Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A járványos agyhártyagyulladás tünetei és kezelése

2017. június 22.

Lektor: dr. Kádár János belgyógyász

Forrás: babaszoba.hu

Az agyhártyagyulladás azon típusát nevezzük járványosnak, amit a Meningococcus baktérium okoz. Rendkívül gyors lefolyású, gyakran végzetes betegség, amelynek pár óra alatt kialakulnak a tünetei, és szélsebes pusztítást képes végrehajtani a szervezetben.

Milyen tüneteket okoz a járványos agyhártyagyulladás?


Mit kell tudni a járványos agyhártyagyulladásról?

Többféle baktérium okozhat agyhártyagyulladást, járványos agyhártyagyulladás alatt viszont csak azt a betegséget értjük, amelyet a Meningococcus okoz. Ez egy komoly és gyors egészségromlást okozó fertőzés, ha ugyanis a kórokozó a véráramba jut, órákon belül hatalmas károkat okozhat. Leggyakrabban kisgyermekeket és egyébként egészséges fiatal felnőtteket érint, mindannyiuknál hasonlóan súlyos következményekkel járhat.
A betegség cseppfertőzéssel terjed, melyhez viszonylag szoros kontaktusra van szükség. Zárt közösségekben ennek különösen nagy a veszélye, és nem okvetlenül a beteggel legközelebbi kapcsolatban levők betegednek meg. A betegség borzasztóan járványos, óvodákban és iskolákban pillanatok alatt el tud terjedni a kórokozó. Többnyire az emberek garatflórájába kerül, de betegség csak az esetek kisebb részénél alakul ki, a többiek a kórokozót csak hordozzák. Maga a járványos agyhártyagyulladás nem olyan gyakori, hazánkban az Országos Epidemiológiai Központ nagyságrendileg 50-70 esetet regisztrál évente.

A járványos agyhártyagyulladás tünetei

A betegség tünetei órák alatt megjelennek, köztük a magas láz és az elesettség, a vérnyomásesés és a verejtékezés, a fejfájás és a merev fekvés, a fénykerülés, a hányinger és a hányás. A lefutás nagyon gyors, mert a kórokozó, ha táptalajt talál, könnyen szaporodni kezd, sok szervet támad meg egyszerre. Ahol pedig támad, ott többnyire nem ártalmatlan gyulladást, hanem sejtelhalást okoz. Ennek oka az, hogy a baktériumból kiszabaduló endotoxin sejtkárosító hatással rendelkezik, feloldja a környező szöveteket.
A betegség a mellékvese kéregállományát szinte azonnal tönkreteszi, mivel bevérzéseket okoz, ezáltal pedig pillanatok alatt mellékvesekéreg-elégtelenség alakul ki. Ez utóbbi azért különösen veszélyes, mert olyan hormonális zavarhoz vezet, ami miatt a szervezet már a legkisebb stresszre is képtelen reagálni, ezáltal pedig nagyon esendővé válik a fertőzésekkel szemben. Mindez ráadásul órákon belül bekövetkezhet. Ezzel párhuzamosan a bőrben is létrejöhetnek bevérzések és bakteriális tályogok. Eközben az agyhártyán gond nélkül tud szaporodni maga a kórokozó.

A járványos agyhártyagyulladás diagnózisa, kezelése

Az agyhártyagyulladásra jellemző ideggyógyászati tünetek és laborleletek nagyon árulkodóak, a kóros agyvíz kimutatása pedig döntő lehet. Ennek oka, hogy maga a kórokozó olyan gyorsan szaporodik, hogy az agyvízben már órákkal a fertőzést követően kimutatható.
A konkrét diagnózis felállítását két részre kell bontani. Az első és egyben nehezebb feladat az első eset felismerése, mert ez esetben a járványos agyhártyagyulladást még el kell különíteni a többi, ehhez képest nem olyan veszélyes agyhártyagyulladástól. Járványos megjelenéskor a második eset diagnosztizálása már könnyebb, mert a betegség előfordulása alapján az orvosok gyanúja már egyből a járványos agyhártyagyulladásra terelődik, és azonnal célzottan vizsgálják a beteget, tehát egyből agyvizet vesznek. Ilyenkor már jóval könnyebb felismerni.
Mivel a betegség nagyon veszélyes, kezelését pedig azonnal meg kell kezdeni, az egészségügyi ellátóhelyek el vannak látva olyan antibiotikummal, amelyet már a gyanú esetén is alkalmazhatnak. Ha az orvosok ugyanis nem lépnek időben, a beteget egy-két nap alatt elveszíthetik. Az antibiotikumos kezelés mellett a legfontosabb feladat az, hogy az orvosok fenntartsák a beteg vitális funkcióit, biztosítsák a keringését, légzésleállás esetén lélegeztessék, megadják az ellátásához szükséges intenzív hátteret. Ilyenkor komoly szakmai protokollja van az ellátásnak.
Mivel a járványos agyhártyagyulladásnak több maradandó következménye és szövődménye is lehet, a gyógyulás után komoly hangsúlyt kap a rehabilitáció. A beteg az agyi károsodás miatt megrokkanhat, mozgáskorlátozottá vagy epilepsziássá válhat, teljesen le is épülhet. Ez esetben különböző szakemberek - például foniáterek, logopédusok, gyógytornászok és konduktorok - segítségére van szükség. Egyrészt azért, hogy a kiesett agyi funkciókat más agyterületen állítsák helyre, másrészt azért, hogy elősegítsék az alkalmazkodást, azaz a beteg életvitelét az állapotához alakítsák.

Így előzhető meg a járványos agyhártyagyulladás

Létezik oltás a járványos agyhártyagyulladás ellen, de ez jelenleg nem kötelező. Beadatásának zsúfolt környezetben nagy jelentősége lehet, hiszen a közösségekben sokkal könnyebben kialakul a kórokozó hordozása. Ez pedig még akkor is veszélyt jelenthet, ha önmagában nem eredményezi a betegség megjelenését.
A csecsemők oltása speciális, tartós védettséget viszont nem ad, csak egy évig hatásos. Hároméves kor fölött már elhúzódó hatású, memóriaválaszt is kiváltó oltást kapnak az érintettek. Ebből kétféle van, de mivel hazánkban döntő többségben csak a C típusú Meningococcus okoz járványos agyhártyagyulladást, általában elegendő ez ellen oltani. Az oltás másik, kiterjesztettebb típusát jellemzően csak az kapja meg, aki utazni készül, különösen akkor, ha Afrika az úti cél. Egyébként ha valaki találkozik ilyen beteggel, azt mindenképpen gyógyszeres védelemben részesítik annak érdekében, hogy a kórokozó eltűnjön a garatflórájából. Az oltás és az érintettekkel való érintkezést követő gyógyszeres megelőzés mellett nagyon fontos az általános higiéniás szabályok betartása.

Tipp anyának

Agyhártyagyulladás ellen nemcsak a kicsit érdemes beoltani, hanem akár az egész családot is. Ennek oka, hogy garatflórában viszonylag sokan hordozzák a kórokozóját: a fiataloknál akár 5-50 százalékos eséllyel is ki lehet mutatni a jelenlétét. Viszont a kórokozó és a betegség előfordulása nem egy és ugyanaz: ahhoz, hogy valaki a tünetmentes hordozóból beteggé váljon, ezáltal pedig másokat is megfertőzzön, több tényező is szükséges. Ilyen például a sérült nyálkahártya, a túlzott fizikai terhelés, az alultápláltság, az immunrendszer hiányos működése, egyetlen okot azonban nem lehet megjelölni.
Szaklektor: dr. Kádár János belgyógyász, allergológus, klinikai immunológus, infektológus
Forrás: Kismama magazin, Gyermekbetegségek különszám

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések