Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Száraz éjszakák, derűs nappalok

Szerző: Kiss Éva

2003. május 12. | Frissítve: 2016. június 27.

Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu

Nemzetközi adatok szerint az 5-14 éves korosztály több mint hét százaléka szenved éjszakai ágybavizeléstől, ami az öt évesnél idősebb gyermekek éjszaka, alvás közben bekövetkező akarattalan bevizelését jelenti.

Száraz éjszakák, derűs nappalok

Az éjszakai ágybavizelés az asztma után a második leggyakrabban előforduló gyermekbetegség, amely Magyarországon is közel kilencvenezer gyermeket érint. Ráadásul nálunk már az óvodába lépéskor, két és fél, három éves kortól "elvárják" a gyermektől, hogy teljesen szobatiszta legyen.

Szervi és lelki okok

Az éjszakai ágybavizelés az asztma után a második leggyakoribb krónikus gyermekbetegség, amelyben közel kilencvenezer gyermek szenved Magyarországon. A betegség kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribb kiváltó tényezők között szerepelnek hormonális okok, a húgyhólyag beidegzésének eltérései és húgyúti gyulladás.
Az ágybavizelési hajlam öröklődhet a családban. Az éjszakai ágybavizelést kiváltó egyik leggyakoribb ok a vizelet mennyiségét szabályozó rendszer zavara. Kutatási eredmények szerint ebben az esetben a vizelet mennyiségének szabályozásáért felelős hormon a szükségesnél kisebb mennyiségben termelődik a beteg gyermek szervezetében. A húgyhólyag kóros elváltozása szintén a kiváltó okok között szerepel.
Veleszületetten, vagy szerzett betegség következtében kicsi lehet a húgyhólyag kapacitása, ezért a gyermek nem képes a normál mennyiségű vizelet tárolására. Viszonylag gyakori kiváltó ok a gyulladás is, viszont ebben az esetben az ágybevizelés csak átmenetileg, a korábban már szobatiszta gyermeknél jelentkezik.
A szülők gyakran gondolják, hogy az éjszakai ágybavizelés elsősorban pszichés eredetű probléma. A gyakorlatban azonban az esetek kisebbik hányada vezethető csak vissza erre az okra. Ilyenkor a kiváltó ok a gyermek pszichéjét ért olyan trauma, mint például, a válás, a költözés, vagy egy kistestvér megszületése.

Kezelési módok

A betegségre alapvetően kétféle kezelési módot fejlesztettek ki az évek során. A nem gyógyszeres kezelési mód lényege, hogy gyógyszerek, gyógyhatású készítmények nélkül, életmódbeli változásokkal, figyelmeztető rendszer segítségével, folyadéknapló vezetésével, sikernaptárral, illetve hólyagtréninggel segíti a betegség megszüntetését.
A leggyakrabban alkalmazott nem gyógyszeres kezelési mód az úgynevezett alarm (riasztásos) módszer. A kezelés következtében a gyermekben kialakul az a reflex, amely már a vizelési inger jelentkezésekor figyelmezteti arra, hogy menjen ki WC-re. Az alarm módszerrel azonban a tünetmentesség általában csak hosszabb kezelés során alakul ki.
Szintén sikeres lehet a sikernaptár vezetése, amelybe a szülő a gyermekkel közösen jegyzi fel a száraz és nedves éjszakák számát. Minden szárazon töltött éjjel újabb és újabb derűs nappalt jelent a gyerek számára. Abban az esetben, ha a betegség kiváltó oka a vizeletmennyiséget szabályozó rendszer zavara, a konzervatív gyógymódokkal csak nagyon kis százalékban gyógyítható a betegség. Ilyenkor a betegséget ugyanis az okozza, hogy a vizelet mennyiségének szabályozásáért felelős hormon a szükségesnél kisebb mennyiségben termelődik a beteg gyermek szervezetében.
Ebben az esetben a leghatásosabb a hormon pótlását biztosító orrspray vagy tabletta.
A sikeres gyógymód megválasztása és a gyermek lehető leggyorsabb gyógyulása érdekében a szülők minden esetben keressék fel a gyermek háziorvosát majd annak beutalójával a nefrológus szakorvost vagy az országban 33 helyen működő Enuresis Központok valamelyikét.

Súlyos lelki teher

Bár a betegséget a legtöbb esetben nem súlyos funkcionális vagy szervi elváltozás okozza, ez mégis jelentős problémát jelent gyermeknek és családnak egyaránt. A gyermekek betegségük miatt nem szívesen alszanak a szülői házon kívül, nem vesznek részt olyan programokon, mint például a több napos iskolai kirándulás, vagy a nyári táborozás. Mindezek következményeként a gyermek zárkózottá válik, nehezen illeszkedik be új környezetbe, súlyosabb esetben pedig maradandó lelki károsodás érheti.
A gyermek önbecsülése és önértékelése jelentősen sérül. A betegség a legtöbb esetben gyógyítható akár gyógyszeres, akár nem gyógyszeres terápiával is, legtöbbször azonban a kis betegek el sem jutnak szakorvoshoz, a családok igyekeznek titokban tartani a gyermek betegségét.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék