Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Húsvéti szokások: a tojástól a locsolóversig

Szerző: Nagy Zita

2015. március 20. | Frissítve: 2016. március 23.

Forrás: babaszoba.hu

Anya, miért festünk tojást húsvétkor? És mit keres a nyuszi egy fészekben? Jobb előre felkészülni ezekre és az ezekhez hasonló kérdésekre. Készítettünk egy kis összefoglalót a húsvéti szokásokról és a szimbólumokról.

Idén, 2016-ban március végére (március 27-28) esik húsvét. A "vándorló ünnep" idején - legyen szó tojásfestésről vagy éppen locsolkodásról - a gyerekeket számos érdekes programba, előkészületbe vonhatjuk be, és mesélhetünk nekik az ünnep hagyományairól, az ünnephez kapcsolódó szokásokról.

A húsvét a keresztények egyik legfontosabb vallási ünnepe, amikor a vallásos emberek Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. De számos olyan népszokás, hagyomány is él a húsvéthoz kapcsolódóan, amely a nem vallásos családokban is fontos szertartássá teszi az ünnepre készülődést és magát az ünnepet is.

A vallási szokások előírása szerint a húsvéthoz kapcsolódó ünnepkör része az a 40 napos böjti időszak, amely az ünnepre történő felkészülést jelenti - mentálisan és fizikailag is. A húsvétot megelőző vasárnap, a virágvasárnap pedig Jézus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe, ennek alkalmából körmenetet szoktak tartani. Egy héttel később, húsvét vasárnap pedig szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte.

Teremtsünk húsvéti hangulatot


A gyerekek számára azonban ez az időszak talán azért is várt és szeretett, mert egy hosszabb hétvégére - szerencsés években egyúttal szép időben - együtt van a család. Ráadásul több olyan szokás, hagyomány is van, amivel a kicsik szívesen foglalatoskodnak, ügyeskednek, amikben sikerélményük lehet. S persze alkalom adódik arra is, hogy meséljünk nekik - vallásosságtól függetlenül - arról, hogy mit is ünneplünk ilyenkor és az évente ismétlődő szokásoknak mi az eredete, mit miért csinálunk.

Húsvéti tojásfestés

Az egyik ilyen szokás például a tojásfestés. A tojás az újjászülés, a termékenység szimbólumaként lett része a húsvéti népszokásoknak. Vásárolhatunk festékeket is, de ma már egyre többen használnak természetes alapanyagokat a tojások színezéséhez, mintázásához.

Egy apró jó tanács a színes vizekhez: kb. fél liter vízbe tegyük az alapanyagokat, kevés ecettel és ebben főzzük ki a színt adó növényeket, majd ebbe helyezhetjük a színezendő tojásokat. Ha lila tojást szeretnék, akkor például lilahagyma héját kell főznünk, és az így kapott színes vízbe tehetjük bele a tojásokat. Sárga színhez kurkumát használjunk, a zöldhöz spenót vagy csalánlevél segíthet minket, a csipkebogyóval pedig rózsaszín tojásokat készíthetünk, de ha friss kávéba áztatjuk, akkor barna tojásokat is készíthetünk.

A bátrabbak próbálkozhatnak a tojás kifújásával is, és ne feledkezzünk meg arról, hogy viasszal vagy matricával számos, szebbnél szebb minta is kerülhet a tojásokra. De ha van otthon egy rossz harisnya, akkor az ebbe bújtatott tojás héjához így levelet tudunk rögzíteni és ez is szép mintát hagy a héján.

Keresés indul

Kitűnő gyerekprogram például a nyuszi fészkének az elkészítése, amibe a húsvéti ajándékaikat várják. S ha már az ajándékoknál tartunk: valószínűleg még az előbbinél is nagyobb sikert arat a "kincskereső játék". Egy kisebb vagy nagyobb kertben, esetleg játszótéren rejtsük el a tojásokat. A felkutatásuk garantáltan jó móka kortól függetlenül. Különösen, ha több gyerek van, mert így még versenyezni is lehet. Természetesen a lakásban is lehet húsvéti kereső akciót tartani. Ráadásul otthon nyilván kényelmesebben el tudjuk rejteni (pl. éjszaka) a húsvéti nyuszikat, tojásokat, míg a gyerkőcök alszanak.

Húsvéti locsolkodás

Ennél is népszerűbb a húsvét hétfői locsolkodás. Vidéken a vödrös-szódás verzió sem ritka, de sok helyen ma már illatosabb vagy kevésbé illatos (sokszor kifejezetten erre az alkalomra) rendszeresített kölnivel járnak apák, fiúk, barátok házról-házra. A szokás alapja a vízhez kapcsolt, tisztító, termékenységet hozó erő.

A klasszikus forgatókönyv szerint a locsolásért cserébe - a fiúk a szerelmet, az életet jelképező - piros tojást adnak a lányok. Gyakran leültetik az érkezőket, kínálják, és az sem ritka, hogy a gyerekek némi aprópénzt kapnak a "szívességért" cserébe. (Az íratlan szabályok szerint a rokon gyerekek rendszerint nagyobb summát kapnak.) Szokás mostanság adni csoki nyuszit, csoki tojást is.
A locsolkodás másik meghatározó eleme a locsolóvers, ami nemzedékről nemzedékre száll, s persze minden év kitermeli az aktuális újdonságokat is. A gyerekek könnyen megtanulják, és többnyire nagy sikert aratnak vele.

Na de hogy kerül a nyuszi a képbe?

A húsvét egyik szimbóluma - a tojás mellett - a nyúl. Arról, hogy miért éppen ez az állat, biztosat nem tudni. Egyes források szerint a 16-17. században vált a húsvéti ünnepkör részévé Németországban, így került el hozzánk is. Másutt arról írnak, hogy csak valamiféle tévedés miatt lett a húsvét egyik "szereplője" a nyuszi.

Az állat a termékenység szimbóluma, és azért kell neki fészket rakni, mert a húsvéthoz kötődően ábrázolt nyúlfajta nem üregben lakik, hanem fészket készít magának. Bár a kicsik általában nagyon szeretik az állatokat, ahelyett, hogy az ünnepre vásárolnánk nekik egyet, inkább menjünk el egy kisállat-simogatóba. (Húsvétkor több helyen is készülnek ilyennel.)

További cikkek a húsvétról:
  • Szabd a gyerekre a húsvétot!
  • Nyúlon innen, határon túl: így ünnepelnek húsvétkor külföldön
  • Last minute húsvéti tippek
  • Kreatív ötletek húsvétra
  • Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

    Legjobb cikkeink a témában

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék