Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Az iskolai beiratkozás menete és szabályai

2017. április 11.

Forrás: babaszoba.hu

Mit jelent a tankötelezettség? Hány éves kortól kell iskolába járni? Mi a beiratkozás menete?

Az iskolai beiratkozás menete és szabályai

Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

Tankötelezettség, iskolaérettség

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.
A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, ezért az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány mellett, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
A gyermek iskolába lépéshez szükséges iskolaérettség jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.
Ha a szülő nem ért egyet az óvodavezető által kiadott szakvéleménnyel, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz vagy szakértői bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért.

Felvétel, beiratkozás a körzetes iskolába

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermekeket április 1. és április 30. között, kell beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a szabadon választott iskola első évfolyamára.
Amennyiben a szabadon választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni abba az iskolába, ahová kötelező őt felvenni.
A beiratkozásra kijelölt napon csak azoknak a tanulóknak a felvételéről tud dönteni az iskola, akik az iskola körzetében laknak, mivel csak 5 nap múlva ismeri meg azoknak a "körzetes" tanulóknak a számát, akik másik iskolába jelentkeztek és felvételüket elutasította az adott iskola, ezért kötelesek beiratkozni a kötelező felvételt biztosító iskolába.
A szabad iskolaválasztás és a jogorvoslati eljárások a miatt a tanulók felvétele illetve beiratkozás időszaka akár hetekre is elhúzódhat.
A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét.
A kötelező felvételt biztosító általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik.
A körzetesítés lényege, hogy minden szülő tudja, van olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek felvételét.
Ha a körzeti iskola igazgatója elutasítja a jogos felvételt, akkor azonnal az állami iskolafenntartó központ (KLIK) illetékes tankerületi igazgatójához kell fordulni jogorvoslati kérelemmel. KLIK elutasítás esetén a Kormányhivatalhoz kell fordulni jogorvoslatért.
Az iskolába felvett tanulókat kizárólag az igazgató oszthatja be osztályokba, csoportokba. A szülőnek nincs beleszólása abba, ha az iskola valamilyen szempont alapján válogatja meg az adott osztályba járó gyerekeket.
A szülő szabadon választhat a felvételt kínáló általános iskolák között, nem köteles beíratni gyermekét a körzeti iskolába.
Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, azaz marad még szabad hely az iskolában, akkor a felvételi kérelmeknél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket.
A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót nyilvánosságra kell hozni.
Ha az általános iskola az összes "további felvételi kérelmet" helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között nyilvános sorsolás útján dönt. Tehát, ha felvett minden olyan gyereket, aki egyébként is odatartozik, a fennmaradó helyekre felvette a hátrányos helyzetű gyerekeket, és még mindig marad szabad hely, viszont többen jelentkeznek, mint ahány hely maradt, akkor sorsolással kell dönteni. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni.
A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvétele után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.
Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
- szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
- testvére az adott intézmény tanulója, vagy
- munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
- az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
Szülői bejelentések sokasága jelzi, hogy nem tudják felvenni a kormányhivatal által kijelölt kötelező felvételt biztosító iskolákba azoknak a tanulóknak egy részét, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye az iskola körzetében van. Csak a beiratkozáskor derül ki, hogy több a "körzetes gyermek", mint az iskolai férőhelyek száma.
Sok szülő, annak érdekében, hogy gyermeke egy adott (szerinte jobb) iskola körzetébe kerüljön, bejelenti gyermekét valamelyik ismerőséhez, rokonához. Ez szabálytalan. A tartózkodási hely csak akkor alapozza meg a kötelező felvételi kötelezettségét, ha a tanulónak nincs az országban lakóhelye.

Jogorvoslati lehetőségek a felvételi döntés ellen

Az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal.
Mikor lehet jogorvoslattal élni?
A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt. Ha az iskola igazgatója elutasítja a körzetben lakó gyermek jogos felvételét, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületének igazgatójához fordulhatnak panasszal.
További szülői panaszok lehetnek, pl.
- ha az iskola felvételi vizsgát, előkészítő tanfolyamot vagy más szelektáló eljárást alkalmaz,
- ha a körzeten kívül lakó tanuló nem vett részt a sorsoláson és mégis felvették,
- ha a nyilvános sorsolásra nem hívták meg a szülőt,
- ha alapítványi befizetést vagy más anyagi hozzájárulást kértek a beiratkozásnál.
(A cikk forrása: mszoe.hu)
Kapcsolódó cikkeink:
- Menjen idén iskolába?
- Becsengetés

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék