Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Óvodaválasztás, bölcsiválasztás: a legfontosabb tudnivalók

Szerző: Kiss Virág

2016. február 26.

Forrás: babaszoba.hu

Hogy válasszak óvodát vagy bölcsődét? És vajon mi a garancia, hogy bekerül-e a gyermekem a hőn áhított intézménybe? Pár információ, amivel jó, ha tisztában vagy.

Óvodaválasztás, bölcsiválasztás: harc a helyekért


Szülő szempontok

Vajon mi alapján tesszük le a voksunkat egy intézmény mellett? És milyen szempontokat érdemes mérlegelnünk, mielőtt beíratnánk oda gyermekünket? Vegyük sorra!

A pedagógus, a dajka személye

Az óvoda, bölcsőde kiválasztásakor számtalan szempontot igyekszünk figyelembe venni, de úgy tűnik, még mindig a gyermekeinkkel foglalkozó pedagógus személye az, ami a legfontosabb kritérium.

A babaszoba.hu fórumaiban az intézmény választáskor legtöbben a szimpatikus pedagógus személyét emeltétek ki. Valóban: szülőként mindannyian nyugodtabban hagyjuk ott gyermekeinket, ahol a gondozó személye, a szeretetteljes odafordulás, türelem és figyelem jellemzi a csoportunkban dolgozót. Az udvaron trécselő, telefonálgató, a gyermekekkel vajmi keveset foglakozó pedagógus látványa, amit az óvoda mellett elsétálva tapasztalunk, már nem vet jó fényt az adott intézményre, és minket sem fog bizalommal eltölteni.

Fontos, hogy az óvodapedagógus (sőt, a dajka) személye garancia legyen számunkra, hogy az óvoda értékrendje találkozik a mi értékrendünkkel, elképzeléseinkkel.

Ennek megismeréséhez egyébként segítséget nyújthat az óvoda nevelési-pedagógiai programja, melyet sok helyen már az intézmény honlapján is meg lehet tekinteni. Ebből valamelyest képet kaphatunk arról, milyen szempontok, értékek mentén foglalkoznak majd a gondjaikra bízott gyermekkel. De honnan szerezhetünk még tapasztalatokat beiratkozás előtt?

Nyílt napok

A véleményalkotásban egyrészt segítségünkre vannak a nyílt napok, amikor munka közben figyelhetjük a nevelők munkáját, de sok óvoda nyitott már arra is, hogy év közben nézzünk szét egy-egy csoportban. Ilyenkor felmérhetjük az óvoda felszereltségét, az udvar állapotát (van-e a hely a gyerkőcnek a napi több órányi szabad mozgáshoz, játékhoz) a csoportszobák felszereltségét. Fontos, hogy ezeken az alkalmakon lehetőség szerint gyermekünk is vegyen részt.

Az intézményvezető

Fontos szempontként emeltétek ki magának az intézményvezetőnek a kommunikációját, mentalitását. Az intézményt természetesen mindig az ott dolgozók alakítják, és ebben kulcsszerepe van a vezetőnek. Nálunk volt olyan intézmény, ami azért esett ki a rostán, mert az intézményvezetővel való találkozásom két perc alatt meggyőzött arról, hogy az általa elitnek minősített óvoda nem a mi helyünk. Ezt ő maga is értésemre adta.

Net-térképezés

Nos, igen. A nők nőgyógyász és óvodaválasztás előtt mindenképp kikérdezik hölgy ismerőseik, barátnőik véleményét Az internetes fórumok, szülői közösségek például remek terepet jelentenek a tapasztalatok megosztásához: a tudatos anyukák, már a beiratkozás előtt kérdeznek, tapasztalatot cserélnek, informálódnak. Vannak, akik feltérképezik, hogy jár-e ismerős az óvodába, és az ő véleményüket kikérve árnyalják az óvodával kapcsolatos elképzeléseiket. Ezek a tapasztalatok is nagyon sokat nyomhatnak a latban.

Utazás

Nagyobb városban élők számára kardinális kérdés, hogy mennyit kell a kicsit utaztatni, mennyi idő munkából eljutni érte. Mennyire tudjuk az óvoda nyitva tartásához igazítani a munkánkat? Hiába a körzetes óvoda, ha a munkahely távol van tőle, és nem tudjuk megoldani gyermekünk szállítását. Sokaknak ezért nem opció sajnos a körzeti óvoda garantált férőhelye.

