Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

10 dolog a családi harmóniáért

2016. október 6.

Forrás: divany.hu/babaszoba.hu

A gyerekneveléshez és a családi harmónia kialakításához nem csak elszántság és kitartás kell, hanem érdemes tisztában lenni néhány érdekes pszichológiai ténnyel.

10 dolog a családi harmóniáért

A divany.hu a PsyBlog nyomán szedett össze tíz, olyan nemrégiben készült pszichológiai kutatási eredményt, amelyek segítségével eloszlathatók a szülők kételyei.

1. Gyerekkel igenis boldogabb az élet

Most sokan rábólintanak, hogy hát persze, a sok nehézség, átvirrasztott éjszaka, türelmet próbára tevő helyzetek ellenére is az élet egyik legjobb dolga szülőnek lenni. Az utóbbi időben azonban sokszor lehetett hallani ennek éppen az ellenkezőjét, egy új kutatás azonban cáfolja a korábbi feltételezéseket és egyértelműen bizonyítja, hogy általánosságban véve a szülők jobban érzik magukat és teljesebb életet élnek, mint azok a felnőttek, akiknek nincsenek gyerekeik. A kutatásból az is kiderül, hogy az apák különösen nagy boldogságérzetet élnek át, amikor együtt játszanak a gyerekeikkel.

2. Nem baj, ha a gyerek az első

A gyereknevelés nem csak örömforrás, hanem kutatások szerint jótékony hatásai is vannak annak, ha a gyerek van a család középpontjában.
Dr. Claire Ashton-James pszichológus és munkatársainak vizsgálatai alapján a leginkább gyerekközpontú szülők boldogabbak, mivel számukra az élet értelmét a gyerekvállalás és az utódok felnevelése jelenti. Ezek a szülők nagyobb figyelemmel nevelnek és több időt is szánnak rá, ráadásul sokkal kevesebb negatív érzelmet élnek meg. Ami tehát a gyereknek jó, az nekünk is jó.

3. A helikopter szülők depresszióssá tehetik a gyereküket

A kutatók szerint a helikopter szülők nem képesek a viselkedésüket a gyermek fokozatosan fejlődő érettségéhez, kompetenciájához és önállóságához igazítani. Bár szülői kontrollra szükség van, főleg a gyerek bizonyos életkori szakaszaiban, de a helikopter szülők állandóan a kiveszik a gyerekük kezéből az irányítást, a fejük fölött repkedve nem hagyják őket dönteni. Ez pedig később nagy valószínűséggel azzal jár, hogy a túlóvó szülők gyerekei képtelenek lesznek fontos helyzetekben döntést hozni.
"A szülőknek észben kellene tartaniuk, hogy a szellemi és érzelmi fejlődés szempontjából mennyire ártalmas lehet a túlzott törődés és fontos, hogy változtassanak a stílusukon ahelyett, hogy zokon veszik, amikor a gyerek jelzi, hogy a törődés intenzitása számára már kényelmetlen" - figyelmeztet Holly H. Schiffrin, a tanulmány vezető szerzője.
A Journal of Child and Family Studies című szaklapban megjelent tanulmány szerint a megkérdezett 297 egyetemi hallgatót a szüleikre és az ő nevelési elveikre vonatkozó válaszaik alapján egyértelmű összefüggést fedeztek fel a helikopterezés és a hallgatók magasabb depressziószintje, valamint önállóságuk, kötődésük és kompetenciáik alacsonyabb szintje között.

4. A durva verbális fegyelmezés káros

Az amerikai szülők 90 százaléka vallja, hogy életében legalább egyszer alkalmazott már szigorú verbális fegyelmezést (szidta vagy káromkodott rá) a gyerekével szemben, amikor az rossz fát tett a tűzre. Egy 2013-as vizsgálat azonban rávilágított arra, hogy a 13 évesek durva szóbeli fegyelmezése a következő életévben sokkal rosszabb viselkedéshez, valamint a depresszió tüneteinek kialakulásához vezetett, még akkor is, ha egyébként szoros kapocs volt a szülők és gyerekeik között.
"Elhibázott az az elképzelés, hogy mindenféle következmény nélkül lehet keményebben is szólni a gyerekhez, csak mert egy szoros szülő-gyerek kapcsolatban a kamasz úgyis megérti, hogy szeretetből és törődésből bánnak vele úgy, ahogy. A szoros kötelék és biztonságérzet azonban nem enyhíti a durva szóbeli fegyelmezés hatásait" - fejtette ki a tanulmány vezető szerzője.

5. Mikor legyen takarodó?

Nagyon fontos és a szakértők nem véletlenül hangoztatják, hogy fejlődésben lévő szervezetnek milyen fontos az elegendő alvás, és különösen megviseli az alváshiány.
Egy kutatásban 11 ezer gyerek alvási szokásait és kognitív funkcióit figyelték meg először 30-36 hónapos korukban, majd négy év elteltével ismét, hogy kiderüljön, milyen hatással van az alvás a kognitív funkciókra. "Bebizonyosodott, hogy a rendszertelenül alvó három éves fiúk és lányok később, kisiskolásként alacsonyabb pontszámokat érnek el matematikában és olvasásban, illetve a térbeli tudatosságuk is kevésbé fejlett társaikénál. Mindez pedig arra utal, hogy a három éves kor egy különösen érzékeny időszaka a kognitív fejlődésnek" - állapították meg a kutatók.

6. Végezzék el együtt a házimunkát!

A családi boldogság és a gyerek kiegyensúlyozottsága szempontjából elengedhetetlenül fontos a szülők közötti jó kapcsolat. Márpedig a viták jelentős része sajnos még mindig a házimunkák és munkamegosztás témájában a leggyakoribbak.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a családi munkamegosztás (beleértve azt is, hogy az apák kiveszik a részüket a gyereknevelésből) az anyaság és az apaság minőségén is javít. Sokat számít például, hogy a feleség hogyan tekint az apa-gyerek kapcsolat minőségére, az ugyanis, hogy az apák rendesen kiveszik a részüket a gyereknevelésből, összefügg a szülői minőségről való pozitív vélekedéssel -írja a divany.hu Valamennyi vizsgálat arra mutat rá, hogy összefüggés van a családi munkamegosztás, a szerepek megosztása és a családi harmónia között.

7. Nem tesz jót a gyereknek ha túl sokat néz tévét

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása szerint a kétéves vagy idősebb gyerekeknek nem szabadna naponta két óránál többet tévézniük, a kisebbnek pedig egyáltalán nem ajánlott - összegez a divany.hu. A kiskori túl sok tévézés következménye ötéveseket vizsgálva a gyérebb szókincs, a gyengébb motortikus és számolási készségek azokhoz a gyerekekhez képest, akik nem nézik sokat a tévét.

8. A mozgás fejlesztőleg hat az iskolai teljesítményre

Egyre több kisgyermekre is jellemző már, hogy sokat ül és keveset mozog a szabadban, pedig a rendszeres testmozgás a szellemi és fizikai teljesítőképességre egyaránt hatással van.
Egy 11 éves fiúk és lányok életmódját, valamint iskolai teljesítményét vizsgáló kutatás szerint a mérsékelt vagy intenzív testmozgás nagy mértékben javítja a tanulók eredményeit a matematikában és más reál tárgyakban, illetve az anyanyelvüket is helyesebben használják. A pozitív hatást az alanyok 16 éves korban tett vizsgáinak eredményei is igazolták és érdekes módon a lányok reál tárgyakban elért sikereihez különösen hozzájárult a plusz testmozgás.

9. Az anyáskodás veszélyes lehet

A Marylandi Egyetem kutatói szerint a túlzásba vitt anyáskodás a szülőnek és a gyereknek sem tesz jót. Egy nemrégiben készült online felmérésbe 181 szülőt és öt év alatti gyereküket vonták be és a válaszok alapján azt a következtetést vonták le a szakértők, hogy azok az anyukák voltak a leginkább hajlamosak a depresszióra és az életükkel való elégedetlenségre, akik a gyereket valamiféle kis szentként kezelték illetve akik szerint a nők jobb szülők, mint a férfiak.
Itt az az alapprobléma merül föl, hogy sok anya saját fizikai és lelki jóllétét áldozza föl a gyermeke miatt, ill. a saját téves anyai szerepének beteljesítése okán.

10. Miért különböznek annyira a gyerekeim?

Ezt a kérdést már nyilván minden többgyerekes szülő feltette magának. A humán viselkedésgenetika egyik leglényegesebb megállapítása, hogy az öröklődés helyett inkább a környezeti hatásoknak van befolyása a személyiségfejlődére. Az, hogy milyen személyiségű egy gyerek kevésbé a DNS-nek, mint a környezetnek van szerepe: ahol felnőtt, amilyen óvodába, iskolába járt, akikkel barátkozott. Más tapasztalatok és más közösségek egy teljesen eltérő személyiséget eredményeznek, ettől lehetnek még a testvérek is nagyon különbözőek. Ebből pedig az is következik szülői oldalról, hogy ami az egyik gyereknél bevált stratégia, az a másiknál korántsem biztos, hogy így lesz.
100% boldogság - Bepahnten nyereményjáték

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék