Számtalan vers, mondóka született, ami Mikuláshoz vagy Szent Miklóshoz kötődik. Indul a visszaszámlálás a nagy napig, addig is mondókázzunk együtt a gyerekkel.
Égi úton fú a szél,
hulldogál a hó
nem bánja azt, útra kél
Mikulás apó!
(Zelk Zoltán: Mikulás)
Télapóka öreg bácsi,
hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,
kilenc tornya égig ér.
Miklós-napkor minden évben
tele tömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal
szánkázik az úton át.
(Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi)
A Mikulás gyorsan eljő
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.
Kövér puttony van a vállán,
hópihe ül a szakállán.
Mikor hozzád megérkezik,
cipőd sok-sok jóval telik.
Hull a hó, nézd, odakint,
a Mikulás néked int.
(Devecsery László: Jön a Mikulás)
Hívogató
Gyere ide, Mikulás!
Minden gyermek téged vár.
Minden házba bekopogtál?
Ott még egy ház vár reád.
A kéménybe hogyan férsz be?
Válaszolj a kérdésemre!
Ruhád piszkos soha sem lesz
ha lecsúszol a gyerekekhez?
Hát ez a csomag kié lesz?
Remélem, engem sem felejtesz.
Mikor jössz hozzám, Mikulás?
Hidd el, nagyon várok rád!
Hulló hóban
Szent Miklós a hulló hóban
puttonyával körbe jár,
s bekopogtat minden házba,
minden kisgyereket megtalál.
Fehérség a puszta tájon
s minden csupa rónaság,
csak Télapó jön, hosszú,
hosszú szánkaján.
Kapcsolódó cikkeink Mikulás témában:
Kapcsolódó cikkek
