Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Család kontra óvoda: mi van a konfliktusok mögött?

Szerző: Karlócai Beatrix

2016. április 29.

Forrás: Kismama magazin

Ki segít az óvónőn, ha úgy érzi, egy adott probléma, egy konkrét gyerek viselkedése kifog rajta, a sokéves rutin ellenére eszköztelenné válik? És ki segít a szülőnek, ha - jogosan - úgy érzi, méltánytalanság történt?

Óvodai konfliktusok

Még decemberben történt, hogy egy Bács-Kiskun megyei településen az óvónő két percre összekötözte egy hároméves kisfiú kezét. Vagy másfél órára. Szomorú történet, amelyben nem csak a kisgyermek az áldozat, hanem az érintett felnőttek: az óvónő és a szülők is.
Az igazságot talán sosem fogjuk megtudni: az ügyészség az óvónőt ártatlannak találta, a szülők, akik beperelték, továbbra is harcolnak az igazukért. Úgy éreztük, beszélnünk kell a témáról, de a konkrét ügy részletei nélkül. Arra próbálunk válaszokat keresni, hogyan lenne elkerülhető, hogy ilyesmi megtörténhessen ma Magyarországon, és kihez fordulhat segítségért az, akivel mégis megtörténik?

Ki segít az óvónőn, ha úgy érzi, egy adott probléma, egy konkrét gyerek viselkedése kifog rajta, a sokéves rutin ellenére eszköztelenné válik vele szemben, vagy csak kifogásolható eszközei lennének? És ki segít a szülőnek, ha - jogosan - úgy érzi, méltánytalanság történt, de az eset büntetőjogi kategóriaként nem értelmezhető?

A kérdésekre többféle megoldás is van - elméletben. A gyakorlat azonban sokkal kevésbé rózsás.

Túl sok a gyerek

"Elvileg egy óvodának a következőképpen kéne kinéznie: négy csoportban összesen száz gyerek, csoportonként két óvónővel és egy dadussal. Önálló óvodavezetővel, valamint egy-egy legalább félállású pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és pedagógiai asszisztens segítségével megtámogatva" - mondja Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének elnöke.

"Ilyen körülmények között lehetne megoldani azt, hogy akivel probléma van, azt akár napközben is ki tudja emelni az óvónő a csoportból, folyamatosan segítséget és támogatást tudjon kérni a nehezebb esetekhez a pszichológustól vagy a fejlesztőpedagógustól. Ehhez képest mi a valóság? Ötszáz gyerekre ír elő a törvény egyetlen főállású pszichológust. Ez vidéken, falusi környezetben azt jelenti, hogy az illető szinte állandóan úton van, egy-egy óvodában legfeljebb fél napot tölt el hetente.

Az óvónők pedig szintén kevesen vannak: most kaptam egy levelet, szintén vidékről. A kolléganőm egyedül visz egy 25 fős csoportot, amiben 4, azaz négy fő SNI-s, vagyis speciális nevelési igényű! Ez elképzelhetetlen teher. És igen, elvileg törvénytelen is, de mit tegyenek, ez a környék egyetlen óvodája, a gyerekek pedig óvodakötelesek."

A helyzet Budapesten kicsit kedvezőbb, de itt sem tökéletes. Bár a minimális személyi feltétel a legtöbb helyen biztosítva van, az a fővárosban sem ritka, hogy egy dadus két csoporthoz tartozik egyidejűleg, és a pszichológus itt is ötszáz gyereket lát el egyszerre, még ha ehhez kevesebbet is kell utaznia.

"Ráadásul a pszichológus lassan dolgozik: megfigyel, elemez, és csak utána javasol- esetleg - valamit a tapasztalatain szerint" - mondja Fábián Katalin. "Pedig az óvónőnek adott esetben ott, és akkor lenne szüksége segítségre.

Gyors segítséget elvileg a vezető óvónőtől kaphatna még - ha költségcsökkentési okból nem lenne már általános, hogy az óvodavezető éppen úgy csoportot visz, mint a többiek, csak még mellette kétszer annyit adminisztrál is. De a szomszéd csoportba átszaladgálni se ideje, se lehetősége nincs."

Valami nincs rendben az óvodában

"Az óvodás gyerekek még tökéletesen az érzelmek világában élnek, nem is nagyon képesek rendszerezni, leválogatni őket. A szülő viszont, aki szoros kapcsolatban áll a gyerekével, általában megérzi, ha gond van. Ha a gyerek új, furcsa szokásokat vesz fel, vagy másképp viselkedik, mint korábban, érdemes megállni egy pillanatra.

Ha pedig családtagok, vagy távolabbi ismerősök is jelzik, hogy más lett a gyerek, akkor mindenképp kezdjünk gyanakodni. Vajon mióta viselkedik másként? Mi történhetett abban az időben? Vannak olyan dolgok, amik könnyedén megzavarják egy óvodás lelkét: a szülők párkapcsolati problémái, a válás, a testvér érkezése, egy haláleset, egy költözés. Ha azonban nincs ilyen magyarázat a változásra, akkor az óvodában történhetett valami - mondja Kardos Judit, pszichológus.

Ilyen esetben egy gyerekpszichológus - a helyi nevelési tanácsadóban ingyenesen igénybe vehető a segítsége! - segíthet megfejteni, mi lehet a probléma, és annak megoldásában is részt tud vállalni.

Ki segít a szülőnek?

Mit tehet a szülő, ha akár direkt módon (a gyerek vagy az óvónő elbeszéléséből), akár indirekt módon arra a következtetésre jut, hogy a gyermekét az óvodában méltánytalanság érte?

Első körben természetesen az óvónőnek érdemes jelezni, hogy nem tetszik valami - lehet, hogy öt perc alatt tisztázható félreértésről van szó csupán. Második szinten az óvodavezetőt lehet megkérni a konfliktus tisztázására. Ha ez sem vezet eredményre, még mindig lehet hivatalos segítséget kérni a jogi lépések előtt vagy helyett - mediáció formájában.

Sok családsegítőben ingyenesen igénybe vehető mediátor szolgáltatása is - de sajnos ebben a tekintetben is könnyebb helyzetben van az, aki a fővárosban lakik, mint aki távol tőle. Az érvényes engedéllyel rendelkező közvetítők (mediátorok) listája elvileg az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról letölthető. Ha egy óvónő vagy óvodavezető elzárkózik a megkereséstől, akkor ez nem vezet megoldásra. Mégis mindenképpen érdemes vele megpróbálkozni, mert a jogi út csak hosszadalmasabb és keservesebb lehet.

Amennyiben a mediáció nem megoldható és/vagy nem vezet eredményre, a következő lépés a jogi út, vagyis a panasz, sérelem hivatalos kivizsgálása. Ennek az első lépcsője a hivatalos írásos panasztétel az óvodavezetőnél, esetleg, ha van az óvodaszéknél. Második, a hivatalos panasz a fenntartó felé (állami intézmény esetén jegyző, főjegyző).

Mindkét szint azokra az esetekre vonatkozik, amikor semmilyen büntetőjogi értelemben vett sérelem nem történt, a gyermek jogai mégis sérültek, vagy az óvoda működési szabályzatában meghatározott feltételek nem teljesültek.

Rendőrségi feljelentésnek csak bántalmazás nagyon komoly gyanúja esetén van értelme.

Mi a mediáció?

A mediátor szakember segítségével a vitás felek közös megoldásra juthatnak probléma vagy konfliktus esetén. A közelmúltban egy budai óvodában egy társaival tartósan és kifejezetten agresszívan viselkedő kisfiú miatt vették igénybe mediátor segítségét. A mediációba a szülőkön és a az óvónőkön kívül a gyerekeket is bevonták, és a folyamat végére a problémás viselkedés teljesen megszűnt.

Fontos azonban, hogy a mediáció szabályai szerint közvetítésre csak akkor van lehetőség, ha azt minden érintett fél egyformán kéri, és a felmerülő költségeket is egyformán állják.

A gyerek vészjelzései

Ezekben az esetekben mindenképp érdemes utánajárni a változások okának:

  • A gyerek valami érthetetlen dologtól hirtelen félni kezd
  • Alvási szokásai megváltoznak
  • Az alaptermészete megváltozik: a csendes gyerekből agresszív lesz, a nagyszájúból visszahúzódó
  • Rendszeresen indokolatlanul elsírja magát
  • Körömrágásba kezd
  • Önbántó cselekedetei vannak, például a fejét a falba veri


  • Kapcsolódó cikkeink:
  • Már óvodás vagyok!
  • Közösségbe lépünk
  • Túlságosan eleven?
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék