Kisgyerek

6 szülő kellemetlen gyerekes sztorija

Olvasd el ezeket a kínos, és valahol vicces családi sztorikat, s majd megnyugszol: nem csak téged hoz néha igen zavarba ejtő helyzetbe a gyereked.
2017. Június 09.

Egy kisgyerekkel soha nem lehet unatkozni

Néhány szülő bevállalta, hogy megosztja a velük történt kínos szituációkat (amiket ők is és a gyerekeik is túléltek). Íme!

“Egyszer a gyerekem berohant a fürdőszobába. Néhány perc múlva hallom, hogy sír. Bemegyek megnézni, mire pityeregve mondja: “Anya, nagyon igyekeztem, nagyon… de nem sikerült.” A fiamnak hasmenése volt, és nem ért el a vécéig. Így gyakorlatilag kondenzcsíkot húzott maga után végig a padlón és szőnyegen át. De ami a legrosszabb, valahogy sikerült neki a szellőzőn is bejuttatnia egy keveset, ami pedig az egészet visszafújta egyenesen az arcunkba. Szép emlékek…”

“A fiaim 3 és 5 évesek, de a történet idején a kisebbik 6 hónapos volt és még csak négykézlábazott, a nagyobbik pedig 2 éves, épp a szobatisztaságra való átállás kellős közepén. A kisdolog esetében már minden flottul ment neki, de a nagydolgot egyszerűen nem volt hajlandó a bilibe abszolválni. Kedvenc szokása volt, hogy a kisvonatos terepasztal alatt intézte el a dolgát.

Egyik nap ugyanez történt, csak épp elfelejtett nekem szólni. Fel sem tűnt egészen addig, mígnem egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a kisebbik fiam jön ki négykézláb a konyhába, és egy barna csíkot húz maga után. De ez még hagyján! A gyerek kezei, arca és ruhája is mindenhol csupa kaki volt. Azonnal vittem a kádba, és mosdatás közben szó szerint a hányinger kerülgetett. Ennél borzalmasabbat nehezen tudok elképzelni, habár az sem volt semmi, amikor a nagynénjééknél néhány hónappal később beleevett a macskaalomba.”

“Amikor elkezdtük a bilizést, és levettem róla a pelust, fel voltam készülve rá, hogy egész nap pisit fogok takarítani… de azt álmomban sem gondoltam, hogy lesz olyan, hogy a puszta kezemmel kell majd elkapnom a fiam nagydolgát.”

“Mikor a 3 éves lányom meg van fázva, sokszor a hányásig fajul a köhögése. A Matthew hurrikán alatt épp nem volt áram a házunkban, a férjem pedig elutazott. A lányom persze pont aznap éjjel dobta ki a taccsot, a saját ágyába. Nagyon fáradt voltam, úgyhogy az az ötletem támadt, hogy átviszem az én ágyamba, hogy ha legközelebb köhögni kezd, hamarabb meghalljam, és kirohanhassak vele a vécére. Fél óra múlva valóban köhögni kezdett, de olyan gyorsan átváltott a dolog hányásba, hogy mire észbe kaptam, a tegnap esti milánói spagetti egy az egyben az ágyamban kötött ki. Senkinek nem kívánom, hogy megtapasztalja, milyen hajnali 3-kor, elemlámpafénynél hányást takarítani és ágyneműt cserélni. Nem nagy móka.”

“A lányom kétéves forma lehetett, amikor egyik este belekakilt a kádba. Tudta, hogy a dolog nem oda való, de mire odaértem volna (körülbelül 1,5 méterre ültem tőle a vécén, miközben ő a kádban játszott), felkapta és rám dobta. Hát, nem volt szép látvány.”

“A lányom gyakran küzd migrénnel, különösen, ha nagyon nagy a hőség nyáron vagy valamin túlstresszeli magát (nagyon félénk típus). A cserkészcsapattal egy szombati napon zsúrt szerveztek, ahova 1700-as éveket idéző jelmezben kellett mennie. A buli végére érte mentem, a lányomnak pedig hazafele a kocsiban hányingere lett. Ezért aztán megálltam egy benzinkútnál, és gyorsan odarohantam vele a legközelebb kukához, ahova szerencsére még időben érkeztünk.

A látvány azonban nem volt mindennapi: az 1700-as évek ruháiba öltözött lányomat egy kuka fölé tartom, miközben az egyik kezemmel kétségbeesetten próbálom egy antibakteriális törlőkendővel letörölgetni a szemetes oldalát, attól félve, hogy nehogy valamit elkapjon. Egy húszéves körüli fiú, aki épp a kocsijába tankolt, döbbent arccal figyelt minket, mire odakiáltottam neki “látod, ilyen vidám dolog szülőnek lenni.” Így győztem meg fél perc alatt egy fiatal srácot, hogy egy életre elmenjen a kedve a gyerekvállalástól.”

Ezeket is olvasd el: