Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A játszóház képességfejlesztő hatása

2016. május 18. | Frissítve: 2017. július 4.

Forrás: babaszoba.hu

Miért lenne szüksége gyermekemnek képességfejlesztésre, ha egyszer minden rendben van vele? - merülhet fel benned a kérdés. Most elmondjuk a válaszokat.

A játszóház képességfejlesztő hatása

A képességfejlesztéssel kapcsolatos kétkedés mögött többnyire az a régebbi szemlélet áll, hogy ilyen fejlesztésre csak a problémás, sérült gyermekeknek van szüksége. Ideje azonban a képességfejlesztésre más szemüvegen át tekinteni: egy olyan lehetőségként, amely a későbbi iskolai munka hatékonyságát alapozza meg; egy olyan lehetőségként, amely az élethez szükséges mozgásos, nyelvi, kognitív, érzelmi-szociális képességeket kibontakozásában segít.

Az első hat év lenyomata

A képességfejlesztés szempontjából különösen fontosnak tekinthető az első hat év: ha bármilyen probléma, részképesség-zavar merül fel, annak minél hamarabbi felismerése és fejlesztése igencsak fontos gyermekünk későbbi boldogulása érdekében. Ennek kiderítése természetesen képzett szakemberek és standardizált tesztek feladata: ilyen szolgáltatást például egy képességfejlesztő játszóház is tud számotokra biztosítani, az eredmények korrekt és érthető átbeszélésével, valamint a szükséges fejlesztő programok javaslatával.

Mindennek az alapja: a mozgás

Már Jean-Jacques Rousseau 18. századi író, filozófus pedagógiai elképzelései között is szerepel a képességfejlesztés egyik igen fontos sarkpontja: a gyermeki mozgás szabadsága. Rouseau egyenesen arra biztatja a szülőket, hogy a csecsemőkről vegyék le a szoros pólyát, hogy szabadon nyújtóztathassák kezüket-lábukat, a nagyobb gyerekeket pedig hagyják fára mászni, pocsolyába ugrálni. Ő úgy vélte, hogy egy 2-6 éves kor közötti gyermek esetében (tehát a legérzékenyebb időszakban) nagy hangsúlyt kell fektetni az egyes érzékszervek fejlesztésére: igen fontosnak tartja a tapintás, a látás, a hallás, az ízlelés és a szaglás érzékszerveinek a nevelését.
Ez a gondolat cseppet sem vesztett jelentőségéből a 21. századra sem. Ha például a 30 évvel ezelőtti időszakra gondolsz, elképedsz, hogy mennyire más volt akkoriban gyermeknek lenni. A gyerekek jóval több időt töltöttek a szabadban, és számtalan olyan mozgásos tevékenységet végeztek (fogócska, bújócska, labdázás, foci), amelyeknek nagyon fontos szerepük van képességeik kibontakoztatásában. Emellett több olyan tevékenységre volt lehetőségük, amelyek a kézügyességet vették igénybe (rajz, festés, gyurma, építőkocka).
A 80-as és 90-es években született Y és Z generáció tagjai számára azonban elképzelhetetlen a televízió, internet, mobiltelefon és számítógép nélküli élet: számukra korlátlanul áramlik az információ, színes-gyorsan pergő mozgalmas reklámokon és mesefilmeken nőttek fel. S mindez alapjaiban befolyásolja szabadidős tevékenységeiket, életüket. A mozgásos tevékenységek mennyisége sokszor erősen megcsappan az életükben. Sokuk életéből már most hiányoznak a személyes, face to face beszélgetések, mesék, közös játékok, a mozgás széles spektrumának kipróbálása, amelyek korábban természetes módon egyengették útjukat az életben való boldoguláshoz. Pedig a gyermek fejlődése nagyon szoros kapcsolatban áll a mozgással. A mozgás által ingerelt idegrendszeri területek fejlesztése ugyanis alapjaiban befolyásolja a figyelem, a koncentráció, és a kommunikáció fejlődését.

Ez nem csak játék - ez tanulás!

A játszótér, a játszóház és mindenféle változatos fizikai aktivitást biztosító mozgásforma azért nagyon fontos, mert segítségükkel ügyesebbek és egyúttal egészségesebbek is lesznek gyermekeink, és ami nagyon fontos, hogy általuk okosodnak is. Ezek a mozgásos tevékenységek ugyanis egyrészt segítenek a térbeli tájékozódás (orientáció), másrészt a saját és mások testéről alkotott fogalmaik (testséma) fejlesztésében is. A játszóházi környezetben bőséges játék-eszköztárral, izgalmas formákkal, anyagokkal ismerkedhetnek meg a picik, és az otthoni ingerektől merőben eltérő, új terek, játékok lehetőséget adnak a nagymotorikus mozgások fejlesztésére is. Az önfeledt, szabad játék pedig minden téren pozitívan hat a gyermekre: a mászással erősödnek izmai, de fejleszti erőnlétét és kitartását is. Ráadásul mindezt úgy, hogy közben szociális képességei is fejlődnek, hiszen hasonló korú gyermekek közt lehet.
Láthatod tehát, hogy ez nem csak mozgás. Amikor gyermeked az egyensúlyozó képességet gyakorolja egy-egy játszóházi függőhídon, libikókán, akkor éppen későbbi matematikai képességét is fejleszti egyúttal; míg az aktív hintázásnak a szorongásoldásban van nagyon fontos szerepe. A mozgás, a tér szabadsága a már meglévő képességek kibontásában is nagy segítség lehet, még akkor is, ha nálatok nincsen különösebb probléma a gyermekkel. A játszóházakban található mozgásos tevékenységre ösztönző játékok ráadásul biztonságos, gyerekbarát környezetben adnak lehetőséget a mozgásfejlődésre, hiszen szigorú szabályoknak kell megfelelniük.
Emellett a játszóházakban irányított mozgásos tevékenységekre is lehetőség van, melyet - egy előzetes képességfelmérést követően - célzottan lehet a gyermek igényeihez igazítani (mondókákkal, zenével és dalokkal kísért gyerektorna, speciális mozgásfejlesztő eszközökkel, terápiás mozgásfejlesztés/gyógytorna). A játszóházi képességfejlesztés széles palettáján a nagymotorikus képességek mellett a finommotorikus képességek, a tapintás, a szem-kéz koordinációja is fontos szerepet kap.

Kreativitás és finomkézmozgás

Gyakori probléma, hogy az iskolába kerülő gyerekeknél gondok adódnak a kéz finommozgásának fejlettségével és a kreativitással. Sajnos jelenleg ez minden negyedik-ötödik gyermeket érintő gond, érdemes korán felkészülni rá!
S hogy ez miért probléma? Mert az írás elsajátítása, a betűelemek megtanulása zavart szenvedhet. A finommozgások fejlesztésének hatása van a szem-kéz együtt mozgására, és a gyermek önbizalmának alakulására is.

Milyen tevékenységek fejleszthetik a finomkézmozgást?

A gyurmázás, a gyöngyfűzés, a termések kreatív felhasználása (pl.termésbáb-figurák készítése), minél többféle anyaggal (gyapjú, textil, papír) való tevékenykedés (vágás, tépés), bábozás. Az ujjbábok készítése sokkal inkább tevékenységre készteti a gyermeket, mintha egy egyszerű színezőt nyomnánk a kezébe (ezeket ráadásul kreatívan, saját fantáziájára hagyatkozva használhatja fel). De a kézügyességet fejlesztik a különféle építő-összerakó-kirakós játékok is. A játszóházak szakképzett pedagógusai, képzőművész tanárai ebben nagy segítséget adhatnak, ha te már kifogytál az otthoni ötletekből.

Képességfejlesztés szerepjátékokkal

Az óvodáskor (2-2.5 éves kortól 4-5 éves korig) egyik meghatározó élménye a szerepjáték: a fiúk többsége ilyenkor óránként öltözik át hol tűzoltónak, hol rendőrnek, míg mások valamilyen szuperhős jelmezébe bújnának bele. A kislányok hercegnők vagy doktor nénik lesznek, és a legnagyobb beleéléssel formálják meg a hőn szeretett személyiséget.
A gyermek tehát képzelete és tapasztalatai által felvesz valamilyen szerepet, és mintegy eljátssza, mintha ő lenne az. Ez a szerepjáték lehetőséget ad számára az önkifejezésre, a mindennapok során átélt történések, érzések elpróbálására, az egyes érzelmi konfliktusok feloldására. Vagyis a gyermek ki tudja játszani magából a felgyülemlett pozitív és negatív érzéseket egyaránt.
A szerepjáték egy spontán örömforrás, a személyiségfejlődés legalapvetőbb eszköze: egyrészt segít felkészülni az életre, elősegíti az értelmi fejlődést, emellett egyfajta öngyógyító tevékenységként is fontos. A játszóházakban számtalan lehetőség van, hogy a gyerkőc minél több szerepjátékot próbálhasson ki: ehhez többféle eszköz (pl. babakonyha) vagy jelmez, játék segít a piciknek. Persze sokszor elég egy-egy jelzésértékű tárgy is a gyermeknek az adott szerep eljátszásához, de játszóházak által nyújtott, kifejezetten szerepjátékhoz való kellékeikkel könnyebben sajátíthatják el a szociális készségeket, és ismerhetnek meg különféle társadalmi szabályokat és szokásokat. A szerepjátékok kipróbálására adnak lehetőséget különféle tematikus napokkal vagy hetekkel a játszóházak (pl. kalóz-hetek, állatkerti-hetek, színház-napok), amik nagy népszerűségnek örvendenek a gyerekek körében, és rengetegféle szerepjátékra adnak lehetőséget.

A fantázia és szerepjátékok

A szerepjátékok egyik különleges lehetőségét kínálják gyermekünknek például a különféle bábjátékok, vagy mesék eljátszása.A kisebb bábokkal maga a gyermek is könnyebben azonosul, kipróbálhatja a báb nyújtotta szerepet, egyúttal megtanulja, milyen a másik bőrébe bújni. Empátiás készségét, szabadon szárnyaló fantáziáját ez kiválóan fejleszti. A bábozás segít kijátszani a benne lévő indulatokat, vágyakat vagy elfojtásokat, ráadásul mindezt úgy, hogy nem lesznek következményei. A mondókák, versek és mesék dramatikus előadása, az élmények feldolgozása a gyermekek érzelmi-szociális fejlődésében is fontos szerepet játszanak. Ezeket rendszerint zenés-énekes tevékenység is kíséri, ami ritmusérzéküket, nyelvi képességüket és kreativitásukat is csiszolja.
A játék tehát mindig önmagán túlmutat. A játék egy olyan mély tevékenység, amelyben tanul és formálódik a teljes személyiség: "játszom játszó önmagammal" - írja Kosztolányi Dezső A játék című versében, József Attila pedig így fogalmaz Levegőt című költeményében: "játszani is engedd /szép, komoly fiadat!" Hallgass rájuk, hiszen te már tudod: a játék egy életre szóló, hasznos útravaló lesz gyermeked számára!

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék