Baba

Újabb kutatási eredmények a hasfájásról

Hasfájós a csecsemő, kínkeservesen sír - vajon van-e megoldás? Egy kutatás eredménye szerint a bélflóra kialakulása és természetes egyensúlyának hiánya okozhatja ezeket az álmatlan éjjeleket.
2013. Szeptember 25.

A hasfájás igen gyakori probléma a csecsemőknél, de egy új kutatás most végre tisztázhatja a bajok eredetét. Egy új tanulmány szerzője azt gyanítja, hogy a bélflóra egyensúlyának hiánya miatt a babáknak több gyomorfájdalmat és gyulladást kell elviselniük, mint nekünk, felnőtteknek. A tanulmány két különböző típusú baktérium jelenlétéről számol be: az egyik a proteobaktérium, a másik pedig a már reklámokból is jól ismert probiotikum, vagyis köznyelven jótékony baktérium, amely típus tartalmazza a bifiduszbaktériumot és a laktózbacilust is. A két baktriumtípus jelenlétének nem megfelelő aránya okozhatja a kólikás tüneteket.

Különösképpen a születés utáni első két hétben jelentkeznek jelentős különbségek a fent említett baktériumtípusok között. A proteobaktériumok a csecsemők esetében több mint kétszeresére növelték a hasfájás tüneteit. Ezek a baktériumok felelősek a bélgázok -kialakulásáért mondja a tanulmány szerzője, Carolina de Weerth, a hollandiai Radboud Egyetem fejlődéspszichológiai tanszékének docense. Ugyanakkor a bifiduszbaktériumok és a laktózbacilusok csökkenthetik a hasfájás tüneteit. Ezek a baktériumok gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek.

A fájdalom okozta gyakori sírás a legtöbb babánál körülbelül a negyedik hónapra múlik el. Az újszülöttek sírásának gyakorisága még elég változékony, de két-, nyolc- és tízhetesen naponta egy-egy órás sírásra számítani lehet.

A jelenlegi tanulmányban tizenkét kólikus hasfájással küzdő, ám keveset síró csecsemő több mint 200 székletmintáját vizsgálták meg. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a kólika már a születést követő hatodik héten megtalálható a csecsemő szervezetében.

A kutatók szerint ezek az eredmények a kólika korai kiszűréséhez vagy esetleg a kezeléséhez is hozzásegíthetik őket. Mint Carolina De Weerth magyarázza, lehetséges, hogy probiotikumok használatával pozitív eredményeket érhetünk el a tünetek enyhítésében, de jó tudni, hogy a terhesség alatti kíméletes diéta vagy a szoptatás időszaka alatt a probiotikumok, illetve a prebiotikumok használata az anya esetében mind-mind kedvezően hatnak a babák bélflórájának kialakulására.

Hobaugh doktor szerint még túl korai messzemenő következtetéseket levonni: “Óvatos lennék a probiotikumos táplálékkiegészítéssel, mert a probiotikumok általánosságban ugyan biztonságosak, és nem okoznak fertőzést, de ennek ellenkezője sem zárható ki.” Sok kutatás és kísérlet foglalkozik a probiotikumok, vagyis a jótékony hatású baktériumok betegségmegelőző hatásával. Néhány vizsgálat eredménye egészen ígéretes.

Klinikai vizsgálatok során vízbe vagy anyatejbe kevert, később szilárd ételre szórt, probiotikumot tartalmazó kapszulatölteteket adtak csecsemőknek. Igazolták, hogy a születést követő második héttől kétéves korig adagolt – megfelelő összetételű – probiotikum csökkenti az ekcéma kialakulásának gyakoriságát. Emellett a koraszülötteket és az igen kis súlyú újszülötteket veszélyeztető nekrotizáló enterokolitisz (bélgyulladás, ami súlyos esetben a bél elhalásával is járhat) előfordulása is csökkenthető probiotikumok adagolásával. A hasonló gyógyszerelés otthoni körülmények között, orvosi felügyelet nélkül nem ajánlatos.

Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész szerint hüvelyi szülést követően az újszülött szájából és gyomrából (lenyelés miatt) viszonylag gyakran mutathatók ki baktériumok. A császármetszéssel születettek esetén a baktériumokkal való első találkozás általában a levegő, az orvosi eszközök útján történik, valamint más újszülöttektől, illetve az őket ellátó orvosoktól, nővérektől kapják meg az első baktériumadagokat. Az anyatejes újszülötteknél „első helyezett” bifidobaktériumok az összes baktériumnak „csak” 28-75 százalékát teszik ki. A koraszülötteknél a bifidobaktériumok megtelepedése késik. Az újszülöttek esetleges antibiotikum-terápiája is jelentősen befolyásolja a bélflóra fejlődését.

Az antibiotikum gátolhatja egyes jótékony baktériumok fejlődését, szaporodását, és ez hosszú távon, az antibiotikum-terápia befejezését követően is kihathat az újszülött vagy a csecsemő bélflóra-egyensúlyára. Egy vizsgálat során megállapították, hogy ha szájon át adagolnak antibiotikumot az újszülötteknek, akkor jelentősen csökken a bélflórájukban a laktobacilusok és a bakteroidok száma; ezek pedig épp azok a baktériumok, amelyek az anyatejjel táplált újszülöttek bélflórájában egyébként lényeges szerepet töltenek be.