Egy kis plusz

És bár tudjuk, hogy legfontosabb szempont a gyermekeinket nevelők személye, mégis egyre gyakrabban kerülnek elő a külön szolgáltatások, különórák illetve foglalkozások, amelyeket egy adott intézmény nyújthat az odajáró gyerkőcöknek. Viszik-e úszni? Járhat-e focizni? Vajon van-e lehetőség már az óvodában nyelvet tanulni? -sok szülőnek ezek fontos szempontok.

Étkezés

Mindenképpen ki kell emelni az étkezés szempontját. Bár az EMMI "menza" rendelete egyértelműen kimondja, hogy a "nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani" sajnos ezen a területen mégis sok negatív tapasztalatról számolnak be a speciális diétára szoruló gyermekek szülei.

Mindenképpen célszerű tájékozódni, hogy az adott intézmény valóban betartja-e a rendeletet, és a diéta olyan minőségű-e, amely kielégíti az adott életkorú gyermek egyénre szabott igényeit. Kérjünk diétás étlapot, tájékozódjunk, hogy honnan szállítják az ételt a gyermeknek, be tudják-e tartani a szállításkor, tároláskor, hogy az étel biztonságos legyen (pl. ne érintkezzen gluténszennyezett edénnyel). Ezek szőrszálhasogatásnak tűnnek, de egy allergiás gyermek szülei tisztában vannak azzal, hogy mekkora bajt okozhat a diétatévesztés.

Szintén érdemes időben konzultálni az óvodavezetővel, ha gyermekünk - nem orvosi utasításra - hanem családi megfontolásból követ bizonyos étkezést (pl. vegetáriánus).

Speciális igények

Ne feledkezzünk meg azokról sem, akiknek valamilyen speciális nevelési igénye vagy akár betegsége van, ami miatt célszerű még hamarabb elkezdeni tájékozódni, hogy milyen intézményben oldható meg az ő fogadása. Vannak óvodák, amelyekben külön csoportot indítanak a speciális nevelésű igényű, vagy beteg gyermekek számára. Másutt integráltan próbálják megoldani ezeknek a gyerekeknek a nevelését. És vannak intézmények, amelyek mereven elzárkóznak attól például, hogy megoldják egy cukorbeteg gyermek inzulinadagolását.

Zsúfoltság?

Sokunk rémálma, hogy túlzsúfolt óvodába, nagy létszámú csoportokba kerül gyermekünk. Az odafigyelésnek, biztonságnak fontos szempontja, hogy mennyire leterhelt az óvoda, bölcsőde pedagógusa, érdemes tehát tisztában lennünk az adatokkal.

A Központi Statisztikai Hivatal adatait átfutva meglepődve tapasztaltam, hogy jelentős változás nem történt ezen a téren. 1990-ben például egy óvónőre 11-12 gyerek jutott, míg a 2014-15-ös évre 10-re csökkent ez a szám. Igaz, az elmúlt 26 év adatai végig ezek körül a számok körül mozogtak.

Az átlagos gyerekcsoport létszám az óvodában némi csökkenést mutat: míg 1990-ben egy gyerekcsoportra 24 gyermek jutott, ez a szám 21-22 fő közé esik 2014-15-ben. A bölcsődékben valamint bizonyos magánintézményekben ettől kedvezőbb a helyzet, hiszen ott kisebb létszámmal dolgoznak a csoportok.

Harc az óvodai férőhelyekért

2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény. Első ízben tehát a 2014-2015-ös tanév kezdetére kellett az önkormányzatoknak biztosítani a létszámnak megfelelő óvodai helyeket.

De vajon tudják-e biztosítani?

Mivel számtalan fórumban, közösségben téma a harc az óvodai helyekért, ezért utánanéztem, hogy állunk férőhelyek ügyében. A kíváncsiságomat csak tovább fokozta a miniszter tavalyi bejelentése, miszerint kétezer férőhellyel bővül az óvodai helyek száma 2016 végéig mintegy 2,5 milliárd forintból.

A férőhely számok alakulását nézve az első szembetűnő változás pont az ezredfordulóra tehető: innentől figyelhető meg az a tendencia, hogy jóval kevesebb óvodáskorú gyermek van, mint amennyi férőhely. S bár a férőhelyek száma 2008-tól valóban emelkedik évről évre, ezzel párhuzamosan sajnos az óvodába íratott gyermekek száma csökken országos szinten. 2014-ben például 59 000-rel több férőhelyről számolt be a KSH jelentése, mint ahány gyermek óvodába járt.

