Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Dadog a gyerek

Szerző: Jaksa Petra

2016. október 30.

Forrás: babaszoba.hu

VI. György, Newton és Churchill is dadogott, ez azonban egyetlen anyukát sem vígasztal, ha az ő szeme fénye küzd ezzel a beszédhibával. De mégis mit tehetünk?

Dadog a gyerek

A kisgyerekek többségénél van egy korszak 2 és 5 éves kor között, amikor dadogni kezdenek. Ez az ún. élettani dadogás azért alakul ki, mert ebben az időszakban a kicsi beszédszervei még nem annyira fejlettek, ráadásul gyorsabban akarja megosztani a gondolatait a nagyvilággal, mint amilyen gyorsan valójában képes rá. Sokszor el is felejti, amit már egyszer elmondott, ezért újra és újra megismétli, melynek következtében a beszéde szakadozottá, döcögőssé válik.

Mi okozza?

Szakértők szerint számos oka lehet a dadogás kialakulásának, többek között:
- Genetika: a dadogó gyerekek 60%-ának van olyan közeli rokona, aki szintén dadog
- Más nyelvi vagy beszéddel kapcsolatos problémák, fejlődésbeli lemaradás (pl. a gyerek nagyon későn kezd el beszélni)
- A kutatók által is kiaknázatlan terület, de egy biztos: a dadogó emberek a szavakat az agy más részeiben "képzik", az agy üzenetei és az izmok közötti információátvitel pedig közel sem problémamentesen zajlik le
- Magas/megnövekedett aktivitás
- Gyors beszéd/hadarás
- Valamilyen komolyabb trauma

A dadogás korai jelei

Általában a gyermek 18-24 hónapos kora között jelentkezik a dadogás, amikor a kicsi először kezd el mondatokban beszélni. A szülők számára ez ijesztő vagy frusztráló lehet, pedig ebben a korban egy teljesen természetes jelenségről van szó. Fontos, hogy ilyenkor legyünk nagyon türelmesek.
Elképzelhető, hogy a gyermekünk néhány hétig vagy több hónapig is dadog, és ez alatt az idő alatt is hol enyhülni látszik ez a típusú beszédzavar, hol visszatér. Az esetek nagy részében azonban azoknál a kicsiknél, akik 5 éves koruk előtt kezdtek dadogni, ez magától el is múlik mindenféle külső szakértői (vagy pl. logopédusi) segítség nélkül.
Ellenben, ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk dadogása folyamatos, vagy kezd rosszabbá válni, esetleg ehhez az arc- és test izmainak feszülése is társul, érdemes beszédterapeutához fordulnunk.

Az iskolás évek

Mikor a gyerekek általános iskolába kerülnek ezek a beszédhibák általában gyengülnek, hiszen itt a kommunikációs képességeiket is hatékonyan fejlesztik. Az a gyermek, aki még ilyenkor is komolyan dadog, bizonyára tudatában van ennek és valószínűleg szégyelli is. Előfordul, hogy az osztálytársak emiatt gúnyt űznek belőle, ami tovább fokozhatja a dadogás tüneteit.
Amennyiben ez a helyzet a gyerekünkkel, mindenképpen beszéljünk az osztályfőnökkel, aki ilyenkor közbeléphet, a feszültségkeltő szóbeli szereplési helyzetek alól pedig felmentheti őt, amíg a megfelelő beszédterápiás kezelés megkezdődik.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha gyermekünk elmúlt 5 éves, és még mindig dadog, mindenképpen keressük fel a gyerekorvost és szükség szerint beszédterapeutát/logopédust. Hasonlóan érdemes szakemberhez fordulni, ha az alábbi esetek valamelyikét tapasztaljuk:
- A teljes szavak és kifejezések ismételgetése szélsőséges mértékű
- A szokásosnál gyakrabban ismétli a különböző betűket és szótagokat
- A normálisnál jobban elnyújtja a szavakat
- A beszéd kifejezetten nehézkessé, feszültté, erőltetetté válik
- Az arcizmai feltűnően megfeszülnek beszéd közben
- A szokásosnál magasabb hangon és/vagy hangosabban beszél
- Próbálja kerülni az olyan helyzeteket, ahol meg kell szólalnia
- Másikkal helyettesít egy szót, hogy elkerülje a dadogást
- Beszéd közben hevesen gesztikulál az arcával és a végtagjaival is
- Esetleg más tüneteket találunk aggasztónak a gyermekünkkel kapcsolatban

Hogyan segítsünk?

- Ne javítgassuk folyton a gyermeket, ne akarjuk, hogy mindig tökéletesen hibátlanul beszéljen. Engedjük meg, hogy ez egy élvezetes dolog legyen a számára!
- Beszélgessen együtt a család a közös étkezések alkalmával. Ilyenkor ne szóljon se rádió, se tévé.
- Ne kritizáljuk vagy javítgassuk a gyereket (pl. "Lassabban", "Ne hadarj", "Vegyél egy mély levegőt"). Ezek - habár segítő szándékú kommentek a szülő részéről - csak még jobban felhívják a gyerek figyelmét arra, hogy vele valami nincs rendben, és ettől aztán csak még jobban fog dadogni.
- Ne beszéltessük vagy olvastassuk hangosan, ha ez számára kényelmetlen, vagy ha észrevesszük, hogy nagyon dadogni kezd. Ilyenkor inkább keressünk olyan elfoglaltságot, amihez nem kell beszélnie.
- Ne zavarjuk meg beszéd közben, és ne mondjuk neki, hogy kezdje újra a mondandóját.
- Ne parancsoljunk rá, hogy gondolkodjon, mielőtt beszélni kezd.
- Otthon alakítsunk ki nyugodt, meghitt környezetet. Próbáljunk a mindennapokon is lassabb tempóra váltani.
- Váltsunk mi is lassabb beszédtempóra a gyerek jelenlétében.
- Tartsuk fenn a természetes szemkontaktust. Próbáljunk meg teljes mértékben rá figyelni, amikor beszél. Legyünk türelmesek.
- Engedjük, hogy végig mondja a mondandóját, ne fejezzük be helyette a mondatot és ne vágjunk a szavába. Mielőtt mi kezdenénk beszélni, tartsunk szünetet.
- A legfontosabb, hogy mi is mindig beszéljünk tisztán, tagoltan, hiszen a gyerekek utánzással tanulják a beszédet. Ez részünkről is egy kis rutint igényel, de bele fogunk jönni!
Végül pedig ne kerítsünk túl nagy feneket a gyerek dadogásának. Három éves kor alatt nem is kell tudatni vele, hogy valami gond van a beszédével. Legyünk megértőek és elfogadóak, a szerető szülői háttér mindennél többet ér!

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék