babaszoba.hu


Tudja, mit eszik a gyereke, mikor nem látja?

  • Szerző: Kovács Nikolett (szerk.)
  • 2010. augusztus 11. |
  • Forrás: HáziPatika.com

Iskolás korú gyermekünk étkezési szokásai változásnak indulnak, mi pedig egyre kevésbé tudjuk ellenőrizni, ebédel-e a napköziben, vagy inkább a padtárs lekváros kenyerét dézsmálja meg, netán csokira cseréli a kisautóját...

Iskoláskori változások

Fontos a rendszeres, lehetőleg azonos időpontokban történő, naponta minimum ötszöri étkezés. A reggeli a nap legfontosabb étkezése, tehát lehetőleg nyugodt körülmények között, mindennap szakítsunk időt rá.

Iskolás korban célszerű megtartani az étkezések számát, a tízórait és az uzsonnát is. Mivel tudvalevő, hogy a padtárs harapnivalója mindig csábítóbb, mint a saját elemózsia, próbáljunk gyermekünkkel egyeztetve minél változatosabb uzsonnákat összeállítani, a hagyományos szalámis vagy kolbászos szendvics mellett más variációkat is kipróbálni (például padlizsán-, zöldfűszeres túró-, avokadókrém, csicseriborsó-, szárazbab-pástétom). Ha erre nincs lehetőség, akkor beszéljük meg vele, hogy az iskolai büfében válasszon teljes kiőrlésű pékárut, müzliszeletet, puffasztott gabonapelyhet, natúr gyümölcslevet.

Kis kukták a konyhában

Az érdeklődést kihasználva, ebben a korban a konyhai tevékenységek egyre bővülő körébe (saláták, tejes gyümölcsturmixok elkészítésébe) be lehet már vonni a gyermekeket. Mindez meghálálja magát a táplálkozásuk terén is, hiszen azt, amit maguk készítenek, lelkes kíváncsisággal fogadják, és szívesen megkóstolják. Lényeges, hogy a mennyiségekkel kapcsolatban tanultakat legyen lehetőség elmélyíteni a gyakorlatban is.

Engedjük, hogy gyermekünk mérje le konyhai mérlegen a sütemény hozzávalóit, hogy megtapasztalhassa, mi rejlik a számok és mértékegységek mögött, és ezzel kifejlődhessen szemmértéke, becslési képessége, ami a későbbiekben a mértékletesség gyakorlásánál jó kiindulópontul szolgálhat. Jó lehet, ha megtanítjuk neki néhány egyszerűbb étel elkészítését. Nagy öröm lehet a családnak az alkotás - és az elfogyasztás folyamata is.

Pubertáskor

A nemi érést megelőzően, valamint annak kezdeti szakaszában a zsírsejtek osztódási hajlama megnő, ezért a bőséges energiabevitel, illetve a kevés mozgás túlzott zsírsejtszaporulatot eredményezhet, könnyen hízáshoz vezethet. Az ekkor kialakult zsírsejtek évekig életben maradnak, csak zsírral való telítettségük változik a későbbiek során: azaz fogyás tapasztalható, amikor kiürülnek, és hízás, amikor zsírtartalmuk megnő.

Sok gyermek a napi étkezéseket folyamatos nassolással váltja ki. Talán kevésbé érez késztetést serdülő gyermekünk a vendégváró édességek megdézsmálására és egyéb nassolásra, ha gondoskodunk róla, hogy mindig legyen otthon kedvére való uzsonna (saláta, szendvics, joghurt), tisztított zöldség (karalábé, sárgarépa), valamint idénygyümölcs.

Ebben a korban érdemes kikérni gyermekünk véleményét, és közösen választani olyan sportot, amit szívesen és rendszeresen végez, például hastáncot vagy capoeirát. Ezzel megelőzhetjük, hogy gyermekünk különböző divatdiétákat kezdjen követni, ami a fejlődésnek ebben a szakaszában súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

A pszichés eredetű táplálkozási zavarok (anorexia nervosa, bulimia) az egészségre nézve rendkívül veszélyesek lehetnek, ezért mindenképpen komplex terápiát, vagyis orvos, pszichológus, dietetikus és a család együttműködését igénylik. Lényeges megjegyezni, hogy a felnőtt korban használatos testtömeg-index (BMI) gyerekek esetében önmagában nem alkalmas a testtömeg megítélésére! Ennek megállapításához mindenképpen kérje ki táplálkozási szakember (dietetikus) véleményét!

Szakértő tanácsok

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összeállított egy néhány pontból álló ajánlást arra nézve, hogy milyen szempontok szerint érdemes kialakítanunk gyermekünk táplálkozási szokásait:
  • Gondoskodjunk gyermekünk kellő mennyiségű folyadék- (elsősorban víz-, ásványvíz-) fogyasztásáról. (Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerűen cukrozott üdítő, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját.)
  • Naponta rendszeresen, lehetőleg azonos időben legyenek az étkezések (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora).
  • Minden fő étkezés - azaz a reggeli, ebéd, vacsora - tartalmazzon a növényi mellett állati eredetű fehérjét is (például reggelire a tea, margarinos kifli és paprika mellé legyen felvágott vagy sajt is).
  • Mindennap legyen levest is tartalmazó meleg ebéd.
  • Kisétkezésre általában gyümölcs ajánlott, de időnként túróval, olajos magvakkal, gyümölccsel készített tésztaféle is beiktatható.
  • Rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű pékáru (rozskenyér, magos zsemle) és egyéb gabonaféle (gabonapehely, puffasztott gabonaszelet) az asztalra.
  • Naponta többször fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldségfélét a gyermek.
  • Naponta szerepeljen az étrendben tej vagy tejes ital, és iktassunk az étrendbe valamilyen tejterméket (sajtot vagy túrót, kefirt vagy joghurtot).
  • A baromfi és a vörös húsok (sertéshús, marhahús) fele-fele arányban legyenek megtalálhatók az étrendben.
  • Hal (szálka nélkül) minden héten egyszer kapjon helyet a menüben.
  • Az ételek elkészítéshez használjunk friss vagy szárított zöld fűszernövényeket. Kerüljük a túlzott sózást, és a sóban bővelkedő ételféleségek fogyasztását, valamint a csípős fűszerek alkalmazását.
  • Az alkohol, valamint az alkoholtartalmú ételek fogyasztása gyermekkorban tilos!


Felhasznált irodalom: MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél
Címkék:
táplálkozás,
gyermek,
közétkeztetés,
serdülőkor,
egészséges ételek,
elhízás

Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s
Csevegő téma-ajánló

Utónévtár névajánló

Méráb

Eredet: héber
Jelentés: gyarapodás, tömeg

Kapisztrán

Eredet: olasz-magyar
Jelentés: capestranoi

Még nincs eldöntve? Utónévtárunkban több, mint 3087 nevet és jelentését, eredetét megtalálja!

tovább

A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2014 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva