Gyerek

Nyári balesetek

A gondtalan nyári pihenésre szánt időt rövidítik meg a többé-kevésbé váratlanul bekövetkező sérülések. Jelentős részük megelőzhető, vagy súlyosságuk csökkenthető, ha gondosan tervezzük a kiruccanásokat.
2011. Június 04.

Ha egy szép nyári vasárnapon ellátogatnánk a Madarász Utcai Gyermekkórház fővárosi ügyeletet ellátó sebészetére, tapasztalhatnánk, hogy a rendelésen várakozó vagy az ágyban fekvő súlyosabb baleseti sérültek közt két csoport különösen nagy létszámban képviselteti magát. A gyerekek egy része a túl eleven, vagány, a bajt szinte kereső fiúk közül kerül ki, ők azok, akikkel mindig történik valami.

A másik csoportot a „túl jó” kislányok alkotják. A túlóvás következtében mozgásuk ügyetlen, nem sportolnak, sokszor még túlsúlyosak is. Tapasztalatok hiányában sokkal jobban ki vannak téve a sérülés veszélyének, mint azok a gyerekek, akiknek szabad kísérletezni, fára mászni, futkosni, egyszóval nem óvják őket a széltől is.

Nyári balesetek

Zuhanás a cseresznyefáról

Finom édes a gyümölcse, mely a nyár első ajándékai közé tartozik. Magasabb, mint a többi gyümölcsfa, ám ágai sokkal törékenyebbek. Ezért a baleseti sebész csak elvétve találkozik másféle fákról lepottyanó sérültekkel. Bármiféle törés előfordulhat, sajnos még gerinctörés is. A macskával ellentétben a gyerekeknél nem előny, ha talpra esnek, ez ugyanis csigolyasérülésekhez vezet.

Szakértőnk tanácsa: Hagyjuk fára mászni!

A megoldást nem a tiltás jelenti. Figyelmeztessük a gyereket a veszélyekre, tanítsuk meg a biztonságos mászásra. Ha ijesztő magasban látjuk, ne essünk pánikba, ne kezdjünk sikoltozni, hogy „vigyázz, leesel!” Az efféle rémült kiabálás inkább önbeteljesítő jóslatként működik. Helyette nyugodtan, kiegyensúlyozottan magyarázzuk el, hogyan tud a legbiztonságosabban lejutni.

Bringás veszélyek

A nyári sérülések többsége kerékpáros balesetekből adódik. Szomorú statisztikai tény, hogy a bringázók számához viszonyítva Európa-szerte Magyarországon történik a legtöbb ilyen baleset. Nem is véletlen, hiszen nálunk hajlandóak a legkevesebben védősisakot használni.

A sérülések jelentős része a fejet éri, s mivel védtelenül csapódik aszfaltnak, fának, kocsinak, sajnos a halálos vagy súlyos kimenetel sem ritka. Éppen a legveszélyeztetettebb korcsoport, a kiskamaszok, kamaszok azok, aki hiúsági okokból vagy rosszul értelmezett vagányságból nem akarnak sisakot viselni. Pedig anélkül még rövid útszakaszokra sem volna szabad elindulni! Sokat számít a szülők jó példája és szigora, de persze meggyőzéssel is lehet próbálkozni.

A másik leggyakoribb baleset a küllős sérülés. Ha nem szabályos biciklisülésben szállítjuk a gyerekeket, hanem egyszerűen a csomagtartóra vagy valami tákolmányra ültetve, a kicsik ide-oda kalimpáló lába a sebesen forgó küllők közé szorul, és ez súlyos sérülést, törést, a bokaszalagok túlnyúlását okozza. Ahogy a biztonsági gyermekülés használata is jelentősen csökkentette a kis utasok súlyos baleseti sérüléseit, úgy a sisak és a biciklisülés általánossá válásától is hasonlóan áldásos hatást remélhetünk.

Személyesen: Dr. Velkey György,

Nyári balesetek

a Bethesda Gyermekkórház igazgatója, intenzív terápiás orvos öt gyerek édesapja, s így maga is küzdeni kényszerült gyerekeivel a sisakviselés ügyében.

Miután a kérlelés hasztalannak bizonyult, elvitte őket az intenzívre, ahol saját szemükkel láthatták, milyen tragédiákat okozhat a védőfelszerelés viselésének elmulasztása. A sokkterápia hatásos volt, azóta minden bringázásnál rajtuk a sisak. A többi szülő persze nem folyamodhat ilyen eszközökhöz, így kénytelenek csak következetességükre és a józan észre hagyatkozni. Talán hat a gyerekekre az is, ha látják, hogy a profi bringások sosem tekernek sisak nélkül!

Ugrálni jó?

Az ugrálóvár a gyerekek kedvencei közé tartozik, s bizony igencsak meglepő volt hallani a szakembertől, milyen sok kartörést okoz. Meggyőző példa, hogy gyermeknapon, amikor a Városligetben és a Margitszigeten ingyenes ugrálóvárakkal várják az ünnepelteket, a vasárnapokon ügyeletes Madarászban legalább tíz-tizenkét ugrálóváras sérültet látnak el egyetlen nap alatt. Mindig kartöréssel jönnek a gyerekek, akik vagy kipottyannak az ugrálóvárból, és hatalmas lendülettel a kemény felületre esnek, vagy magán a váron belül olyan ügyetlenül esnek, hogy testük alá kerül a karjuk, s az ízületek túlnyúlása miatt következik be a törés.

Szakértőnk tanácsa: Tanítsuk meg esni!

A küzdősportok nem a verekedésről szólnak. Művelőit többek közt már gyerekkorban megtanítják arra, hogyan essenek. Ez fontosabb, mint gondolnánk! Náluk igen ritka a kartörés. A mozgáskultúra színvonala szorosan összefügg a sérülések súlyosságával.

Égések

Az elsőfokú égés csak bőrpírt okoz, ezzel nem kell orvoshoz fordulni, elég valamelyik hűsítő, gyulladáscsökkentő készítményt alkalmazni. Másodfokú égés esetén még mindig csak felületi sérülésről van szó, ám ekkor már hólyagok is keletkeznek. Leggyakrabban napégés okozza, és ha nagy felületet érint, például a gyerek mindkét vállát és hátát, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Ez már kezelést, kötést igényel, hiszen sebek sorozatáról van szó, amelyek elfertőződhetnek.

Az égések másik csoportját a gyerekek hihetetlen tűzimádata okozza. A tábortűz, bográcsozás vonzza őket, mint a mágnes, s hamar felkapnak egy izzó végű botot, amellyel hadonászni, kardozni kezdenek. Ebből a játékból származnak az arcon, kézen, karon elhelyezkedő égett sebek.

Szakértőnk tanácsa: Fontos az azonnali hűtés!

Soha ne hagyjuk egyedül tűz mellett a gyerekeket! Ha megtörtént a baj, legalább tíz percig tartsuk folyó hideg víz alá a sérülést, hogy lehűlhessenek a túlhevült szövetek.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Sérülések kisgyerekkorban
  • Sebkezelés gyermekkorban
  • Téli gyerekbalesetek
  • Előzzük meg az égési sérüléseket!
  • Forrás: Kismama magazin