Akkor mégis miért folyik harc egyes intézményekért? Valószínűleg azért, mert bár elvileg szabad óvoda választás áll rendelkezésünkre, valójában azonban ettől bonyolultabb a dolog. A körzeti óvoda adta lehetősségek nem feltétlenül találkoznak a szülői igényekkel (pl. nem tudják megoldani a munkahely-óvoda közti utazást a szülők, vagy egész egyszerűen nem szimpatikus az intézmény pedagógia háttere, felszereltsége stb.).

S mivel az óvodának a körzetéhez tartozó gyermekek felvétele az elsődleges feladata, a fennmaradó helyekre nagyobb jelentkezés és akár harc is adódhat.

És mi hír a bölcsődei férőhelyek felől?

Bár egy 2015-ös felmérés szerint a gyermeknevelési ellátásra jogosult nők háromnegyede a teljes időszakot otthon, gyermekével szándékozik tölteni, a kisgyermekes édesanyák munkába állásuk legfontosabb elemének a bölcsődei intézményhálózat fejlesztését tartották. A legnagyobb arányban ezt a községekben élők mellett a fővárosi nők illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelölték meg.

A bölcsődei férőhelyekkel azonban hadilábon állunk. És ezt a területet az óvodai elhelyezésénél is problémásabbnak tartja Sejben József is, a kisteleki TKI Köznevelési és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója. Ő úgy tapasztalja, hogy míg az igényeket mind ki tudták elégíteni az óvodai felvételikor, addig a bölcsődei férőhelyek kevésnek bizonyulnak, és sajnos egy ilyen kis településen is, ahol egyébként törvény nem írja elő bölcsőde működtetését (tízezer lakosnál kevesebb településen nem kötelező), vissza kellett utasítani kérelmeket.

Az országos adatok is alátámasztják a bölcsőde-problémát. Hiába létesült 2014-ben 1000 új férőhely, tavaly kb. 2000 gyereknek nem jutott bölcsődei férőhely. A kistelepülések fokozottan hátrányos helyzetben lehetnek, ha bölcsődei ellátásról van szó. A KSH adatai szerint Magyarországon a háromévesnél fiatalabb gyermekek kevesebb, mint egyötöde járt tavaly valamilyen napközbeni ellátást biztosító intézménybe.

2018. végéig talán bízhatunk némi változásban, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztérium törvénytervezete szerint nemcsak a tízezer lakosnál népesebb településeken kell bölcsődét létrehozniuk az önkormányzatoknak, hanem ott is, ahol ezt legalább öt háromévesnél fiatalabb gyermek családja igényli, vagy a kétévesnél fiatalabbak száma meghaladja a negyvenet.

Mi alapján választ az óvoda?

Sejben József a kisteleki TKI Köznevelési és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója a legfontosabb szempontnak mindig a szülői igények figyelembe vételét tartja. Természetesen az óvodának biztosítani kell a férőhelyet a 3. életévüket betöltött körzetükben élő gyermekeknek, de a megmaradó helyekre való kiválasztáskor városonként, önkormányzatonként nagyon változatos szempontok érvényesülhetnek.

Fontos tudni, hogy az intézményekben folyamatos a mozgás, de ekkor is illetve a hivatalos beiratkozás idején (erre tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor) is az óvodavezető mérlegeli az egyes szempontokat. Továbbra is működik a jelentkezési sorrenden alapuló várólista az intézmények és önkormányzatok egy részénél. Emiatt aztán jó, ha nem az utolsó pillanatban jelezzük, ha gyermekünket az adott intézménybe szeretnénk beíratni. Más településeken nincsenek várólisták, viszont a különféle szociális és egyéni szempontok alapján próbálják kiválasztani a gyerekek közül azokat, akik bekerülhetnek.

Melyek lehetnek ezek?

Ilyen lehet a szülő munkába állása, a gyermek szociális helyzete (pl. ha idős nagyszülő neveli vagy halmozottan hátrányos szociális helyzetű családban él), a gyermek családi állapota (pl. egyedülálló szülő neveli), a szülő munkahelyének közelsége, a gyermek speciális igényei.

Sejben József elárulta, hogy bölcsődei felvétel esetén érdekes kérdés lehet a munkáltatói igazolás kérdése. Míg az óvodában nagyobb tere van a létszámnak, normatív kereten felül is felvesznek akár pár gyerekkel többet, addig a bölcsődei férőhelyeknél nagyon pontosan be kell tartani a keretszámot.

"Nyilván erre a 24 férőhelyre nagyon megnézzük, kit veszünk fel"- fogalmaz az igazgató, utalva a helyi viszonyokra.

Ez - bár nem kötelező bemutatni beiratkozáskor - mégis fontos szempont lehet, ha egy kevés férőhelyű bölcsődébe kellene bekerülnie a gyermeknek.

Szintén döntő tényező lehet, hogy mennyi időre szeretné a szülő a gyermeket pl. bölcsődei ellátásban részesíteni. Ha csak pár napra, akkor nyilvánvalóan előnyt élveznek azok, akik teljes heti ellátást igényelnek a gyermeküknek munkájuk miatt. Ennek egyébként racionális oka van - világított rá Sejben József. A normatív támogatást bizony befolyásolja az intézményben eltöltött napok száma.

Mi kell a beiratkozáshoz?

Sejben József segített összeszedni, mit is kell magával vinnie a beiratkozáshoz szülőnek:
  • a gyermek TAJ-kártyáját
  • a gyermek anyakönyvi kivonatát
  • a szülő személyi azonosító okmányát (külföldi állampolgár esetén pedig itt tartózkodási engedély)
  • a gyermek lakcím kártyáját


  • A TAJ-kártya segítségével a rendszerben nyomon lehet követni, hogy a gyermek hol iratkozott be, így nincs arra lehetőség, hogy trükközzenek a szülők, és egyszerre több helyen is beírassák a gyermeket.

    A lakcím kártya segítségével pedig beazonosítható, hogy az óvoda körzetében él-e a gyermek életvitelszerűen. A törvényi rendelkezés értelmében az életvitelszerű ott élés azt jelenti, hogy a gyermek tartózkodási helye vagy állandó lakcíme az óvoda körzetében található, és ott - a beiratkozás első napjához képest - legalább 3 hónapja él.

    Ennek valódiságát egyébként - a területileg illetékes védőnői nyilatkozat bemutatásával - ellenőrizhetik is. Amennyiben ezt nem mutatja be a szülő, úgy családlátogatást kezdeményezhet az óvoda fenntartója. Ha ez is meghiúsul (3 alkalmat kínálnak fel a szülőnek), úgy elutasíthatják a gyermek óvodai felvételét.

    Ezért aztán célszerű átgondolni, hogy érdemes-e a lakcím kártyával trükközni (pl. bejelenteni a gyermeket az óvoda körzetének valamely lakhelyére), csakhogy a számunkra legszimpatikusabb intézménybe bejuttathassuk.

    Kérhetsz-e felmentést az óvoda alól?

    Igen. De - ahogy Sejben József intézményvezetőtől megtudtam - ez esetben is be kell íratni a gyermeket óvodába, és a szülőnek kezdeményezni kell a felmentési kérelmet.

    Ehhez a jegyző adhat engedélyt az óvodavezető és a védőnő egyetértésével. Természetesen az engedély 3-4 éves gyermekekre vonatkozik, hiszen az 5. életév betöltésétől eddig is kötelező volt a minimum 4 órás óvodai ellátás.

    Ha a szülő magánintézménybe adná gyermekét, szintén fontos szempont a felmentéshez, hogy az adott intézmény vajon rendelkezik-e óvodai akkreditációval Fontos ugyanis, hogy az iskola megkezdését megelőzően egy évig akkreditált óvodába kell járnia a gyermeknek. Erről a kerületi önkormányzat oktatási osztályától illetve a Közoktatási Információs Iroda Tanügyigazgatási szakportálján lehet információt kapni.

    Mi történik, ha elutasítanak?

    Amennyiben nem nyertetek felvételt, erről meg kell kapnod az írásbeli határozatot és indoklást. Ez ellen 15 napon belül fellebbezhetsz az óvodavezetőnél, aki az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez (vagy az óvoda fenntartójához) juttatja el kérelmed. Ott már egy bizottság fogja megvizsgálni fellebbezésedet.

    Ahogy látod, érdemes tehát már a beiratkozás előtt elkezdeni tájékozódni, felkeresni a kiszemelt intézményt, hogy tisztában legyél azzal, milyen helyi szempontok érvényesülnek a felvételikor. Ezek ugyanis nagyon sokfélék lehetnek.

    Kapcsolódó cikkeink:
  • Oviba készültök? Segítünk a választásban!
  • Hogyan válassz óvodát a gyereknek?
  • Gyerekbarát bölcsődék
  • Hová adjam ősztől?
  • Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

    Legjobb cikkeink a témában

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék