Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Megbetegíthet-e a házi por?

2017. november 7. | Frissítve: 2017. november 14.

Forrás: babaszoba.hu

Régóta ismert, hogy a házi porban a poratkák mellett szinte minden, szemmel nem látható anyag jelen lehet, amely beltérben előfordulhat.

A mogyoró allergizálhat

A házi porban többek között a bőrünkről származó kis hámfoszlányoktól, emberi (és állati) hámsejtektől és állati szőrök töredékétől a penészgombákon, szezonális virágporszemcséken, koromszemcséken át a levegőbe jutó apró ételmaradványokig sok minden megtalálható.
Utóbbival kapcsolatban nemrég jelent meg egy brit kutatók által közölt fontos megfigyelés. Helen Brough kutató és munkatársai úgy találták, hogy a földimogyoró-allergiában szenvedő csecsemők otthonából vett házi por-mintákban jóval magasabb volt a földimogyoró koncentrációja, mint az egészséges kisbabák otthonaiból vett mintákban. A földimogyoró-allergia kialakulása tehát egyértelmű összefüggést mutatott az otthoni por földimogyoró-tartalmával.
Első hallásra mindez szokatlannak tűnhet, de megvan a jelenség immunológiai magyarázata. Hosszú ideje ismert tény, hogy különböző állapotok - például kiterjedt bőrgyulladással járó ekcéma - fokozhatják a földimogyoró-allergia kockázatát csecsemőknél. A házi porban nyomokban található földimogyoró az ekcémás, gyulladt bőrre tapadva - sajnos más módon is, például akár a tüdőkön keresztül belélegezve - az arra hajlamosaknál képes lehet allergiát kiváltani.
Különösen azokban az esetekben alakulhat ki érzékenység, amikor a csecsemő szervezete még nem találkozott földimogyoróval táplálkozás során (a szájon át történő korai bevezetésnek lehet ugyanis allergiamegelőző hatása bizonyos esetekben).
Ugyanakkor az elmúlt évtizedben a földimogyoró szájon át történő bevezetésére a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások az egy éves életkor utáni időszakot javasolták - éppen a földimogyoró-allergia elkerülése céljából. Sajnos a halasztott bevezetés ajánlása és alkalmazása nem hozta meg a remélt eredményt, sőt ennek ellenére egyre gyakoribbá vált a földimogyoró-allergia kialakulása.
Izraeli és brit vizsgálatok viszont kimutatták, hogy azoknál a csecsemőknél, akik egyéves kor előtt kaptak kis mennyiségű földimogyoró-krémet (a darabos forma veszélyes lehet, ha véletlenül a légcsőbe kerül!), jelentős mértékben csökkent a földimogyoró-allergia kialakulása - mindezt több éves, nagy esetszámú nyomon követéssel igazolták. Ezek ismeretében 2017 januárja óta az amerikai és az európai szakmai ajánlások immár kifejezetten javasolják az egészséges csecsemőknél a földimogyoró-bevezetés 1 éves koron túlra halasztásának eltörlését.
Más a helyzet azokkal a csecsemőkkel, akiknél súlyos ekcéma és/ vagy tojásallergia ismert, mert ők fokozottan hajlamosak földimogyoró-allergiára. Esetükben gyermekallergológus vagy gyermek-gasztroenterológus szakember kell, hogy felmérje a földimogyoró-allergia pontos kockázatát és ezzel szoros összefüggésben a földimogyoró-bevezetés idejének meghatározását.
Ha a fokozott kockázatú csecsemőnél az allergológiai/gyermek-gasztroenterológiai szakvizsgálat alapján még nem várható komoly reakció a földimogyoró bevezetésétől, akkor minél korábban be kell vezetni.
Ha azonban a földimogyoró-bevezetéstől a szakvélemény alapján komoly reakció várható (azaz már kialakult a földimogyoró-allergia), akkor nem szabad bevezetni, sőt szigorúan kerülni kell a földimogyorót. Újabb paradoxon: ha előzőleg nem kapták még ételben (vagy akár anyatejen keresztül sem), akkor hogyan alakulhat ki ilyen csecsemőknél a földimogyoró-allergia? Esetükben vélhetően az ekcémás bőrön vagy a lakás házi porát belélegezve juthat be a földimogyoró a szervezetbe először - amit a szervezet egyfajta "vészreakcióként" értékel, hiszen normális esetben táplálékot nem a tüdőnkön és nem is a bőrünkön keresztül fogyasztunk.
Indokolt lenne tehát a minél korábbi szájon keresztüli bevezetés. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eleve 6 hónapos kizárólagos szoptatást javasol, de még azokban az esetekben, amikor ezt nem sikerül megvalósítani, sem ajánlják a korai bevezetést 4 hónapos kor előtti időpontra tenni.

Mit tehetünk az első hónapokban?

Az egyik kézenfekvő megoldás, amelyet a nemzetközi szakmai ajánlások is javasolnak, hogy sem a várandós, sem a szoptatós kismamák ne kerüljenek semmi olyan ételt, amely allergizálhat (beleértve a tejet, a tojást, a szóját és a földimogyorót) - természetesen csak akkor tegyenek így, ha különösebb tünet (náluk vagy a babánál) nem jelentkezik ezen ételek fogyasztásakor. A kismamák által elfogyasztott ételekben lévő antigének már magzati korban, majd az anyatejben kiválasztódva segítenek hozzászoktatni a magzat, illetve a csecsemő szervezetét a különböző táplálékokhoz - mindazokhoz, amelyekkel később "élesben" is találkozni fog a baba. Természetesen ha tüneteket okozna bármilyen táplálék fogyasztása, akkor a kismamának célszerű kerülnie, és érdemes konzultálnia ilyenkor az orvossal vagy védőnővel is.
Mindezek mellett szóba jöhet még a szoba levegőjének megtisztítása az allergiát kiváltó anyagoktól, beleértve a házi porban nyomokban található földimogyorót is. Ez megvalósítható olyan beltéri levegőtisztító készülékek alkalmazásával, amelyeket a pollenallergiásoknak is javasolnak. Ezek a készülékek ugyanis képesek - különböző méretű beépített szűrők segítségével - átszűrve megtisztítani a szoba levegőjét. Vásárlás előtt mindenképpen célszerű szakemberrel konzultálni, hogy a berendezések melyik fajtája felel meg leginkább igényeinknek.
A szoba levegőjének megtisztítása tehát jól kiegészítheti a diétás tanácsok követését, különösen azokban az esetekben, amikor a baba valamilyen okból nem kaphat szájon át földimogyoró-krémet allergia-megelőzési céllal. Ilyenkor a légtisztítás szintén hozzájárulhat a földimogyoró-allergia kialakulási kockázatának csökkentéséhez. (X)
A cikk megjelenését a Philips Magyarország támogatta.

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék