Baba

Babavárás, hiába

Azt gondoljuk, hogy a gyermekvállalás az élet legtermészetesebb dolga, ám a testünk, a betegségek, a lelki bajok egyaránt problémát jelenthetnek, ha egy pár babát szeretne. Milyen okok állhatnak a hiábavaló próbálkozások mögött?
2014. November 13.

Egyre több pár fordul orvoshoz, mert hiába várnak a gyermekáldásra. A szervi elváltozások, fertőzések, a férfiak spermiumszámának csökkenése és a lelki okok egyaránt okozhatnak problémát, nehezíthetik meg a teherbeesést. „Az utóbbi évtizedekben nőtt a meddő párok száma, ami elsősorban a nők egyre idősebb korban történő gyermekvállalásának a rovására írható” – mondja dr. Kónya Márton biológus, majd hozzáteszi: a teherbeesés esélye a 30. életévtől folyamatosan csökken, a harmincas évek végétől a romlás felgyorsul és 45 éves korban már csak minimális esélye van a sikeres megtermékenyülésnek.

A szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a meddőség hátterében nagyjából azonos arányban találunk női, illetve férfi fertilitási problémákat: célzott vizsgálatokkal kell kideríteni, a pár mely tagjánál – esetleg mindkettőjüknél – találunk olyan okot, okokat, ami miatt nem jön a baba.

Egy év próbálkozás

A meddőség definícióját dr. Gidai János szülész-nőgyógyász mondja el: e szerint meddőségről akkor beszélhetünk, ha a rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális együttlét ellenére egy éven belül nem jön létre terhesség.

„A párok általában nem várnak egy évig a vizsgálatokkal, már 5-6 hónap sikertelen teherbeesés után szakemberhez fordulnak” – teszi hozzá a szakember, aki a női eredetű meddőség okaiként a következőket sorolja: állhat hormonális rendellenesség a háttérben, amelyek közül a leggyakoribb a policisztás ovárium szindróma, a PCO. „Ilyenkor a megnagyobbodott petefészkek tele vannak cisztával és általában a tüszőrepedés is hiányzik: tüszőérést serkentő hormonnal ma már elég jól kezelhető állapotról van szó”.

Szintén a hormonális rendellenességek sorába tartozik az inzulin rezisztencia, vagy a sárgatest elégtelenség is, ugyanakkor gyakori meddőségi ok lehet a lezárt petevezető – ennek hátterében sokszor kismedencei gyulladás áll -, a veleszületett véralvadási gond, valamely autoimmun betegségek, esetleg a szülőcsatorna fejlődési rendellenességei.

„Külön kell megemlíteni egy olyan megbetegedést, amely a meddőség egyik leggyakoribb oka: ez az endometriózis. Ilyenkor a nyálkahártya, vagyis az endometrium – számunkra ismeretlen okból – a méh üregén kívül, a hasüregben is megtelepszik, amely menstruációkor ugyanúgy leválik, mint a méhüregen belüli endometrium. A betegség speciális, részben műtéti, részben gyógyszeres kezelést igényelhet” – hangsúlyozza a nőgyógyász.

Kérdések, vizsgálatok

S hogy mi történik, ha a babára váró pár orvoshoz fordul? Először alaposan kikérdezik őket: milyen betegségek, panaszaik voltak, mióta próbálkoznak. A társak általános egészségi állapotát felmérő vizsgálatokat (vérkép, májfunkció vizsgálata, véralvadás) után a nőgyógyász – az anatómiai vizsgálatokon túl – a fertőzéseket is kiszűri. A gyermektelenség oka ugyanis lehet egy hüvelyi fertőzés is, ami gyógyszeres kezeléssel orvosolható, ahogy például okként merülhet fel a férfiak prosztatagyulladása is.

A nőknél előbb a hormonszint és a nemi szervek vizsgálatára kell készülni; ez utóbbira a férfiak esetében is sor kerül. Kónya Márton azt mondja, még ma is gyakran előfordul, hogy a pár férfitagja gyakran ki sem vizsgáltatja magát, pedig “a spermium vizsgálata egyszerű, már első ránézésre rengeteg információt adhat. Ráadásul a férfiak spermaképe nagyon sokat romlott az elmúlt évtizedekben: ennek pontos okát még nem tudjuk. Amit tudunk, az az, hogy a vegyszerek, a dohányzás, a stressz mind-mind rontják a termékenységet” – teszi hozzá a szakember.

Genetikai okok

A meddőség genetikai okairól szólva Kónya Márton elmondja, hogy kromoszóma-rendellenség is állhat a meddőség hátterében. A kromoszómák száma egy adott faj minden egyedének minden sejtjében azonos (kivétel az ivarsejtek): az embernek 22 pár testi (1-22) és két ivari (XX v. XY) kromoszómája van. Előfordul ,hogy valakinek a kromoszóma készletén belül átrendeződés, úgynevezett kiegyensúlyozott transzlokáció található. Ez általában semmilyen tünetet nem okoz az egyénnél, azonban az ivarsejtek jelentős arányban genetikailag károsodottak. Ez az eltérés gyakran ismétlődő vetéléseket okoz.

A szülői kromoszómák számbeli-, illetve szerkezeti eltéréseit egy egyszerű vérvizsgálattal fel lehet tárni. – hangsúlyozza a biológus. Majd hozzáteszi: ha ilyen rendellenességet tár fel a vizsgálat egy párnál, az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat nyújthat megoldást. Ennek lényege, hogy a visszaültetésre alkalmas, 6-8 sejtes embriókból kivesznek egy vagy két sejtet, és ezeken genetikai vizsgálatot végeznek. Az eredmény alapján jó eséllyel ki lehet választani azokat az embriókat, amelyek nem érintettek az adott genetikai rendellenességben, és csak ezeket ültetik vissza.

Az Y kromoszóma

Az Y kromoszóma hosszú karjának igen fontos szerepe van a spermaképzésben. Napjaink tudományos kutatásainak eredménye, hogy sikerült felderíteni a spermiumok normális éréséért felelős Y kromoszómához kötött géneket. Ha e kromoszómarészek hiányoznak, jelentősen romlik a spermaképzés, sőt az is gyakran elfordul, hogy teljesen hiányzik. Ám modern technikák segítségével már sokszor olyan esetekben is születhet gyermek, amikor az ejakulátumban nincs spermium, csak a hereszövetből izolálható. Nagyon rossz spermakép esetén mind a kromoszóma vizsgálatot, mind az Y kromoszóma mikrodeléciós vizsgálatot érdemes elvégeztetni.

Kapcsolódó cikkeink:

  • A női meddőség egyik leggyakoribb oka – a PCOS
  • Amikor a meddőség oka ismeretlen
  • A gyermekáldás titka – avagy miért nem jön a baba?
  • Meddőség a túl sok stressztől
  • Értéktelen spermiumok – vaktölténnyel tüzelnek?
  • Babavárás, hiába

    Géndiagnosztika

    1125 Budapest, Zalatnai utca 2Bejelentkezés: (+36 1) 580-8600www.gendiagnosztika.hu