátosság ellenkező irányban még nem ennyire magabiztos. Ha nem a gyermek képzelőereje ruházza fel a tárgyat új tulajdonságokkal, hanem a tárgy változik meg látszólag, akkor a gyermek számára ez azt jelenti, hogy lényegét tekintve is átalakult. A tárgy külalakja, vagyis a látszat, ekkor még nagyon fontos, ezért például ha egy cicára titokban kutya álarcot tesznek, a három éves kutyáként kezeli majd az álarcos macskát. A külső benyomások megváltoztatják elvárásait az adott dologgal kapcsolatban.

Ennek magyarázatát az egocentrizmus fogalma adja. Az egocentrizmus nem önzést jelent, hanem annak képességét, hogy a gyermek más emberek vagy dolgok helyébe képzelje magát, és megértse azt, hogy nem az ő tudása és szempontjai az egyetlenek amik léteznek. A kisgyermek hosszú ideig tanulja és gyakorolja, hogy mások másként láthatnak vagy gondolhatnak dolgokat, mint ő, s a látszat nem minden. Ám amíg ezt teljes egészében nem képes megérteni, könnyen összekeveri saját szempontjait másokéval és gyakran hiszi, hogy világban tapasztalt változások forrása ő maga.

Okok és okozók

Az emlékezet fejlődésével és az egyes tulajdonságok közti kapcsolat megértésével a gyermek ahhoz is egyre közelebb kerül, hogy az ok-okozati összefüggéseket felfogja. Három éves korában már meg tudja különböztetni az okot az okozattól, de a köztük lévő összefüggés irányában még bizonytalan, magyarázataiban csak egy szempontot képes figyelembevenni.

Előfordulhat, hogy a következményt tekinti oknak, vagy eltéveszti a valós okot. Így sok esemény okaként önmagát határozza meg, vagy szándékkal és akarattal ruház fel élettelen dolgokat, hogy kielégítse magyarázat éhségét.

Végezetül

A kisgyermek gondolkodása tehát jól érezhetően elüt egy felnőtt gondolkodásától. Ennek felsorolt jellegzetességei mind olyanok, amik miatt gyermekünk másképp látja a világot, mint mi, ezért gyökeresen másként éli azt meg. Ha azonban ezt szülőként szem előtt tartjuk, az segítséget jelent kisgyermekünk kiegyensúlyozott gyermekkorának megteremtésében.

Kapcsolódó cikkeink:
  • Szeparációs szorongás: miért ilyen anyás?
  • Szó, szimbólum, érzelem, kommunikáció
  • A gyermekek tudatra ébredésének izgalmas útja
  • Hozzászólások

    A család kedvenc robotja (X)

    Gyerekkoromban imádtam a Mikrobi című rajzfilmet. Mindig arról ábrándoztam, hogy milyen szuper lenne, ha Terka nénikénk helyett ránk is egy ilyen robot-dadus és tanár vigyázna.

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék