Furcsa ez a másállapot – mondhatná egy földönkívüli, aki az emberi faj tanulmányozásával foglalkozik -: egyik pillanatban undorodnak, hánynak a kismamák az egyik ételnek a puszta gondolatától, szagától is, a másikban elepednek valamiért, s addig nem nyugszanak, amíg nem ehetnek az áhított csemegéből. A tudomány ma sem tud választ adni arra a kérdésre, miért van ez így.
Találgatások persze léteznek. Az egyik elmélet szerint az undorodás célja a szervezet védelme a nemkívánatos, esetleg mérgező hatásoktól, a kívánósság célja pedig ezzel szemben csak az lehet, hogy azt viszont biztosan fogyassza el a kismama, amire szüksége van, amiből hiányt szenved. Ha megfigyeljük az állatok ösztönös táplálékválasztását, valóban észrevehetünk valami hasonlót: képesek kiválasztani, amire gyógyulásuk, jobb közérzetük érdekében szükségük van.
Ellenállhatatlan falatok: savanyú uborka és csoki
Ennek az elméletnek azonban részben ellentmond, hogy olyanokra is jellemző ez az állapot, akik megfelelő adagban szednek terhességi vitamint. Másrészt bizonyos ételekről a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt állítani, hogy létfontosságú tápanyagokat, vitaminokat tartalmaznának, éppen ellenkezőleg:
“Az első gyerekemnél éjjel-nappal instant gombalevest ettem, még a táskámban is állandóan lennie kellett. Visszagondolva is rémes! Se előtte, se utána nem bírtam gombát enni, mert azonnal epegörcsöm lett tőle.” (Gitidisz Krisztina)
Egyszer ezt, egyszer azt
“Védőnői munkám hét éve során szerzett tapasztalataim, öt gyerekem születése után úgy gondolom, valaminek a hiányát jelzi, ha valaki kívánós, és amint helyreáll szervezetében annak a bizonyos anyagnak a mennyisége, esetleg másra vágyik. Az első három hónapban olyan sok tápanyagot felhasznál a fejlődő magzat, hogy kívánós lehet a kismama. A gyerekek is hol ezt, hol azt kívánnak, és képesek hosszú ideig csak egyfélét jóízűen enni.” (Szabó Béláné Rita védőnő, Kecskemét)
Hasonló tapasztalatokról számol be Eszter, négy gyerek édesanyja: “Sára babánkkal, akivel agykoponyahiány miatt befejezték a várandósságomat 14 hetesen, az volt érdekes, hogy nagyon kívántam a brokkolit, kelbimbót. Ezekről utólag tudtam meg, hogy magas a folsavtartalmuk, és hogy e rendellenesség épp a folsavhiánnyal hozható összefüggésbe. Hannával a spenótot kívántam nagyon, amiben meg az az érdekes, hogy előtte utáltam.
Fölhívtam egy barátunkat, hogy azonnal mondja meg, hogyan kell spenótot főzni, mert még sosem csináltam, de ha nem ehetek most azonnal, elpusztulok. Azóta is szeretem a spenótot, amit meg sem bírtam enni azelőtt.” (Sch. Eszter, Budapest
A kívánságok toplistája
Görögdinnye: különösen magas víztartalom, könnyen emészthető, B1-vitaminban gazdag
Eper: magas víztartalom, niacinban, B1- és E-vitaminban gazdag
Őszibarack: B2-vitaminban és karotinban gazdag
Gyümölcs általában: magas vitamin-, élelmi rost- és víztartalom
Hal: jód, szelén, többszörösen telítetlen zsírsavak
Fagyi, jégkrém: csak találgatásra hagyatkozhatunk: hideg, ezért segít hányinger esetén, magas fehérjetartalom, gyorsan emeli a vércukorértéket
Brokkoli, kelbimbó, spenót: folsavban gazdag zöldségek
Mandula, zabpehely: magas magnéziumtartalom
Csoki: magas magnézium-, cink- és ásványianyag-tartalom, gyorsan emeli a vércukorértéket
Savanyú uborka, savanyú káposzta: bőséges C-vitamin-forrás, jelentős mennyiségű tejsavbaktériummal, amelyek kedvezően befolyásolják az emésztőrendszer baktériumflóráját, magas rosttartalom
További hasznos cikkek a témában:
- “Kívánós” kismamák
- Csokit akarok enni!
- Babát vársz! Mit miért eszel?
- Mit ne egyen a mama, hogy jól legyen a baba?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
