Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Az ágybavizelés lelki okai

Szerző: Tauzin Tibor Miklós, pszichológus

2009. június 26. | Frissítve: 2017. május 25.

Forrás: HáziPatika.com

A gyermekkori ágybavizelés a négy-tizenöt éves korosztály öt-nyolc százalékát érintő, vagyis viszonylag gyakori jelenség, mégis sokan szégyellnivalónak tartják. A következőkben e probléma lelki okait vesszük górcső alá.

Az ágybavizelés okai

Az ágybavizelésnek nem kizárólag pszichikus okai lehetnek, gyakoribb a biológiai meghatározottság. Ez esetben célszerű gyermekorvos segítségét és tanácsát kérni, ám ha a probléma egyértelműen lelki eredetű, pszichológus nyújthat szakszerű segítséget. Az ágybavizelés esetén megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos ágybavizelést, melyek közt a legfontosabb különbség az, hogy a másodlagos ágybavizelés esetén, a már korábban szobatiszta gyermek kezd újra bepisilni éjszakánként. Ebben az esetben gyanakodhatunk csak pszichés okra, de természetesen még ilyenkor is előfordulhatnak egyéb kiváltó tényezők, ezért a szakorvosi konzultáció ez esetben is nélkülözhetetlen.
A pszichikus eredetű ágybavizelés tehát már szobatiszta gyermeknél figyelhető meg, és legkönnyebben akkor válik érthetővé, ha azt egy korábbi életkorra jellemző cselekvési minta visszatérésnek tekintjük. A pszichológiában egy ember korábbi életkorára jellemző érzelmi, gondolkodási és viselkedéses mintázatának újbóli felbukkanását regressziónak nevezzük.
Ez nem csak gyermekkorban, de felnőttkorban is előfordulhat, és azért különösen hasznos fogalom, mert segít megérteni azt a gyakori jelenséget, hogy milyen okból tér vissza bizonyos körülmények közt egy korábbi életkorra jellemző viselkedés. A regresszió leggyakoribb oka a nagyfokú fáradtság, a fokozott stressz és a traumák, amik hatására többek közt a gyermekkori ágybavizelés is kialakul.

Sok gyerek mély alvás alatt pisil be

Fáradtság

Egy végigjátszott nap után bizony nem csak a szülők fáradnak el alaposan, de csemetéjük is nagyon elálmosodik. Bármennyire feledkezzen is bele az apróság a játékba és bármennyire tiltakozzon is a játék befejezése ellen, ilyenkor ha módjuk van rá szinte azonnal álomba zuhannak. Ezekben az esetekben fordulhat elő - főleg kisebbeknél -, hogy a fokozott idegi aktivitást ellensúlyozó mély alvás idején bepisilnek. Ha erről van szó, az azonban csak egyszeri alkalom, vagyis nem kell rögtön megijedni és a legrosszabbra gondolni.
Érdemes átgondolni, hogy gyermekünknek mivel telt a napja, s még ha nem is velünk töltötte azt, beleképzelni magunkat az ő helyébe. Amennyiben sok új dologgal találkozhatott, és módja volt szinte elvarázsoltan, hosszú ideig játszani, akkor - ha korábban nem pisilt be-, valószínűleg nem kell tartanunk az újabb bepisiléstől.
Az agy álmunkban is folyamatosan dolgozza fel a minket ért ingereket, ami egy gyereknél különösen nagy kapacitást igényel. Egy frissen szobatisztává vált apróságnál így fordulhat erő, hogy a záróizmok megfelelő kontrollja nem valósul meg.

Félelem

Elsősorban másokra utaltságuk és a sok újszerű jelenség miatt a kisgyermekek számára a világ tele van ijesztő ingerekkel. Ez lehet egy hirtelen felcsattanó hangos zaj, mint például a mennydörgés, de lehet ennél elvontabb is, mint amilyen a sötétségtől vagy az elhagyatástól való félelem. Ezek a gyermek számára mind stresszforrások, amiknek akár véletlen halmozódása is eredményezheti azt, hogy időlegesen megszűnik a teljes szobatisztaságra való képességük.
Ezekben az esetekben is segíthet a gyermek helyébe képzelni magunkat, de ha már idősebb, akkor talán még hatékonyabb módszer, ha egyszerűen leülünk és megkérdezzük tőle, mi bántja. A félelmetes dologról való beszélgetés aztán oldhatja a görcsöt, ilyen esetben nincs is szükség a pszichológussal való beszélgetésre.

Traumák

Súlyos esetben a gyermekkori ágybavizelést nem csupán a fáradtság és a stressz válthatja ki, de egyes lelki traumák is. Ezek sajnos szinte kivétel nélkül a másodlagos ágybavizelés huzamosabb ideig történő fennmaradását valószínűsítik, és megoldásuk általában szakember segítségét igényli.
A trauma lehet egyszeri ijesztő esemény, mint például egy baleset látványa, vagy a szülők hirtelen huzamosabb ideig kórházba történő kerülése is, más esetben azonban inkább traumatizációról, vagyis több apró trauma összeadódásáról beszélhetünk. Ilyet okozhat egy eldurvuló válás vagy erőszakossá váló szülő.
Hiába éri a gyermeket ilyenkor esetenként kis mértékű stressz, mert ezek rendszeressé válásuk esetén összegződnek, és hatásukban hasonlóvá válnak az egyszeri súlyos traumákhoz. Az ilyen helyzetek az esetek zömében elkerülhetők, ezért elsősorban erre kell törekedni szülőként. Amennyiben mégis előfordulna hasonló a gyermek életében, akkor nem szabad szégyellni szakember, például nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológus segítségét kérni.
100% boldogság - Bepahnten nyereményjáték

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék