Gyerek

Hogyan neveljünk magabiztos lányokat?

A lányok nagyon jók, és sok dologban felülmúlják a fiúkat. Mégis folyamatosan megerősítésre van szükségük ahhoz, hogy olyannak lássák magukat, amilyennek a környezetük őket.
2012. Június 01.

Magabiztos kislányok

Más értékítélettel

Gyakran jobban kedveljük személyiségünk férfias tulajdonságait, mint a nőieseket. Ezt kislányainkra is rávetítjük, akár akarjuk, akár nem. Ha kislányunk ügyesen tolat műanyag kisautójával, nem győzünk lelkendezni, hiszen ezt egy fiú sem csinálhatta volna jobban. Ezzel szemben természetesnek vesszük, hogy ügyesen fűzi a gyöngyöket, hiszen egy lány már csak ért az ilyesmihez. Később pedig majd felvarrhatja a család leszakadt gombjait. Ezért ugyan senki nem fogja megdicsérni, talán még munkának sem ismerik el az ilyen “apróságot”.

A nők előnye éppen az lenne – lányaiké pedig még inkább -, hogy egyaránt hasznosítsák férfias és nőies tulajdonságaikat. Miután ügyesen beparkoltunk a szűk helyre, kiszállás előtt még egy pillantást vetünk a sminktükörbe. A kislányok egyaránt focizhatnak és balettozhatnak, a nők dolgozhatnak családjukon kívül is, és persze életük foroghat a családjuk körül is. Engedjük el előítéleteinket, és hagyjuk meg kislányunknak a sokféleség lehetőségét.

Közel és mégis távol

Az anya közelebb érzi magát lányához, az azonos nem szinte önmaga meghosszabbítását jelenti. Csodálatos érzés ez a már-már szimbiózisjellegű kapcsolat. Ugyanakkor bizonyos veszélyeket hordoz magában.

Éppen mert közelebb áll az anyjához a kislány, nagy a kísértés, hogy ráruházzuk saját tapasztalatainkat, saját korábbi életünk egy részét. Előfordulhat, hogy ily módon csorbítjuk az önállóságát. Éveken keresztül példaképet lát bennünk a női szerepkörön belül. A kisfiúk két-három évesen leválnak az anyáról, és az apa felé fordulnak példaképet keresve. Korábban csak egy női szerepkör élt, a háziasszonyé és anyáé. Ma már sokféle utat járhat be egy nő.

Az anya és lánya közötti ellentét ott kezdődik, amikor az anya észleli, hogy lánya nem az őáltala elismert szerepideál felé hajlik. Ha azt szeretné, hogy jó munkája, önálló keresete legyen, és magabiztosan álljon a világban, bosszantja, ha azt tapasztalja, hogy kislánya félénk, visszahúzódó, és másokkal szemben nem tudja érvényesíteni az akaratát. Lehet, hogy kislányának egészen más igényei vannak, az az anya, aki ezeket nem ismeri fel, inkább akadályt, mint támaszt jelent gyereke fejlődésében.

Fogadjuk el, ha kislányunk más, és tanuljunk a helyzetből. Érdemes visszatekinteni saját gyerekkorunkra, kapcsolatunkra anyánkkal. Egy beszélgetés új megvilágításba helyezheti a régi eseményeket. “Én ilyen voltam annyi idős koromban, mint most az unokád? Olyan igazi kislány voltam, vagy inkább fiús, vagány? Talán legyűrtem félősségemet, mert apa valójában fiút szeretett volna, és több dicséretet kaptam, ha rámenős voltam?”

Azok az anyák, akik már kislányukkal szemben is igyekeznek elfogadóak és toleránsak lenni, könnyebben átvészelik a serdülőkor önállósodási próbálkozásait. A lányoknál csak most következik az, ami a fiúknál már évekkel ezelőtt lezajlott: leválnak anyjukról, és saját utakat keresnek. Gyakran igen heves érzelmek kíséretében zajlik mindez.

Hogyan segítsük kislányunkat a fejlődésben?

Ötletek apáknak

Az apa az első férfi a kislány életében, meghatározza mindenkori férfiképét. Nem kis felelősség! Legyen olyan, amilyen párt lányának majd az életben kíván. Ő nem hagy majd minden házimunkát a feleségére, igaz?

Csodálja meg a lányát!

A lányok szomjazzák apjuk elismerő pillantását. Érezniük kell, hogy szeretetreméltóak, kedvesek és szépek. Jó, ha apa nem fukarkodik a dicsérő szavakkal, amikor a kislánya a legújabb ruháját vagy rajzát mutatja meg.

Nem kell túlságosan óvni!

Az apák jobban féltik a lányukat, mint a fiukat, ez ellen hiábavaló is küzdeni. De gondoljunk arra, hogy a túlzott aggodalmaskodással magunk ültetjük el a félelmet a gyerekben. Egy igazi lovag mindig akkor ugrik oda, amikor éppen szükség van rá, és csak a háttérből figyel, amikor nélküle is jól mennek a dolgok. És mindkét helyzetet jól felismeri!

Érdemes beleavatkozni az “asszonydolgokba”!

Nem jó, ha mindig mindig magukra hagyja az apa a család nőtagjait! Sportoláshoz vigye magával kislányát is! Amíg apa kocog, a kicsi rollerrel kísérheti, és közben elmesélheti, mi újság az oviban.

Maradhat gyengéd apa!

Amikor a kislány még baba volt, együtt fürödtek a kádban, de most, hogy már négyéves, apa nem biztos abban, hogy ezt megteheti. Ne hagyjuk, hogy egy-egy felfújt botrány megzavarja a bensőséges apa-lánya kapcsolatot! Apa mosdathat, krémezhet, simogathat, csak az tévelyedik el, akinek egyébként is ilyen irányú problémája van.

Ötletek anyáknak

Ne beszélj neki a fogyókúráról túl sokat!

Nem árt a jó alak, de ha van néhány kiló fölöslegünk, legalább ne beszéljünk róla, és mások súlytöbbletére se tegyünk állandóan megjegyzéseket! A kislányok hamar felfigyelnek erre, minél korábban beavatjuk őket a fogyókúra témájába, annál nagyobb a valószínűsége, hogy serdülőkorban sem tudják majd elfogadni természetes gömbölyűségeiket.

Többféle szerepkört mutassunk be!

Az anya az elsődleges példakép, ám az ő női szerepétől igen eltérőek is vannak. Ismerőseink, rokonaink között biztosan találunk ilyeneket. Ápoljuk a kapcsolatot a sokgyermekes keresztmamával, független és vezető munkakörben dolgozó sógornőnkkel, vidéken élő gazdálkodó nagynénénkkel. Ha több különböző női mintát ismer meg kislányunk, jobban megtalálja majd az igazán neki valót.

Kapcsolódó cikkeink gyermeknevelés témában: